Az Orbán-kormánnyal szembe menve a Fővárosi Törvényszék júniusban helyt adott a Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelmének. Ez a jogvédelem szeptember elsején lejárt. Beszedhetővé váltak a szolidaritási hozzájárulás címén a kormány által követelt milliárdok?
A helyzet kicsit rosszabb. Egy hétfőn kézhez kapott döntés értelmében a pécsi bíróság másodfokon eltörölte a Fővárosi Törvényszék által még decemberben elrendelt azonnali jogvédelmet, így a Magyar Államkincstár bármikor leemelheti a számlánkról visszamenőlegesen a tavalyi szolidaritási hozzájárulás utolsó 4,5 milliárdos részletét. Ez megerősíti, amit korábban mondtam: az azonnali jogvédelem egy nagyon vékony jogi cérnaszál, amely bármikor elszakadhat, legfeljebb időt nyerhetünk vele, megoldást nem hoz. Nem függhet ettől Budapest működőképessége.
Hogy került az ügy Pécsre?
Hivatalosan a Fővárosi Törvényszék leterheltségével indokolták a döntést. Ez egyébként azt is jelentette, hogy a közigazgatási kollégium helyett polgári bíróság döntött önkormányzati ügyben. (Cikkünk megjelenése után a Fővárosi Törvényszék felhívta a figyelmünket, hogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elsőfokon járt el, a másodfokú eljárásban semmiképp sem lehetett volna döntéshozó. A másodfokú eljárás Pécsre kerülésének okát ítélőtáblai szinten kell keresni.)
A főváros gyakorlatilag egyenként hónapról-hónapra kéri meg az állami inkasszózást lehetetlenné tévő azonnali jogvédelmet. Mi a helyzet az augusztus végén lejárt védelemmel?
A törvényszék által májusban elrendelt jogvédelem okán a hónap végén levonható a szolidaritási hozzájárulás szeptemberben esedékes 6 milliárd forintos részlete a fővárosi számláról.
Hatott a bírósági döntés, már vissza is utalta az inkasszált 10,2 milliárdot Budapest számlájára a Magyar ÁllamkincstárKiss Ambrus: Budapest jelenleg mínusz 13 milliárdnál áll, van, ami már most is vészforgatókönyv alapján működikAz előző három hónap több mint 20 milliárdos részleteit is be kell fizetni, amelyre májusban kaptak azonnali jogvédelmet?
Egyelőre nem, a szolidaritási hozzájárulás májusi 10 milliárdos, júniusi, júliusi és augusztusi 6-6-6 milliárdos részletét visszamenőleg csak akkor vonhatja le az államkincstár, ha az arra vonatkozó azonnali jogvédelmet is törli másodfokon a bíróság.
Ha megtörténik, lesz miből?
Nem.
Mennyire kong most a fővárosi kassza?
Jelenleg mínusz 65 milliárd forint az egyenleg, de szeptember 10-től indul a cégek iparűzési adó befizetése, így hamarosan pozitívba csúszunk át. Ezzel így is számoltunk korábban. A főváros folyószámla hitelkeretének 80 milliárd forintra való bővítése le is jár szeptember 19-én. A most érkező iparűzési adóbevételek azonban önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. Nincs más lehetőség: meg kell állapodni a kormánnyal a rendezésről.
Van egy igazán aljas trükk is, jövőre már csaknem 100 milliárd forintot venne el Budapesttől az Orbán-kormányEgész nyáron nem akadt egy alkalom sem az egyeztetésre. A kormánynak mintha mégsem lenne olyan fontos a megállapodás.
Nem tudom, hogy a kormánynak mi a fontos. A főváros működőképessége azonban csak úgy biztosítható, ha hosszú távú pénzügyi megoldást találunk.
Van új tárgyalási időpont?
Egyelőre nincs.
Karácsony Gergely: Nem tartom kizártnak, hogy harcba hívjuk a budapestieketHogy áll az állami átvilágító?
Erről nem kaptunk tájékoztatást, de egyre újabb és újabb adatokat kérnek be.
Ismét előveszik a júniusi 10,2 milliárd forintos államkincstári inkasszó idején készült válság forgatókönyveket?
Az akkor meghatározott szigorú likviditási szabályokon azóta sem enyhítettünk, de ez valójában nem más, mint a tartozások tologatása magunk előtt. Egyre több a ki nem fizetett számla.
Ismét előállhat a közszolgáltatások csökkentésének, beleértve a közösségi közlekedés korlátozásának veszélye?
A közszolgáltatások korlátozása nem hoz érdemi megtakarítást, semmi értelme kicsavarni minden harmadik körtét az utcai lámpákból, ahogy a drasztikus járatcsökkentésen sem spórolunk sokat, hiszen a járművezetőket fizetni kell. Mindenkit nem küldhetünk el, hiszen akkor a helyzet rendezése után nem indítható újra a gépezet. A közszolgáltatások korlátozása a város leállását jelenti. Ez egy zsákutca. Ennyi pénz nem spórolható meg a fővárosi önkormányzati cégeken.
Az Orbán-kormány szerint Budapest várhat, amíg vége van a nyárnak, a főváros túlélése sem számítLázár János most ígérte oda a szolidaritási hozzájárulás ötödét az önkormányzatoknak, igaz útfelújításra.
Ha ez így is lesz, ami azért még nagyon messze van a bizonyosságtól, Budapesten nem segít. A főváros estében nem az a kérdés, hogy mennyi utat aszfaltozzunk le. Bár kétségtelenül jó lenne, ha sokkal több pénz jutna erre, de most sokkal égetőbb kérdés, hogy miből fizessük ki a benzint a buszokba.
Aszfaltutakkal eddig nem foglalkozó vasúti cégekre bíz közútfelújításokat Lázár János tárcájaMár ősszel előállhat a csődhelyzet?
Nagyon sok a változó. Ha nem kapjuk meg az őszi hónapokra a jogvédelmet, vagy ha a korábbi hónapokra megkapottat törlik másodfokon és be kell fizetnünk a számlákat akkor már az év vége előtt kritikus szintet érhet el a tartozás.
Lassan haladó perek
Az Alkotmánybíróság tavaly kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, így nem is szedhető be ÍGY, ráadásul menet közben elvesztette szolidaritási jellegét, a központi költségvetésben ugyanis már semmi nem utal arra, hogy a beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét. A teher nem egyformán nehezedik az önkormányzatokra. A települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki a szolidaritási sarc több mint 60 százalékát. Budapestnek – a fővárosnak és a kerületeknek együtt – az idén összesen 162,4 milliárdot kellene befizetni az államkasszába. A legtöbbet, 89 milliárd forintot a főváros fizeti, az elvonás jövőre 97,5 milliárd forintra nőhet. Budapest már tízmilliárdokkal fizet be többet az államkasszába, mint amennyit onnan működésre kap.
A főváros évek óta vitatja a hozzájárulás mértékét. Ennek okán több pert indítottak, de lassan haladnak. Az idei költségvetésben eredetileg csak 39 milliárd befizetésével számoltak, de a Kúria Önkormányzati Tanácsa a költségvetés módosítására kötelezte a várost. A főváros önszántából nem fizet. Májusban 10,2 milliárdot inkasszált a Magyar Államkincstár, majd a Fővárosi Törvényszék ítéletére visszafizette azt. Karácsony Gergely főpolgármester vészforgatókönyveket rendelt a cégektől, rendkívüli intézkedéseket jelentett be, köztük azt, hogy csak a nettó béreket fizetik ki, majd a közösségi közlekedés 10 perces leállításával üzent a kormánynak. Az üzenet célba ért, a kormány a helyzet rendezését ígérte, de előbb még átvilágítanák a főváros gazdálkodását. A feladattal a Fidesz iránti lojalitását véka alá nem rejtő Domokos László volt számvevőszéki elnököt bízták meg.
