Fidesz;felmérés;Publicus Intézet;Tisza Párt;

Ellenfelek. Narancssárga nyakkendőben Orbán Viktor miniszterelnök, mappával Magyar Péter Tisza-elnök

A biztos pártválasztók körében már tíz százalékkal vezet a Tisza, a többség örülne, ha a Fidesz jövőre veszítene

A többség annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a jövő évi választást, abban viszont jóval kevesebben bíznak, hogy ez be is következik. A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza Párt már 10 százalékkal vezet – mutatta ki a Publicus Intézet lapunknak készített felmérése. Irreálisan magas, 86 százalék azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket a megméretésen.

Ha „most vasárnap lennének a választások”, az összes megkérdezett 32 százaléka a Tisza Pártra szavazna, és csak 24 százaléka a Fideszre – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült. A biztos szavazóknál a Tisza 36, a Fidesz 30 százalékon áll. A biztos szavazó pártválasztók 46 százaléka támogatja a Tiszát, szemben a Fidesz 36 százalékával. A különbség 8, 6, illetve 10 százalék a Tisza javára. A Publicus június végi kutatása 6, 5, illetve 7 százalékpontos különbséget mutatott, tehát nőtt az ellenzéki kihívó előnye. Az augusztus első hetében, ezer fős mintán, telefonos kérdőíves adatfelvétellel készült felmérés a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív.

Ha a teljes népességet nézzük, akkor a két nagy párton kívül csak a Demokratikus Koalíció (DK) jutna be a parlamentbe, a biztos szavazók és a biztos szavazó pártválasztók kategóriája alapján viszont a DK mellett a Mi Hazánk is. 

A biztos pártválasztók körében a Mi Hazánk 6 százalékot, a DK 8 százalékot kapna. Bár utóbbi 1 százalékos csökkenést jelent az előző méréshez képest, a többi közvélemény-kutató adataival összevetve a Publicusnál mutatnak legjobban a DK számai. Igaz, a különbség többnyire hibahatáron belül marad.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2-3 százalékon mozog. A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd támogatottsága kimutathatatlan, az MSZP-é is csupán 1 százalék. (A Momentum bejelentette, hogy nem indul.)

A bizonytalanok aránya 31 százalék. 

Azt, hogy a politikai küzdelem nem lefutott, jelzi: még a biztos szavazók 19 százaléka se döntötte el, melyik pártot fogja preferálni. A Publicus korábbi felmérésével összehasonlítva valamivel kevesebben lettek azok, akik elégedetlenek azzal, ahogyan az „országban mennek a dolgok”, ám a Fidesz számára kevéssé megnyugtató, hogy arányuk így is hajszál híján a lakosság kétharmadát teszi ki (65 százalék).

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a 2026-os parlamenti választást. Ellenkező véleményt mindössze a válaszadók 30 százaléka képvisel, 19 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni ebben a kérdésben. A bizonytalanok 35 százaléka kormányváltást szeretne, csupán 15 százalékuk venné jó néven, ha folytatódna a Fidesz kormányzása. Ugyanakkor a bizonytalanok felének nincs határozott álláspontja.

Némileg változik a kép, ha az a kérdés: mit gondol, mi lesz 2026-os választáson? 42 százalék tenne a Fidesz vereségére (tegyük hozzá, ez még mindig a relatív többség), 34 százalék arra számít, hogy a választás után a jelenlegi kormány marad hatalmon. A megkérdezettek 24 százalékától nem jött válasz.

Irreálisan magas, 86 százalék azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket a jövő évi parlamenti választáson. A valóságban aligha lesz így, de abban általában egyetértenek az elemzők, hogy – a mai állapotból kiindulva –

magas részvétel várható. A Publicus felmérése alapján majdnem az összes tiszás (99 százalék) szavazni fog jövőre. A fideszesek részvételi hajlandósága, bár valamelyeset elmarad ettől (95 százalék), szintén kifejezetten magasnak mondható. 

Nem lebecsülendő, hogy a bizonytalanok 68 százaléka is azt ígéri, elmegy szavazni. Az eddigi legmagasabb részvételi arány 2002-ben, a még létező második fordulóban volt, de akkor sem érte el a 74 százalékot.

Nemcsak a köztársasági elnökre, hanem a többi közjogi intézmény vezetőjére is vonatkoznak Fleck Zoltán szavai – erről maga az ELTE professzora beszélt a Népszavának. Szerinte konszenzuális alkotmányra van szükség, se a sima többség, se a kétharmados önmagában ne alkosson alkotmányt, de konszenzusra a Fidesz ellenzékben is csak Orbán Viktor nélkül lehetne képes. Interjú.