Objektív kritériumok alapján dönt az Európai Bizottság arról, hogy hozzájuthat-e a befagyasztott uniós pénzek egy részéhez Magyarország - hangsúlyozta a Népszava kérdésére Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője. Kijelentésével azt a felvetést cáfolta, hogy a legújabb, Oroszország elleni szankciós csomag átengedésének lenne az „ára”, hogy a Bizottság föloldja az uniós támogatások egy részét.
Pénteken a Financial Times írta meg, hogy 550 millió eurót megkaphat Magyarország a kérvény alapján, a lap szerint azért, hogy Orbán Viktor ne vétózza meg a legújabb, tizenkilencedik, Oroszország elleni szankciós csomagot. A fölvázolt tervek alapján az Európai Bizottság az eddigi terveknél korábban vezetné ki az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját, újabb cégeket, pénzintézeteket és hajókat is szankcionálna, amelyek a Kreml háborús gépezetét segítik. A szankciók elfogadásához ugyanakkor a huszonhét tagállam egyhangú döntése szükséges, és Magyarország már többször akasztotta meg az ilyen folyamatokat vétóival. (Végül eddig minden szankciós csomagot jóváhagyott).
A kérdés az, hogy megkaphat-e a magyar kormány több száz millió eurót a zárolt pénzekből, amihez elvileg csak az Európai Bizottság által követelt reformok után juthatnánk hozzá. A kért törvénymódosítások tervben sincsenek, de információink szerint a napokban döntés születhet a kiskaput kihasználó kérvényről.
Ma nagyságrendileg 19 milliárd euró támogatást nem hívhatunk le a Magyarországnak járó uniós pénzekből, ezek különböző csoportokba esnek, de mindegyik kifizetéshez konkrét lépéseket vár el a Bizottság a korábbi döntések alapján. Több mint 2,5 milliárd eurót az úgynevezett alapjogi elvárások miatt nem kaphatunk meg. Ezekhez előbb az alapítványi működésű egyetemek rendszerét, a gyermekvédelminek nevezett homofób törvényt és a menekültjogi szabályokat kellene módosítania az Országgyűlésnek. Mint korábban többször írtunk róla, a szegényebb régióknak járó kohéziós pénzek úgynevezett félidős átszervezésekor a Bizottság jóváhagyásával minden tagállam átcsoportosíthatja a neki járó pénzek egy részét. A magyar kormány márciusban kérvényt nyújtott be 605 millió euró átcsoportosításáról, így ehhez az összeghez az alapjogi elvárások teljesítése nélkül is hozzájutna, új célokra átterelve azt.
Ursula von der Leyen: Az EU 19. szankciós csomagjában betiltja az orosz LNG importját550 millió euróval puhítaná Orbán Viktort az Európai Bizottság, hogy ne vétózzon- Az Európai Bizottság nem bólintott rá egyből a tervre, észrevételeket küldött Budapestnek, ami alapján a kormány szeptember elején egy módosított tervet nyújtott be, magyarázta a Népszava kérdésére Maciej Berstecki, az Európai Bizottság kohéziós politikáért felelős szóvivője. Hogy az összeg módosult-e, illetve milyen észrevételekről tárgyaltak Budapesttel, nem árulta el kérdésünkre. Korábban az Európai Parlament azt akarta elérni, hogy az átcsoportosításnak ezt a kiskapuját zárják be, és Magyarország semmiképpen ne férjen hozzá az egyébként zárolt pénzekhez. A nyár folyamán a tagállamokat tömörítő Tanáccsal folytatott tárgyalás során alulmaradt ez a szempont, és végül az Európai Bizottság csak egy politikai nyilatkozatot adott ki a jogállamiság fontosságáról, jogi garanciák nélkül.
Nem lenne példa nélküli, ha a Bizottság pont akkor döntene uniós pénzek felszabadításáról, amikor szükség van Orbánra az egyhangú döntéshozatalhoz. 2023 decemberében az Európai Bizottság 10 milliárd eurót engedett át a befagyasztott pénzekből a sokak által félkésznek ítélt magyar bírósági reformért cserébe, majd néhány nappal később Orbán Viktor elengedte a vétóját Ukrajna hivatalos tagjelölt státuszával kapcsolatban.
Tényleg megkerülik Orbán Viktort és a vétóját, Magyarországot csak a végén fogják megkérdezni Ukrajna EU-csatlakozásáról