A fővárosi önkormányzat 2025. év IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet – kongatta meg vészharangot a fővárosi önkormányzat után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is a napokban közzétett jelentésében. A kormány által kirendelt átvilágítási szakértő, az exfideszes Domokos László ugyan még vizsgálódik az adóforintjainkból, az Állami Számvevőszék azonban már végzett és meglehetősen sötét képet festett Budapest pénzügyi helyzetéről.
Az ÁSZ ellenőrei arra jutottak, hogy a fővárosi önkormányzat likviditási nehézségei 2025-ben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent. A városnak „azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség a főváros pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében”. Azt talányosan nem fejtették ki, hogy pontosan mire gondolnak, hiszen a városvezetés már tavasszal összeállított egy túlélőcsomagot és azóta is szoros likviditás-menedzsment szerint dolgoznak. A főpolgármesternek tett két javaslat sem sokat segít. Az egyikben a jelentés Fővárosi Közgyűlésen való megtárgyalását ajánlják, a másikban további intézkedésekre szólítják fel Budapest vezetőjét.
Havi 2,7 millióért világítja át Budapestet és a főváros cégeit a volt fideszes képviselő és ÁSZ-elnök Domokos LászlóA jelentésben kiemelik, hogy a jövő évre halasztott kifizetésekkel és az esedékes, meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulással együtt a hiány már június végére meghaladta az egész évre tervezett összkiadás negyedét. A számvevők elismerik, hogy a városvezetés több, a likviditási problémák kezelésére alkalmas intézkedést tett, de a közfeladatok ellátásának hatékonyabbá tételére, illetve a költségvetési helyzet hosszú távú kiegyensúlyozására nem tett lényegi lépéseket. A rákosrendezői ingatlanok megvásárlása és a tervezett projekt megvalósítása pedig tovább növeli a pénzügyi kockázatot.
Azt ugyanakkor az ÁSZ is elismeri, hogy ha ezt a pénzt is működésre költik, az vagyonvesztést eredményezett volna.
A 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzet kialakulásához az Ász szerint a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetések növekedése is. A kiadási tételek közül különösen a közüzemi díjak és kamatok ugrottak meg 105, illetve 852 százalékkal. Az infláció további 18,5 milliárdos többletkiadást jelentett. A bérek viszont a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak átlagkeresetének emelkedéséhez hasonlóan alakultak. Bármely irányból is nézzük: a legnagyobb érvágás a szolidaritási hozzájárulás. 2019-ben 10 milliárd, tavaly 59,5 milliárd, az idén már 89 milliárd volt az állami sarc. 2019 és 2024 között összesen 230 milliárdot fizetett be ezen a címen az államkasszába a főváros.
Karácsony Gergely: Ha az Orbán-kormány nem tekint el a szolidaritási adó egészének a befizetésétől, akkor Budapest közlekedése nem tíz percre fog leállniKarácsony Gergely főpolgármesterré választása óta, 2019 és 2024 között összesen 193,4 milliárd forint költségvetési hiány keletkezett a fővárosi önkormányzatnál, ami valójában ennél is több, mivel 45,7 milliárd forint kifizetett szolidaritási hozzájárulást nem a költségvetési kiadások között számoltak el. A 2019-ben meglévő 214,2 milliárdos megtakarítás 2022-re teljesen elolvadt, így 2023-tól a kiadások ütötte egyre nagyobb költségvetési lyukakat a követelések következő évre való áttolásával, a másra félretett pénzek átcsoportosításával, a saját cégektől visszavett összegekkel tömködték be. A költségvetési bevételek 2020-tól nem fedezik a kötelező feladatok ellátásának kiadásait.
Karácsony Gergely levélözönnel üzenné Sára Botond főispánnak és az Orbán-kormánynak: Adjátok vissza Budapest pénzét!Az ÁSZ azt is a városvezetés szemére veti, hogy az idei költségvetés nem volt meglapozott, hiszen nem tervezték bele a teljes előírt szolidaritási hozzájárulás összegét, majd a Kúria ítélete miatt módosított költségvetésbe úgy tették bele, hogy nem volt rá fedezet. (Halkan megjegyeznénk, hogy ezért nem került bele az eredetibe.) De
nem látja biztosítottnak az ÁSZ a cégektől várt 17,3 milliárdos osztalékbevételt sem.
Erős kockázatnak találják, hogy a főváros mindkét likviditási tervben azzal számol, hogy a kormány vagy a bíróság (szolidaritási hozzájárulás perek) számukra kedvező döntést hoz. Erre azonban nincs semmi biztosíték. Ha a tervek nem jönnek be, akkor mínusz 28,9 milliárd, illetve 57,4 milliárd forint likviditási (fizetőképesség) hiánnyal zárja az évet a főváros.
„Ha a kormány nem változtat a Budapest-ellenes politikán, akkor a város fizetésképtelen lesz” – összegez Karácsony Gergely közösségi oldalán, majd hozzáteszi: „aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja. Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény. Aki nem hiszi, kérdezze meg például a hitelminősítőket”.
Nem csak Budapest egyensúlyoz a csőd határán, több megyei jogú város is bajba került a kormányzati sarcok, a csökkenő bevételek miatt