„Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd (...) a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét”– olvasható Domokos László átvilágítási szakértő, volt fideszes parlamenti képviselő és ÁSZ-elnök jelentésének előzetesében, amely kedden este jelent meg az Orbán-kormány honlapján.
Az összegzés szerint a városvezetés egyfajta „pénzügyi diktatúrát épített fel” a rábízott közvagyont kezelő, működtető intézmények és gazdasági társaságok rovására. 2025-ben a főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére. Ezt úgy érték el, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét korlátozták, a főpolgármester két ülés közötti döntésekkel tett újabb kötelezettségvállalásokat, (például bringasztráda), a 2025-ös költségvetés tényleges felülvizsgálata elmaradt, a közgyűlésnek információhiányosan kellene döntéseket hoznia – olvasható a megállapítások között.
Ahogy arról beszámoltunk Domokos Lászlót azt követően bízták meg a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetének átvilágításával, hogy június közepén tárgyalóasztalhoz ült Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Karácsony Gergely főpolgármester Budapest súlyos pénzügyi helyzetének rendezése érdekében. De a kormány előbb tisztán akart látni. A havi 2,7 millióért vizsgálódó Domokos László első előzetesében bőven idéz az ÁSZ most elkészült hasonló tárgyú jelentéséből. De egy kicsit más következtetésekre jut.
Havi 2,7 millióért világítja át Budapestet és a főváros cégeit a volt fideszes képviselő és ÁSZ-elnök Domokos LászlóHiába várták, nem érkezett meg a fővárosi Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság szerdai ülésére Domokos LászlóAbban egyetért a számvevőkkel, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete az elmúlt öt évben rohamosan romlik, tartalékai elfogytak, likviditását csak a BKK és a BKV finanszírozása egy részének következő évre halasztásával tudja biztosítani. Abban is megegyezik a véleményük, hogy az elmúlt öt évben a főváros folyamatosan többet költött a működésre, mint amennyi a bevétele. Az ÁSZ-szal ellentétben ennek okát nem az energiaárrobbanásban, az inflációban, vagy éppen a szolidaritási hozzájárulás összegének ugrásszerű emelkedésében látja, hanem abban, hogy a városvezetés „nem tervezi meg kellő megalapozottsággal” a költségvetési kiadások teljesítésére szánt forrásokat.
Sötét fellegeket lát Budapest felett az ÁSZ, azonnali intézkedéseket sürget a közszolgáltatások fenntartása érdekébenAz átvilágító szerint vélhetőleg már 2023 végére beállt a pénzügyi fizetésképtelenség, ami hónapról-hónapra romlik, mivel „nem került sor tartós gazdálkodási egyensúlyt helyreállító intézkedés megvalósítására”. A főváros ezt úgy hidalta át, hogy „kényszer-finanszíroztatta saját magát cégeivel”, sőt, a szolidaritási hozzájárulással összefüggő vitán keresztül a magyar államot is bevonta ebbe a kényszerhitelezési konstrukcióba. Ezzel nincs vége a meghökkentő megállapításoknak. A jelentés szerint a fővárosi önkormányzat nemcsak nem tette átláthatóvá a likviditási nehézségeket az éves költségvetési beszámolóban, de még több lépést is tett a láthatóság ellen. A főpolgármester és korábbi helyettese által tett kijelentések politikai zsarolásként értékelhetőek.
Karácsony Gergely: Ha az Orbán-kormány nem tekint el a szolidaritási adó egészének a befizetésétől, akkor Budapest közlekedése nem tíz percre fog leállniAzt is a városvezetés szemére veti, hogy a közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéshez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne, holott az iparűzési adóból származó bevétel szerinte erre fedezetet adna. Az alulfinanszírozottság óhatatlanul biztonsági állapotot veszélyeztető állapotot teremt.
Domokos László megtalálta a likviditási zavar okát is: nem tervezték be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét a kiadások közé.
(Mint arról írtunk: a városvezetés unortodox módon valóban 51,2 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulás befizetésével számolt idén, lévén már tavaly decemberben tudták, hogy nem tudják a fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintot befizetni, mivel akkor veszélybe kerülnek a közszolgáltatások.) Az átvilágító szerint „egyértelművé vált, hogy a meglévő költségvetési gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósága erősen kétséges”. Az év végi nullás egyenleghez kellett némi trükközés, ami a stabilitási törvény rendelkezéseinek „kikerülését” feltételezi.
Mindezeken túl a következő problémákat látja körvonalazódni az Orbán-kormány szakértője: erőteljes műszaki állagleromlás, az egyajánlatos közbeszerzések számának megugrása, a folyamatos likviditási tervezés széles körű hiánya és tisztázandónak tartja a Rákosrendezőt megvásároló Budapesti Közművek jelentős túlfizetését az adófolyószámlákon.
A jelentés előzetesét aligha véletlen időzítéssel a szerdai közgyűlési ülés előtt egy nappal adták közre.
Csökkentenék a távol maradók tiszteletdíját
„Mióta Dobrev Klára a párt elnöke, komoly egyeztetés folyik az előterjesztésekről és minden közgyűlési napirendről kialakítjuk a közös álláspontot. Ez nem jelenti azt, hogy ne dönthetnénk szabadon a saját javaslatok benyújtásáról. (…) Az elmúlt időszakban kiegyensúlyozott volt a pártvezetés és a fővárosi frakció között az együttműködés” - válaszolta Keszthelyi Dorottya, a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójának tagja egy háttérbeszélgetésen a Népszava azon kérdésére, hogy mennyire gyakori a nézeteltérés a pártközponttal. A Pride ügyében ugyanis meglehetősen szokatlanul Gyurcsány Ferenc akaratával szembe menve a közgyűlés három DK-s tagja – Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester, Déri Tibor újpesti alpolgármester és Keszthelyi Dorottya XIII. kerületi képviselő – Karácsony Gergely mellé állt és nem támogatta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és a kutyapárt Pride-dal kapcsolatos előterjesztéseit.
Keszthelyi Dorottya és Déri Tibor is úgy látja, hogy a jövő évi választások után komoly korrekcióra szorul az önkormányzati rendszer és a fővárosi feladatellátás is, a jelenlegi ugyanis nem fenntartható. A DK felhívással fordult a Tisza frakcióhoz, kérve őket, hogy vegyenek részt a frakcióegyeztetéseken és nyilatkozzanak ezekben az ügyekben. A képviselők közgyűlési részvételének „kikényszerítése” érdekében a DK egy javaslatot is benyújtott a szerdai közgyűlésre: az igazolatlanul hiányzók tiszteletdíját arányosan csökkentsék. Júniusban a Fidesz és a Tisza távolmaradásukkal akadályozták meg a döntéshozatalt, holott a főváros súlyos pénzügyi helyzete volt a téma.
