Újabb Oroszország elleni szankciókat javasol az Európai Bizottság, de még hetekbe telhet, mire a javaslatból döntés lesz, a tagállamokon a sor, hogy véglegesítsék a tizenkilencedik csomagot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen jelentette be a tervezetet, amit pénteken mutattak be a tagállamoknak. Ezzel a Bizottság ismét vezető szerepbe helyezte magát, a nyilvános bejelentéssel növelve a nyomást a tagállamokon.
Az energetika területén a legfontosabb bejelentés, hogy az EU egy évvel előrébb hozná az orosz LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz behozatalának tilalmát. Az eddigi menetrend szerint orosz kőolaj- és gázimportot 2027 év végére vezetné ki az EU,
a mostani javaslat már 2027. január 1-től tiltaná az orosz LNG-t.
Bár Magyarországot kevésbé érinti, az Orbán-kormány és a holdudvar is gyakran azzal vádolja a nyugat-európai országokat, hogy támadják Budapestet az orosz energiahordozók vásárlásáért, miközben ők maguk még több orosz LNG-t vásároltak az Ukrajna elleni invázió óta, mint korábban.
Drága az orosz LNG, az Orbán-kormány mégis vásárol belőleAz EU más olyan vállalatok vagyonát is befagyasztja, amelyek az ukrajnai háborút azzal táplálják, hogy a szankciókat megsértve olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg unión kívüli országokban, köztük Kínában is - emelte ki Ursula von der Leyen.
Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök többször is arra utalt, hogy ő csak akkor fog szigorúbban fellépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, ha majd az európaiak felhagynak az orosz energiahordozók vásárlásával – külön kiemelve Magyarországot és Szlovákiát- és büntetővámokat szabnak ki Kínára és Indiára, amiért azok továbbra is Moszkvától importálnak nyersanyagot. A sok okból is irreális amerikai elvárások után viszont egyre fontosabbá vált, hogy az EU ismét lépjen.
Donald Trump újra felszólította a NATO-tagországokat, hogy álljanak le az orosz kőolaj vásárlásávalDonald Trump elvárásával kapcsolatban – amely szerint az európai országoknak le kell válniuk az orosz kőolajról – Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón - a kabinet részéről először reagálva - kijelentette, a magyar kormány magyar érdekeket képvisel, Magyarország pedig fenntartja a vásárlást a biztos elérhetőség és az ár miatt. Szerinte Európának hosszú távon az lenne az érdeke, hogy gazdasági együttműködésre törekedjen Oroszországgal. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány elítéli, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve háborút indított Ukrajna ellen, de Európa válaszai közül a szankciók hatásait érdemes vizsgálni, különösen az európai és az orosz gazdaságra gyakorolt következményeiket. – Az elmúlt három évben az orosz gazdaság növekedési üteme lényegesen meghaladta az európaiét. A szankciós politika így, bár érthető morális alapokra épült, teljesen eredménytelennek bizonyult – értékelte a helyzetet a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A behozatal mellett a Bizottság olyan Európán kívüli cégeket is szankcionálna, amelyek a nyugati országok által megszabott ársapka fölötti áron kereskednek orosz kőolajjal. Eddig mindössze egy indiai olajfinomítót szankcionált az EU a legutóbbi csomagban,
de most a tervek szerint újabb finomítók és kereskedőcégekkel lesz tilos európai cégeknek a kereskedelem.
A bejelentés szerint több kínai céget is tartalmaz a még nem nyilvános lista. Emellett további 121 hajót is kitiltanak az EU-ból, amelyek az árnyékflotta részeként kereskednek orosz energiahordozókkal.
A szakértők szerint az ilyen lépések komoly fejfájást és veszteséget okoznak a célzott cégeknek és a Kremlnek is, és komoly bevételektől esnek el. Az uniós szankciók azt jelentik,
hogy európai cégeknek tilos üzleti kapcsolatba lépni a szankcionált cégekkel, és ha van az EU-n belül vagyonuk, azt befagyasztják.
Ugyanakkor – ellentétben az USA úgynevezett másodlagos szankcióival- az uniós szankció betartatása nem kötelezi például a kínai, török, vagy közép-ázsiai cégeket, hogy a tőlünk kitiltott cégekkel üzleteljen. Sokszor a hatás az uniós bankokkal, biztosítókkal vagy egyéb nemzetközi cégekkel történő kapcsolata miatt jelent mégis ellehetetlenülést a listára tett cégeknek és szervezeteknek.
A javaslat szerint
a Rosznyeft és Gazpromnyeft kereskedőcégekkel, valamint több oroszországi pénzintézettel is tilos lesz uniós cégeknek kereskedni.
A csomag továbbá kriptovalutákkal kereskedő cégeket és egyéb pénzügyi szolgáltatókat is megcéloz, akiket Moszkva a szankciók kijátszására alkalmaz.
Az asztalra tett javaslatból azonban még idő, mire valódi törvény születik, hiszen ezt a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadni.
A Népszava információi szerint
a huszonhét uniós ország brüsszeli képviselői is csak péntek délután kapták meg a javaslatot, egyidőben a nyilvános bejelentéssel.
Az első érdemi tárgyalása a csomagnak jövő héten várható az tagállami nagykövetek szintjén, miközben a szakértőik elemzik az anyagot. A tárgyalások után, ha mindenkinek elfogadhatók a javaslatok, a tagállamok minisztereinek is hivatalosan rá kell bólintani a nagykövetek által kitárgyalt listára és szabályokra.
Ahogy minden esetben, a hivatalos javaslat előtt a Bizottság külön-külön tárgyalt a tagállamok képviselőivel, akik javasolhattak lépéseket vagy nemtetszésüket is kifejezhették egyes kérdésekben, mostantól kezdve viszont a többi ország előtt kell képviselnie azt, ha Magyarország ellenezné valamiért a beterjesztés bizonyos elemeit. A legutóbbi, tizennyolcadik csomagot is nyilvánosan jelentette be a Bizottság június közepén, a tagállamokat képviselő Tanács végül bő egy hónapra rá véglegesítette azt.
