Az EP Költségvetési Bizottsága (BUDG) szerdán szavazta meg azt a jelentést, amelyben a mostaninál ambiciózusabb, de rugalmasabb uniós költségvetést vázoltak fel, a jogállamiság szerepe pedig a mostaninál nagyobb hangsúlyt kapna. Azt is jelezték, nem támogatnák az erősebb központosítást, amit az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság eddig lebegtetett.
Az EU hétéves ciklusokban határozza meg a teljes költségvetését, a programokat és a kifizetés szabályait is. A következő, 2028 és 2034 közötti többéves keretköltségvetés (MFF) tervezése idén kezdődik, a nyáron rakja le a az EB az első tervezetet az asztalra, amiről majd az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell megállapodnia. Az EP mostani szövege az előzetes álláspontot mutatja, amit várhatóan a tárgyalások során képviselnek.
A jogállamisági elvek érvényesülését, az alapjogok tiszteletét minden kifizetés előfeltételévé akarják tenni.
Jelenleg a jogállamisági problémák (így a korrupcióellenes intézkedések és átláthatóság hiánya) miatt Magyarországot különböző csatornákon összesen majdnem 20 milliárd eurótól zárták el. Ugyanakkor a mostani uniós költségvetés más részeit, köztük például az agrárkifizetéseket ez nem érinti.
A bíróságok függetlenségének veszélyeztetését vagy a szabad média ledarálását az Európai Bizottság évről évre dokumentálja a jogállamisági jelentésben, de ezeknek eddig nem volt közvetlen hatása a kifizetésekre. Az EP javaslata szerint - amely egyébként egybecseng az EB gondolkodásával -, a jelentésekben megfogalmazott aggodalmaknak „közvetlenebb kapcsolata kellene legyen a pénzek kifizetésével.”
A törvényhozó testület ugyanakkor hitet tesz az „okos feltételesség” elve mellett, vagyis nem szeretnék, ha az állampolgárok bűnhődnének a kormányaik miatt.
Felhívják a Bizottságot, hogy a következő ciklusban legyen mód arra, hogy a végső kedvezményezettek- így az önkormányzatok, cégek, civilek, diákok-, akkor is részesülhessenek az uniós pénzekből, ha a kormányuk nem felel meg az uniós elvárásoknak a jogállamiság területén.
Az EP szerint az eddigi programokon túl többet kellene költeni a védelempolitikára és a versenyképesség javítására is, ugyanakkor ez nem történhet a szociális vagy klímacélok kárára. Ehhez javaslatuk szerint ideje lenne megnövelni a költségvetést, ami jó ideje az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka körül van.
Nyílt ellenszenvvel fogadták az EP-képviselőket Budapesten a magyar állami szervekA EP ugyanakkor elutasítja a nemzeti tervek alapján történő kifizetéseket. A EB az elmúlt hónapokban többször jelezte, hogy a számos külön program helyett sokkal egységesebb és központosítottabb költségvetést szeretne. A Covid-járvány utáni helyreállítási alap esetében a kedvezményes hiteleket és támogatásokat a Bizottság minden tagország esetében reformtervhez és annak teljesítéséhez kötötte. Magyarország mintegy 9.6 milliárd euróhoz nem fér hozzá, ugyanis a kormány a vállalt kötelezettségeket nem teljesítette. Az EP fő kritikája az ilyen tagállamokkal kötött tervekkel, hogy túl nagy szerepe lenne a kormányoknak, a régiók, önkormányzatok szempontjai csak közvetve érvényesülnének, ráadásul az egész rendszerben sokkal kisebb az EP ellenőrző szerepe.
Úgy tűnik, az EP centrumpártjai fogják meghatározni a költségvetést irányát, azaz a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és zöldek frakciója. A mostani szakbizottsági szavazás után a teljes EP plenárisa is szavaz a szövegről, ekkor még jobban látszódnak az EP-n belüli esetleges törésvonalak, várhatóan a szélsőjobb támogatása nélkül lesz meg a parlamenti többség. Ez ugyanakkor csak az első lépés és az EP-n túl a teljes költségvetéshez minden tagország vezetőjének a jóváhagyására is szükség lesz, vagyis bármelyik kormány vétóval fenyegethet a tárgyalások során.
