Az EB-nek fontos a jogállamiság, de jogi korlátok helyett csak politikai döntésen múlik, hogy kedveskedni akarnak-e az Orbán-kormánynak több száz millió euróval

Az utóbbi hetekben véglegesített szabályok alapján Magyarország olyan uniós forrásokhoz is hozzáférhet, amelyeket korábban befagyasztottak. Az EU többéves költségvetésében (MFF) a szegényebb régióknak nyújtott kohéziós politika úgynevezett félidős felülvizsgálata során a tagállamok átcsoportosíthatnak pénzeket, és ez számunkra is jelentős összegeket jelenthet.

Az utóbbi feloldásához az Európai Bizottság követeléseinek értelmében a kormánynak előbb meg kellene változtatnia az alapítványi formában működő egyetemekről szóló törvényt, vissza kellene vonnia a gyermekvédelminek nevezett homofób szabályokat és a menedékkérelem rendszerét is át kellene alakítani.

Ugyanakkor az év elején hazánk adminisztratív kiskapukat kihasználva hozzáfért 157 millióhoz, majd nem sokkal később, márciusban egy kérvényt nyújtott be az Európai Bizottságnak 605 millió euró (237 milliárd forint) átcsoportosításáról a félidős felülvizsgálat keretében. A Népszava kérdésére az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott,

A fejlesztési pénzek felülvizsgálata az elmúlt hónapokban főképp azért lett fontos Brüsszelben, hogy a 2021-2027 közötti többéves költségvetésben az új célokra, így a védelmi fejlesztésekre és a lakhatásra is többet költhessenek a tagállamok és az eddiginél nagyobb mozgásterük lehessen átcsoportosításra. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor az Európai Parlament érzékelte a problémát, hogy Magyarország így reformok nélkül férhet hozzá a zárolt pénzekhez, és a kiskapu bezárását akarta elérni. A részletszabályokat a tagállamok kormányait képviselő Tanáccsal kellett kidolgozniuk.

A nyár során meg is született a megállapodás az intézmények között, a tárgyalások során a magyar jogállamiság védelme ugyanakkor nem lett a fő prioritás, így végül a tagállamok javaslata érvényesült. Ez alapján Magyarország ugyan nem kap annyi teret az átcsoportosításra, mint a többi tagállam, de az eddig működő kiskapu értelmében a Bizottság jóváhagyásával a pénz egy részét még megkaphatja.

Az alku ugyanakkor nem okozott osztatlan sikert, az EP kérésére végül augusztus végén az Európai Bizottság írásba adta, hogy az átprogramozások során fontos szempont lesz a jogállamiság betartatása. A Népszava által is látott levélben a regionális politikáért felelős biztos, Rafaele Fitto ugyan hitet tesz az uniós pénzek védelmében, de kérdés, hogy ez a nyilatkozat mire lesz elég. A biztos a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei pártból érkezik, akik jellemzően elnézőbbek Orbán politikájával szemben. Mint emlékezetes, legutóbb pont akkor oldotta föl az Európai Bizottság 10 milliárd euró befagyasztását, amikor 2023 decemberében szükség volt Orbán szavazatára Ukrajna uniós támogatása miatt.

Az EP-nek most még rá kell bólintania a végleges szabályokra, erre jövő héten kerülhet sor a plenáris ülésen, ugyanakkor a szerdai szakbizottsági szavazás alapján meglesz a kellő többség, bár egységről nem beszélhetünk. A szocialista frakcióból csak a DK elnöke, Dobrev Klára ellenezte a javaslatot. A szavazást követően a politikus a Facebook-on azt írta, nem támogatta a javaslatot, mert Orbánék most arra készülnek, hogy a befagyasztott pénzeket egy átcsoportosítással suttyomban „tisztára mossák". Szerinte ezeket az európai forrásokat az önkormányzatokhoz, civilekhez, kisvállalkozásokhoz Orbánt megkerülve kell eljuttatni. A jobbközép Európai Néppárt tagjai támogatták az alkut, kivéve a Tisza pártot képviselő Gerzsenyi Gabriellát, aki nem szavazott. A Fideszes Deutsch Tamás tartózkodott a szakbizottságban.

Hogy a Bizottság mégis mi alapján dönt a magyar kérvényekről, nem kaptunk hivatalos tájékoztatást. Ahogy az átcsoportosítással elérhető összegről is eltérő információkat kaptunk, az Európai Bizottság hivatalos számokat csak később, az új szabályok törvényi szintre emelése után, azaz néhány hét múlva ígért lapunknak.