Az Orbán-kormány szerint Budapest várhat, amíg vége van a nyárnak, a főváros túlélése sem számít

Ha nem lesz megállapodás a kormánnyal a főváros pénzügyi helyzetének rendezéséről, akkor nem lesz költségvetése Budapestnek 2026-ra. Az üres kasszára, pontosabban az 50 milliárdot meghaladó évkezdő adósságra és a fejünk felett lebegő 97 milliárdos szolidaritási hozzájárulásra felelősen nem lehet költségvetést készíteni – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

Bár az első júniusi tárgyalási fordulón Gulyás Gergely miniszter állította, hogy az Orbán-kormánynak nem érdeke bedönteni Budapestet, a fővárosi önkormányzat helyzetét tartósan rendezni kell és az egymást követő kormányinfókon is változatlanul ismételgeti ugyanezt, semmiféle előrelépés nem történt az ügyben. A felek azóta nem is találkoztak. A korábbi ígéret szerint a kabinet július közepén tárgyalta volna a megoldási javaslatot, ám végül nem került napirendere a téma. A városvezetés legalábbis nem kapott sem formális, sem informális jelzést erről.

Meglehetősen lassan csordogál az Orbán-kormány által megrendelt átvilágítás is. Augusztus elején még azt írta Domokos László, a feladattal megbízott munkacsoport vezetője, az Állami Számvevőszék korábbi Fidesz-hű elnöke közösségi oldalán, hogy „a rendelkezésre álló dokumentumokra támaszkodva újabb, célzott adatkérések előkészítéséről született döntés. Az eddigi munka során több olyan bizonyítékot sikerült beazonosítani, amelyek rendszerszintű összefüggésekre utalnak Budapest pénzügyi működésében”. Azt nem árulta el, hogy ezek az összefüggések mégis mire utalnak. Az újabb dokumentumok bekérése azonban egyelőre várat magára. A főátvilágító legutolsó bejegyzése szerint napokon belül megtörténik. (A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztériuma továbbra sem hajlandó elárulni, hogy mennyiért is végzi el a munkát Domokos László.)

Csakhogy a főváros pénzügyi órája egyre hangosabban ketyeg. A hónap végére az előre számítottak szerint 70 milliárd felett lesz a 80 milliárdra emelt folyószámla hitelkeret kihasználtsága. A keret szeptember közepén visszaáll az eredeti 40 milliárdos összegre. Akkorra beérkeznek az iparűzési adóbevételek, amelyek rövid távra megkönnyebbülést hoznak, de az év végére, ha nem sikerül tető alá hozni a kormánnyal a megállapodást és az azonnali jogvédelem sem él tovább, vagyis levonják a szolidaritási hozzájárulás – a költségvetésbe eredetileg be sem tervezett 50 milliárdját, akkor 51-54 milliárdos mínusszal zár a főváros – magyarázza Kiss Ambrus főigazgató. Ez önmagában is törvénysértő állapot, de ennél nagyobb baj az, hogy üres kasszával kellene nyitni a jövő évet, miközben a fővárost sok milliárdos tartozás is terheli. Mint mondta: 2020 óta minden évben még az évzárás előtt elfogadták a következő évi költségvetést. Az idén a jelenlegi helyzetre alapozva ez hajmeresztő játék lenne.

„A kormánnyal való megállapodást a nyár végéig tető alá kellene hozni a csődhelyzet elkerülése érdekében” – ismételte meg a főigazgató, aki szerint továbbra is visszafogják és átütemezik a kiadásokat, de a játéktér folyamatosan szűkül. Ráadásul 3 milliárd megtakarítása – drasztikus lépésekkel – talán befutható pálya lenne, de több tízmilliárd forintos forráskivonás nem reális lehetőség. A főváros azonban önszántából nem kapcsolja le az utcai lámpákat és nem hajt végre járatritkítást.

Összeállt a kívánságlista, reakció nincs

A főváros még szeptember első felében kiírja rákosrendező mester-tervének elkészítését célzó tendert. A téma az előzetes várakozások ellenére nem került napirendre a Fővárosi Közgyűlés nyár előtti utolsó ülésén, de a városvezetés nem halogatná tovább a pályázat indítását. Így talán tartható lesz a korábban megadott december végi határidő a tervek elkészítésére. A megvásárolt terület birtokba vétele egyébként még mindig nem történt meg.

A fővárosi önkormányzat közben összeállította rákosrendezői „kívánságlistáját”. Mint ismert, a 86 hektáros rákosrendezői terület adásvételét rögzítő - eredetileg arab befektetőkkel megkötni tervezett - szerződésben számos ígéretet tett a magyar kormány. Így belefoglalták azt is, hogy kiemelt beruházássá minősítik a projektet (ez már teljesült), illetve a második - 17,8 milliárd forintos - vételárrészlet kifizetése előtt a kormány módosítja a vevő által kért, a projekt megvalósításához szükséges jogszabályokat. A Karácsony Gergely vezette főváros egy külön „Rákosrendező-törvényt” kért, mondván a módosítandó szabályok köre olyan szerteágazó és komplex, hogy azokat önálló jogszabályban célszerű összefoglalni a Liget-projekt mintájára.

A kormány 800 millió euró értékű beruházást ígért az új városnegyedben. A főváros ennek részeként a Nyugati Pályaudvar és Rákospalota-Újpest közötti vasútvonal korszerűsítését, a 3-s villamos Göncz Árpád városközpontig való kiépítését és az 1-es metróvonal rekonstrukcióját és a meghosszabbítását kérte. Ezt meg is küldték a kormánynak, amely még nem reagált a kérésekre.