Több megszólaló szerint is túl korai volt, hogy az Európai Unió feloldott mintegy tíz milliárd eurót a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokból 2023 decemberében, ráadásul azóta sem történt előrelépés szakértők szerint. Ez az Európai Parlamentnek azon a szakbizottsági vitáján hangzott el, ami az Magyarországnak szánt felfüggesztett pénzekről szólt.
Bár több eszköze van az EU-nak a jogállamiság erősítésére, a leggyorsabb és a legvilágosabb eredménnyel a pénzek felfüggesztését eredményező feltételességi eljárás járt, ami konkrét lépésekre késztette a kormányt - mondta Thu Nguyen a berlini Jacques Delors Központ igazgatóhelyettese. Mivel ezt a mechanizmust csak Magyarországgal szemben alkalmazták egy különösen súlyos esetben, átpolitizálódott a jelentése, és csak mintegy „nukleáris opcióként” tekintenek rá.
A szakértő javaslata szerint kisebb ügyekben, célzottabban is lehetne használni az eszközt, amelyben konkrét lépésekhez kötik a befagyasztott pénzek feloldását.
Ha valóban úgy gondolta a Bizottság, hogy Magyarország megtette a megfelelő lépéseket a bírósági reform során, akkor is el kellett volna kerülnie annak a látszatát, hogy politikai engedményeket tett a magyar kormánynak. A döntés ugyanis lényegében egybeesett azzal, hogy Orbán Viktor végül elengedte a vétót Ukrajna EU-s tagjelöltségével kapcsolatban - értékelte Nguyen.
Jelenleg viszont úgy látszik, túl korai volt a bírósági reform átengedése. Ezt már Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa mondta. Elemzése szerint a négy bírósági reformlépésből három végrehajtása minimum problémás 2023 vége óta. A Bizottság a pozitív értékelés előtt nem várta meg, hogyan működik az Országos Bírói Tanács, illetve a Kúria a gyakorlatban, valamint az bírósági ügyelosztás kapcsán is számos probléma maradt meg.
Nem tudott vétózni az Orbán-kormány, szóval inkább megszavazta, hogy a jogállamiság megsértése miatt el lehet venni a támogatást az EU tagországaitólLéderer szerint fontos lenne, hogy az Európai Bizottság világosabban kommunikáljon, ugyanis a kormány nem létező elvárásokról beszél, a magyar médiahelyzet miatt sokan nem tudják, mi is az alapja az uniós pénzek felfüggesztésének. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy átláthatatlan a Bizottság döntéshozatali mechanizmusa.
Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője és korábbi EP-képviselő szerint problémás, hogy a magyar kormány korrupciója miatt a magyar önkormányzatok, régiók, cégek és civilek esnek el a támogatásoktól. Szerinte az úgynevezett „okos feltételesség” alapján kellene megkerülni a kormányokat. Amennyiben egy tagállami kormány nem képes biztosítani az uniós szabályoknak való megfelelést, akkor meg kell teremteni a keretet, hogy az önkormányzatok vagy cégek közvetlenül a Bizottsághoz vagy egy közvetítőhöz tudjanak pályázni.
A Tisza pártból Kollár Kinga EP-képviselő fölszólalásában hangsúlyozta, a kormány kedvére válogat az uniós projektekből és bünteti a neki nem tetsző önkormányzatokat. A DK-s Molnár Csaba szerint pedig a magyar kormány ellenségként kezeli azokat, akik nem értenek vele egyet. A fideszes Deutsch Tamás az ülés elején az Európai Parlament házszabályából tévesen idézve megpróbálta elérni, hogy Léderer András, mint „botrányba keveredett civil” ne szólalhasson föl az ülésen. Erre egy képviselőnek egyébként sem lenne lehetősége, de Deutsch Tamás ellenvetése még formálisan is rosszkor érkezett. Deutsch már meg sem várta a vita érdemi részét, így a felszólalok mellett azt sem hallhatta, hogy több EP-képviselő megköszönte a szakértők munkáját.
