Eddig a Magyarországnak járó kohéziós pénzekből vonták le információink szerint azokat a büntetéseket, amelyeket a migrációs szabályokkal kapcsolatos Európai Bírósági ítélet miatt kellene befizetnie a kormánynak, mégsem teszi. Ez azt is jelenti, hogy papíron az EB több pénzt fizetett ki a magyar költségvetésnek (több kifizetésről van számla), mint ami valóban megérkezik. Mivel tavaly egy milliárd eurót már biztosan „buktunk”, folyamatosan csökken a valóságban lehívható kerete az országnak.
Az EU a hétéves keretköltségvetésben határozza meg a célokat és a tagállamoknak jutó kereteket, a mostani, 2021-2027 közötti ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró (mostani árfolyamon nagyjából 8700 milliárd forint) járna kohéziós programokra, vagyis a fejletlenebb régiók felzárkóztatására. Ebből tavaly év végéig a hazánknak szánt pénzek kevesebb, mint 10 százalékát, 1,8 milliárd eurót fizette ki az EU a magyar költségvetés számára, amivel az uniós átlag körül vagyunk. (Az legtöbb uniós finanszírozású projekt az Európai Bizottság és a nemzeti kormány által közösen meghatározott célok alapján készül. Általában a projektek egy részét saját forrásból kell fedezni, és az uniós finanszírozású részt az EU utólag téríti meg. Így bár a költségvetési ciklusnak már a felén is túl vagyunk, 2024 decemberében még előfinanszírozásokkal együtt sem kapta meg egyik tagállam sem a fejlesztési pénzeinek több mint 15 százalékát).
Az viszont ebből az uniós statisztikából nem látszik, hogy nem az összes kifizetés érkezik meg a magyar költségvetéshez. Az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron elítélte Magyarországot, mert a migrációs jogszabálya az uniós joggal ellentétes, és ezt az ítélet ellenére sem módosította. Ezért a testület 200 millió euró (csaknem 80 milliárd forint) alapbüntetést szabott ki, ami minden nap további egy millió euró (400 millió forint) büntetéssel növekszik, ameddig végre nem hajtjuk az ítéletet. Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság Népszavának elküldött számai szerint tavaly év végéig már le is vonták a 200 milliós alapbüntetést. Az azóta felgyűlt büntetésből pedig idén már három részletben 93 millió eurót „számoltak el”, és további összegek levonása is küszöbön áll a március közepéig összegyűjtött 477 millió eurós (191 milliárdos) büntetésből.
Már 191 milliárd forintnál jár a büntetés, amelyet Magyarország kapott, mert az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani az EUB ítéletétBár az Európai Bizottság hivatalosan nem nevezte meg, milyen kifizetésből vonták le az összegeket,
egy belső forrásunk szerint eddig mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél.
(Onnan, ahonnan az említett egy milliárdon túl már elúszott újabb 477 millió, ez pedig a teljes keret majdnem 7 százaléka). A papíron tavaly év végéig érkezett 1,8 milliárd euró a valóságban 1,6 milliárd bevételt jelenhetett a költségvetésnek. Az idei kifizetésekről egyelőre nem érhető el átfogó statisztika.
A Magyarországnak szánt 21,7 milliárdnyi kohéziós pénzből egyébként 6,3 milliárd jelenleg is fel van függesztve, vagyis a mostani állapot szerint ahhoz sem férünk hozzá. A korrupciós kockázat és a nem megfelelő átláthatósági szabályok miatt befagyasztott pénzt csak akkor tudjuk lehívni, ha a kormány reformokat hajt végre, amit az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács is megfelelőnek talál. Tavaly év végén viszont egy milliárd eurót végleg elvesztettünk ebből a 6,3 milliárdból, ugyanis a költségek fölhasználása évekre lebontott, és egy szabály szerint csak 2024 december 31-ig lehetett volna az EU-nak kötelezettséget vállalnia (vagyis elfogadnia a terveket) a 2022-re szánt pénzekre.
Az EU „rendes” költségvetésének egy másik fontos része a mezőgazdasági támogatások, itt a támogatás jelentős része földalapú, amire a mostani költségvetési ciklusban nem vonatkoznak jogállamisági követelmények és információink szerint a büntetés behajtása sem ebből a csatornából történt. Reformok nélkül viszont más csatornán is pénzt veszíthetünk, ugyanis a covid-járvány nyomán létrehozott Helyreállítási Alapból Magyarországnak 6,5 milliárd euró direkt támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna, amit 2026 év végéig el is kellene költeni teljes egészében. Itt a kifizetés csak akkor lehetséges, ha a nemzeti kormány által javasolt konkrét reformokhoz csatolt „mérföldköveket” teljesítjük. Magyarország esetében viszont még huszonhét úgynevezett „szupermérföldkövet” is teljesíteni kellene, amelyek főleg az igazságszolgáltatás függetlenségéhez és az átláthatóság javítását célzó intézkedésekhez kapcsolódik. Ameddig ezekben nincs előrelépés, az eddig megkapott 919 millió euró előfinanszírozáson túl nem jöhet több pénz. Ugyanakkor a helyreállítási tervben vállalt beruházások elindultak és most is zajlanak. Az Orbán-kormány által publikált adatok alapján a különböző célokra létrehozott programból néhánynál a kabinet vállalt szerződéses kötelezettséget, sőt, egyes esetekben a pályázóknak kifizetett összegek meg is haladják az EU-s keretet. A felzárkózó települések program és a körforgásos gazdaság erősítésének esetében is meghaladtuk az uniós keretet.
Repülőrajt helyett néhány hét alatt 520 milliárd forint EU-s támogatást bukott el Magyarország az Orbán-kormány miatt- Ez utóbbi önmagában nem jelent problémát - magyarázta Eulalia Rubio, a CEPS (Centre for European Policy Studies vagyis Európai Politikai Tanulmányok Központja) brüsszeli kutatóközpont vezető elemzője a Népszavának. Egyrészt az utófinanszírozás miatt természetes, hogy a nemzeti kormányok előbb indítják a projekteket, különösen a helyreállítási alapnál, ahol jövő év végéig minden pénzt el kell költeni. Az EU szempontjából mindegy, mennyit költenek a célokra, de 100 százaléknál többet egyik „borítékból” sem lehet igényelni, viszont van rugalmasság abban, hogy az elkészült projekteket melyik EU-s költségvetési forrásból számolják el a végén.
Vagyis lehet átjárás a kohéziós pénzekből tervezett programok és a helyreállítási projektek között. Ha viszont nem sikerül megoldani a jogállamisági problémákat, a költségeket nem fogja megtéríteni a Bizottság. Reformok nélkül idén év végén újabb egy milliárd eurót veszítünk, a bírósági ítélet végrehajtásáig pedig minden nappal fogy az az összeg, amit megtéríthet az EU.
