550 millió euró befagyasztott forrást akar felszabadítani Magyarországnak az Európai Bizottság, hogy Orbán Viktor ne vétózza meg az Európai Unió új szankciót Oroszország ellen – írja két forrására hivatkozva a Financial Times. A büntetőintézkedéseknek ebben a körében – már a tizenkilencedikben azóta, hogy Vlagyimir Putyin parancsára az orosz hadsereg 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát – a többi között az orosz LNG importjának a teljes tilalma szerepel már 2027. január 1-től.
Bár Magyarországot ez az importtilalom kevésbé érinti, csak mostanában kezdtünk el kis mennyiségű orosz LNG-t venni, az Orbán-kormány kitartóan ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz. Brüsszeli körökben most azt remélik, hogy 550 millió euró (átszámítva körülbelül 215 milliárd forint) forrás felszabadításával Orbán Viktor lemond a vétóról az Európai Tanácsban.
Drága az orosz LNG, az Orbán-kormány mégis vásárol belőleUrsula von der Leyen: Az EU 19. szankciós csomagjában betiltja az orosz LNG importjátLenne élet Vlagyimir Putyin után, a horvátok februárban kevesebbért vették az amerikai földgázt, mint az Orbán-kormány az oroszokétEz az 550 millió euró egyébként a 90 százalékát jelenti annak az összegnek, amelyet adminisztrációs kiskapukon át az Orbán-kormány korábban már elkért az Európai Bizottságtól. Ebben a kérvényben a magyar kabinet a 2021-2027-es EU-s költségvetés félidős felülvizsgálatára hivatkozott. Egy korábbi esetben Magyarország már hozzájutott 157 millió euró befagyasztott EU-s forráshoz.
Kohéziós, vagyis felzárkóztatásra és fejlesztésre szánt EU-s pénzekről van szó, amelyekből nagyságrendileg 8,4 milliárd eurót zároltak, egy részét korrupciós kockázat miatt, amíg mintegy 2,6 milliárd euróhoz az alapjogi aggályok miatt nem férünk hozzá. Mint megírtuk, a támogatás felülvizsgálata az elmúlt hónapokban főképp azért lett fontos, hogy a 2021-2027 közötti hétéves költségvetésben az új célokra, így a védelmi fejlesztésekre és a lakhatásra is többet költhessenek a tagállamok, és az eddiginél nagyobb mozgásterük lehessen átcsoportosításra.
„Magyarország megértette a fenyegetést” – 16,2 milliárd eurós hitelt kért és kaphat az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormányAz EB-nek fontos a jogállamiság, de jogi korlátok helyett csak politikai döntésen múlik, hogy kedveskedni akarnak-e az Orbán-kormánynak több száz millió euróvalAz EU-s szankciók bejelentése előtt néhány nappal amerikai részről Chris Wright energiaügyi miniszter és maga Donald Trump elnök is figyelmeztetett, hogy az EU, illetve a NATO tagországai álljanak le az orosz kőolaj importjával. Erre magyar részről mély hallgatás volt a válasz, aztán Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón kijelentette, a magyar kormány magyar érdekeket képvisel, Magyarország pedig fenntartja a vásárlást a biztos elérhetőség és az ár miatt. Szerinte Európának hosszú távon az lenne az érdeke, hogy gazdasági együttműködésre törekedjen Oroszországgal. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány elítéli, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve háborút indított Ukrajna ellen, de Európa válaszai közül a szankciók hatásait érdemes vizsgálni, különösen az európai és az orosz gazdaságra gyakorolt következményeiket. – Az elmúlt három évben az orosz gazdaság növekedési üteme lényegesen meghaladta az európaiét. A szankciós politika így, bár érthető morális alapokra épült, teljesen eredménytelennek bizonyult – értékelte a helyzetet a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Donald Trump újra felszólította a NATO-tagországokat, hogy álljanak le az orosz kőolaj vásárlásával