Találkozóra gyűlt össze tíz megyei jogú város - Szeged, Pécs, Győr, Szombathely, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Tatabánya, Szolnok, Nagykanizsa, Érd - ellenzéki polgármestere a múlt héten Érden. A közel egymillió embert képviselő városvezetők úgy érzik, nagy bajban vannak az önkormányzatok, elérkezett a változás ideje, amelynek az alapelveit együtt szeretnék lefektetni.
Az ütemesen növekvő szolidaritási hozzájárulás, az újonnan bevezetett versenyképes járások program, a működési kiadások és az állami normatívák között egyre jobban szétnyíló olló, az infláció és a csökkenő bevételek együtt súlyos pénzügyi válságba lökik a településeket. Az elmúlt évek vesszőfutása után az idén már valódi túlélőjátszma zajlik az önkormányzatok jó részénél.
Gyömrő tavaly októberben hivatalba lépett polgármestere már fel is adta a lehetetlennel való birkózást. A helyi civilek jelöltjeként nyert Tóth János június közepén minden tisztségéről lemondott. Az időközi választást szeptember 28-án rendezik a településen. Tóth János nem is tagadta, döntésének hátterében a kezelhetetlen pénzügyi helyzet húzódik. Bár folyamatosan azon dolgoztak, hogy legalább rövidtávra megtalálják a kiutat, ez nem sikerült. Már egy hónappal a költségvetés elfogadása után csaknem 500 millió forintos lyuk tátongott a város költségvetésében, a válsághelyzet kezelésére kidolgozott intézkedéscsomag nyomán pedig elszabadultak az indulatok.
Pécsett rendkívüli közgyűlést hívtak össze júliusban, amelynek fő témája a város csődközeli helyzetét orvosolandó likviditási alap és a helyi közszolgáltatások működőképességének fenntartását szolgáló intézkedés csomag volt. A város 1,5 milliárd forintos folyószámla-hitelt vesz fel, amit az év végéig kell visszafizetnie. Ám ez önmagában nem elég, több területen is elkerülhetetlen a díjemelés a stabil működés és a szolgáltatások fenntartása érdekében. Így emelik a parkolási díjakat, várhatóan 20-25 százalékkal nő a helyi buszjegyek ára, a bérletek ára valamivel kevesebbel Ruzsa András gazdasági alpolgármester közgyűlésben elhangzott tájékoztatása szerint. Az önmagában 220 millió forintos veszteséggel működő temető szolgáltatási díjait szintén emelni kell, ahogy a bentlakásos szociális intézmények térítési díját is, októbertől az elhangzott javaslat szerint 5500 forintra nő a jelenlegi 3000 forintos napi díj.
Pécset idén már több mint 6 milliárd forintnyi állami sarc sújtja
– rajzol hátteret az intézkedések mögé Péterffy Attila polgármester a közösségi oldalán. A legnagyobb tétel az immáron 4,56 milliárdra rúgó szolidaritási hozzájárulás, de hiányoznak az uniós programokhoz kifizetett önerők visszatérítései és hiába nő az iparűzési adóbevétel (HIPA) , ha azt a kormány a Versenyképes Járások Program címén elvonja. „Az önkormányzati intézmények és szolgáltatások működtetésére kapott állami normatíva nem követi a brutális inflációt, a különbözetet az önkormányzatnak kell előteremteni. Megszűnt a helyi tömegközlekedés támogatása, ahogy korábban elvonták az önkormányzatok gépjárműadó-bevételét is” - sorolja az ellenzéki polgármester a buktatókat.
„Az ingatlan és lakáseladásokban bízik Tatabánya. Csaknem 1,3 milliárd forintot remél ebből beszedni a városvezetés, ami elég kétséges, lévén a pályázatok jó részét még ki se írták.
Már most látszik, hogy a parkolási bevételekből kevesebb folyik be a tervezettnél, legutóbb 100 millióval csökkentették a költségvetésben rögzített irányszámot. Az iparűzési adóbevétel nem lesz több, így minket nem érint a versenyképes járások program” – sorolja a a nehézségeket Gutai Zsolt, Tatabánya önkormányzati képviselője, aki egy civil egyesület jelöltjeként jutott be az egyébként ellenzéki vezetésű testületbe. Itt is súlyos teher a szolidaritási hozzájárulás, amelynek címén az idén már 3,6 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába, ez 500 millióval több, mint tavaly. Állami támogatás nélkül nehéz kigazdálkodni a helyi közösségi közlekedést biztosító busztársaság évi 1,5 milliárdos költségét is. A béremelések kifizetése már nem megy önerőből, a város kénytelen volt folyószámlahitelt felvenni, amit azonban az év végéig vissza kell fizetni. A városgazdálkodási cégnél a hírek szerint már halmozódnak a kifizetetlen számlák. Mindenki a szeptemberi iparűzési adóbefizetésekben bízik, azzal remélhetőleg nullára tornázhatják fel a város egyenlegét.
Esetenként a kormány is besegít. Szombathely 440 milliót nyert azzal, hogy a MÁV Zrt. elengedte az önkormányzat Volánbusz felé fennálló tartozásának egy részét. A városnak azt is sikerült elérnie, hogy 2029. január végéig nyolc részletben fizesse vissza a fennmaradó 384 millió forintos részt. A város és az állami cég közötti vita Lázár János januári szombathelyi látogatása során vett fordulatot, a felek elálltak a folyamatban lévő pertől. Nagy szüksége volt a városnak erre. A februárban elfogadott költségvetés szerint 700 millióval kevesebb bevétellel számolnak, mint amennyi a város működtetéséhez kell. Az idei szolidaritási sarc önmagában 3,8 milliárdos kiadás, ami 2019-ben még 800 millió volt. A kötelező állami normatíva messze nem követi az inflációt, vagyis egyre kevesebb pénzből kellene egyre több feladatot ellátnia a városnak. A közösségi közlekedésre például 160 milliót kapnak, miközben 1,4 milliárdnál is többe kerül.
Mindenből visszavesznek:
a kulturális intézmények támogatása 1,3 milliárd forinttal, a szociális ágazaté 500 millióval lesz kevesebb, a sportcélú kiadásokat 200 millió forinttal mérséklik, parkfenntartásra csaknem 290 millióval kevesebb jut, az út-híd fenntartási keret a tavalyi 1,2 milliárdról 367 millióra csökkent.
De így is emelni kellett a szociális étkeztetési díjakat: egy adagért 510 helyett 780 forintot kell fizetni.
Salgótarjánt a csődtől mentette meg a Volánbusz felé fennálló tartozás átütemezése és 334 millió forint rendkívüli kormánytámogatás. Kreicsi Bálint fideszes támogatással indult polgármester szerint a kormány által dobott mentőöv nélkül csődbe ment volna város. Azóta a Versenyképes Járások Programból is kaptak 250 milliót. Az idei év fő célja ezzel együtt is a fizetőképesség megőrzése. Eddig nem jellemző módon a hitelcéllal működési költséget „váltson ki” az önkormányzat” – olvasható az előterjesztésben. Júliusban Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettessel egyeztettek a város „igen problémás működési finanszírozásáról”.
Százmillióra van a csődtől Érd önkormányzata. A nehéz pénzügyi helyzetet elismerve egy hónapja százmilliós gyorssegélyt kapott a város az önhibájukon bajba került önkormányzatokat segítő állami kasszából. „A város jelenleg is az 1,8 milliárd forintos folyószámlahitelből működik. Az idén alig 5 nap volt, amikor nem volt rá szükség.
Jelenleg mínusz 1,65 milliárd forint az egyenleg, így nagyon leszűkült a mozgásterünk. Egyszerűen nincs hová hátralépni
– mondta Csőzik László polgármester a Népszavának.
Bezárták a helyi tévét, rádiót, az önkormányzat három uszodájából csak egy működik, két önkormányzati céget megszüntettek, egyetlen önkormányzati finanszírozású kulturális eseményt se tudtak tartani idén, a városüzemeltetésért felelős cég anyagi jellegű kiadásait megfelezték, létszámstopot rendeltek el a hivatalban, árusítják az ipari ingatlanokat, egy fillért se adnak a helyi kézilabda csapatnak, a beruházások leálltak, a polgármester a törvény szerint neki járó fizetésemelést se veszi fel. De ez sem elég.
A kötelező feladatok finanszírozására kapott állami normatíva a kiadások felét sem fedezi.
Különösen nagy teher a közétkeztetés, amire az idén már 3,5 milliárd megy el, miközben a központi költségvetésből alig 677 milliót kapnak erre.
Csőzik László egyre az önkormányzatok „piros betűs” napját, az iparűzési adóbefizetés szeptember 15-i határidejét várja, amikor reményeik szerint 2 milliárd érkezik majd a város számlájára.
„Még egy ilyen évet nem bír ki a város”
– vélekedik a polgármester, majd hozzáteszi: „mielőtt megásatja velünk a kormány a saját sírunkat, tennénk azért néhány javaslatot ennek elkerülésére”. Polgármestertársaival abban állapodtak meg a múlt héten, hogy összeállítanak egy 8-10 pontból álló javaslatcsomagot a a Magyar Önkormányzatok Szövetségével karöltve. A Megyei Jogú Városok Szövetsége már le is tette a kormány asztalára a szolidaritási hozzájárulás számítási módjának és mértékének újragondolásáról szóló javaslatát.
Miniszteri biztosok a városok felett
Kormányzati gyámság alá helyezték Győrt. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a város és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Fekete Dávidot, a győri önkormányzat Fidesz-KDNP-frakciójának vezetőjét, aki a hírek szerint jövőre országgyűlési képviselőjelöltként indulna. Fekete feladata lenne sok más mellett a gazdasági szereplőkkel és az önkormányzatokkal való együttműködés. Nem lesz könnyű, hiszen az éppen a Fekete Dávid vezette Fidesz-frakció nyirbálta meg a tavaly októberben függetlenként megválasztott Pintér Bence győri polgármester jogköreit és sorra gáncsolja el a közgyűlési többség támogatása nélkül működő városvezető kezdeményezéseit.
A városok felügyeletével megbízott miniszteri biztosok működésének hatékonyságát jól mutatja Kovács Balázs, akit Lázár János budapesti kormányzati beruházásokért felelős biztossá nevezett ki miután kikapott Soproni Tamás terézvárosi polgármestertől az önkormányzati választáson. Azóta egyszer lehetett hallani róla, amikor a Fővárosi Nagycirkusz területnyerése érdekében lobbizott Karácsony Gergelynél.
Győr és Budapest mellett még Szolnoknak van miniszteri biztosa. Szalay Ferencet idén februárban nevezte ki Navracsics két évre. A helyzet ott sem feszültségmentes. Szalay két részletben 22 évig vezette a várost, mígnem tavaly Györfi Mihály civil jelölt letaszította a trónról. A közgyűlésben ha kevéssel is, de a Fidesz van többségben. Szalay azóta a kormány helyi szószólójaként működik. A biztosok helyettes államtitkári díjazást és juttatásokat kapnak – ami akár havi bruttó kétmillió forint lehet –, és egy két fős titkárságot.
