Orbán-kormány;Budapest;fizetésképtelenség;Magyar Államkincstár;szolidaritási adó;

Az elvonások elleni tiltakozásul júniusban tíz percig szünetelt a fővárosi tömegközlekedés

Szolidaritási adó: Budapest november közepére fizetésképtelen lesz, ha az Orbán-kormány kitart a pénzlevonás mellett

November elején meglehetősen szokatlan módon nyílt tárgyaláson dönt a Kúria a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat közötti 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában – értesült a Népszava. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Fővárosi Törvényszék idén januárban hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás, illetve 6 milliárdot kamat címén még 2023-ban a fővárosi önkormányzat számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester januárban abban bízott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) az ítélet után visszautalja a pénzt a fővárosnak. A MÁK ehelyett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelynek önkormányzati tanácsa Darák Péter elnökletével november 6-án tárgyalja az ügyet.

A közigazgatási pert még 2023-ban indította a főváros a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Az ügy megjárta az Alkotmánybíróságot (AB) is, mivel a Fővárosi Törvényszéknek alkotmányossági aggályai támadtak. Az AB ugyan jogszerűnek találta a szolidaritási hozzájárulást kivetését, de kimondta, hogy ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan, így a beszedés előtt eljárást kell lefolytatni az összeg megállapítására. A MÁK pedig nem így járt el. A főváros abban bízott, az ítélet precedens jelleggel valamennyi szolidaritási ügyükre alkalmazható lesz és ennek alapján a 2024-ben ezen a címen kifizetett 75 milliárd forintból is visszakapnak 40 milliárd forintot. Erről egyébként külön per indult, ahogy a 2025-ös összeg miatt is. Az eljárások különböző eljárásjogi szakaszban vannak, de még egyik sem zárult le.

A főváros az egyre szorítóbb pénzügyi helyzet okán az idén már nem is számolt azzal, hogy a 2025-ben a teljes összeget befizeti, csak 39 milliárdot terveztek be a költségvetésbe. A Kúria azonban Sára Botond főispánnak adott igazat és kötelezte a fővárost, hogy mind a 89 milliárd forintot írja be a kiadások közé, de azt nem állította, hogy ezt az összeget ténylegesen be is kell fizetni. Ugyanis ettől a döntéstől függetlenül Budapest nem tud ennyit fizetni. A MÁK inkasszói ellen azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmekkel próbál védekezni több-kevesebb sikerrel. Nyárra például megkapták a „felmentést”, de szeptemberben már levonták a 6,1 milliárdot, sőt 511 milliót kamatként a tavaly decemberi - akkor jogvédelem okán be nem fizetett - 6 milliárdos részlet után. (Ezt a 6 milliárdot egy másodfokú döntés után már korábban levonták.)

A szeptemberben befolyt 124 milliárd forint iparűzési adóbevételből a nyáron feltorlódott adósságok, szolidaritási hozzájárulások és a város működési költségének levonása után szeptember végére alig 13 milliárd forint maradt. 

Az idén még várhatóan nagyságrendileg 10-15 milliárd forint adóbevételt remélhet a város. Ha a főváros továbbra sem kapja meg a trolibeszerzésre már elköltött 9 milliárd forintot, amelyet a kormány valójában nem saját kasszából fizet ki, hiszen erre uniós támogatást nyert Budapest, illetve az Orbán-kabinet továbbra is rigorózusan levonja a szolidaritási hozzájárulás havi összegét, akkor novemberre nem csupán mínuszba csúszik a város, de még a 40 milliárd forintos folyószámla hitelkeret is kiürül. Onnantól nincs miből fizetni a számlákat.

„Ha innentől nem vonnák le a szolidaritási hozzájárulást, akkor talán le tudná zárni adósság nélkül a főváros ezt az évet. Valódi megoldást azonban csak a kormányzati szerepvállalás hozhat. Gulyás Gergely minisztertől azonban hiába várunk időpontot a júniusban megkezdett tárgyalások folytatására” – válaszolta a Népszava kérdése Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki bízott abban, hogy Domokos László átvilágító jelentése feloldja a gátat, amit maga a kormány tolt a tárgyalások elé, de egyelőre nincs változás. Holott most már az Állami Számvevőszék, a fővárosi átvilágító és a városvezetés is - különböző felhangokkal ugyan -, egybehangzóan állítja, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete tarthatatlan. A kormány ennek ellenére nem mozdul. Kiss Ambrus elképzelni sem tudja, mire várhatnak.

A jogi út – szolidaritási perek és jogvédelmi eljárások - nagyon lassú és bizonytalan. A Fidesz és a Tisza pedig a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén együtt szólította fel Karácsony Gergelyt, hogy a közösségi közlekedés leállításával ne zsarolja a kormányt és ne büntesse a budapestieket. Ezen kívül azonban nem sok nyomásgyakorlási eszköz maradt a városvezetés kezében.

Oláh János ismeretlen tettes ellen rongálás miatt fordult a rendőrséghez, de nem titkolja, hogy az egyre erőszakosabb putyini és orbáni propagandát sejti a bűncselekmény háttérben.