Az EP Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának LIBE) tagjai a jogállamiság helyzetét vizsgálták háromnapos útjukon.
A képviselők az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében érkeztek, arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarországon hogyan érvényesülnek az alapvető uniós értékek. Az Európai Parlament még 2018-ban indította az eljárást, amelynek a végén, ha megállapításra kerül, hogy súlyosan sérülnek az alapvető uniós értékek, akár a magyar kormány szavazati jogát is felfüggeszthetik. Igaz, ehhez a tagállami kormányok alkotta Tanács egyhangú döntésére lenne szükség, az EP legfeljebb csak politikai nyomást gyakorolhat a folyamatban.
Érkezik az EP-küldöttség, élőben követheti a jogállam lebontását MagyarországonA képviselők állami szervek vezetőivel, civilekkel, bírókkal, újságírókkal is találkoztak.
Bár szerettek volna találkozni az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel, az Orbán-kormány oldaláról a legmagasabb szintű egyeztetést Zsigmond Barna Pállal tartották, aki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.
A Szuverenitásvédelmi Hivatallal is sikerült a képviselőknek találkozni, de az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Alapvető jogok biztosa is elutasította megkeresésüket. Minden a párbeszéddel kezdődik, mi csak az itteni helyzetet szeretnénk jobban megérteni – magyarázta Tineke Strik, a delegáció vezetője. A holland zöldpárti képviselő szerint jó lenne, ha volna lehetőség valódi vitára, de beszámolója szerint a hatóságok inkább más országok példáit hozták föl, valódi válaszok helyett.
Az EP több felszólalója szerint is túl korán oldottak fel tízmilliárd eurót a Magyarországnak járó befagyasztott uniós forrásokbólAz elmúlt években számos javaslat érkezett az Európai Bizottságtól és bírósági döntések születtek a jogállamiságot csorbító intézkedésekkel kapcsolatban, de ezek jelentős részét nem hajtotta végre a magyar kormány Strik szerint. „A magyar kormány válogat jó és rossz bírósági döntések között” fejezte ki aggodalmát Michał Wawrykiewicz, a delegáció lengyel néppárti tagja.
A média helyzetéről a belga liberális Sophie Wilmès beszélt, aki kiemelte, a reklámbevételek 80 százaléka kormányhoz közeli médiumoknál landol, amíg a maradék független médiát támadják és nem férnek hozzá az információkhoz.
A delegáció szerint lenne lehetősége az Európai Bizottságnak (EB) biztosítania azt, hogy a Budapest Pride betiltása ne történhessen meg. A gyermekvédelminek nevezett homofób törvény ugyanis már korábban az Európai Unió Bírósága elé került az EB keresete alapján. A képviselők felhívták a figyelmet, hogy a Bizottság kérheti a törvény egy részének felfüggesztését a bírósági döntésig. A gyülekezési törvény mostani módosítása pedig a gyermekvédelmi törvény alapján korlátozná a szabad gyülekezést, így a Budapest Pride felvonulást is.
Kezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellenLánczi Tamás: Semmi közük hozzá, hogy mit csináltam Habony Árpád londoni cégében