Washington;Donald Trump;orosz gáz;orosz olaj;Orbán-Putyin;orosz-ukrán háború;

Orbán és Trump a Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án.

Orbán Viktor mély hallgatással válaszol Donald Trumpnak

Úgy tűnik, a „nemzeti érdekképviselet” az orosz energiahordozókról való leválás ügyében nem érvényes. A Külgazdasági és Külügyminisztériumot hiába kértük, hogy nyilvánítson véleményt az amerikai álláspontról.

A magyar kabinet a jelek szerint nem kívánja közvetlenül véleményt nyilvánítani az eddigieknél is egyértelműbb washingtoni álláspontról, miszerint az Egyesült Államok a világ összes államától, így Magyarországtól és Szlovákiától is mindennemű orosz energiaüzlet megszakítását kéri. Az EU-ban e két állam ragaszkodik az orosz energiahordozólhoz. A helyzet azért pikáns, mert politikája egyedüli nyílt uniós támogatójaként Donald Trump Orbán Viktort barátjává fogadta.

Bár a mostanság homályosan nyilatkozó Donald Trump a két államot név szerint még nem bírálta, energiaügyi minisztere pénteken a Politico kérdésére világossá tette: Magyarországtól és Szlovákiától is elvárják az orosz nyersolaj-, földgáz- és nukleáris megrendelések lemondását. (Nyugaton a NER-en és az újnácikon kívül mindenki számára világos) cél: elvenni Vlagyimir Putyintól azt a pénzt, amelyet a háborújára költhet.) Az USA új forrásként önmagát és az EU-t ajánlja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken felhívta amerikai kollégáját, Marco Rubiót, amiről csak egy rövid, az orosz-ukrán béke és az energiabiztonság „stratégiai erőfeszítéseinek” fontosságáról szóló közlemény született. Esett szó bármiről, az Szijjártót láthatólag nem hátráltatta abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hétfői, bécsi közgyűlésén „minden támadás és akadályozási kísérlet” ellenére meghirdesse az orosz hátterű Paks 2-es beruházás gyorsítását. (Bár e kifejezést az évtizede késő nukleáris terv propagandája mára elhasználta.) A Fidesz általános szitkai közepette tény, hogy az Európai Bíróság is a napokban semmisítette meg a beruházás állami támogatásának 2017-es uniós jóváhagyását. Bécsben mindemellett a magyar kormány az amerikaiak által szintén kevéssé szívelt Kínával is kötött egy nem pontosított nukleáris megállapodást. Igaz, az elmúlt hetekben a kabinet tett „nyugati” gesztusokat is: „kizárólagos” megállapodást kötöttek SMR-nek nevezett, amerikai miniatomerőművek magyarországi telepítésének előkészítéséről, az állami MVM pedig az eddigi, évi 250 millió köbméter mellé további évi 200 millió köbméter cseppfolyósított földgázt rendelt a brit-holland Shelltől. Szakértők szerint előbbi még csak kísérlet, utóbbi pedig a hazai igények csupán néhány százaléka. Kedden Rubio a Fox Newsnak nyomatékosította, hogy Európának le kell mondania az orosz olajról.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumot kedden is hiába kértük, hogy nyilvánítson véleményt az amerikai álláspontról, a jelek szerint a „nemzeti érdekképviselet” jelen ügyre nem érvényes. Igaz, miközben Szijjártó Péter a migránsokat szidta, a futballt dicsérte és egy kisebb amerikai beruházásról is beszámolt, Orbán Viktor pedig poloskairtás után digitális harcosait támadójátékra kérte, kedden az amerikai nagykövetség bejelentette, hogy októbertől az Egyesült Államok visszaállítja a magyarok vízummentességét.

Az uniós tagállamok nyilatkozataira  mindig reagálnak 

Elképesztő, hogy egyes európai vezetők képtelenek belátni, hogy a földrajzi elhelyezkedése meghatározza, honnan tud egy ország energiahordozókat vásárolni, a kormány azonban minden nyomásgyakorlás ellenére sem fogja feladni Magyarország ellátásbiztonságát - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon. A tárcavezető a finn és a lett elnök nyilatkozatára reagált, amelynek értelmében Magyarországnak és Szlovákiának azonnal le kellene állnia az orosz kőolaj és földgáz vásárlásával. 

Az, hogy valami retro és érzelmek kötődnek hozzá, még nem elég a piaci sikerhez. A Traubisoda és a Róna bevezetése mögött komoly stratégia áll.