A magyar kormány csaknem kétmilliárd euróhoz is hozzájuthat a befagyasztott uniós pénzekből némi ügyeskedéssel - értesült a Népszava. A tagállamok és a Bizottság lehet, hogy hagyják ezt.
A jelenlegi, 2020-2027-es uniós költségvetésből több csatornán fagyasztották be a Magyarországnak szánt pénzeket. Az elmúlt hónapokban a magyar kormány több lépésben is próbált ezek egy részéhez hozzájutni - a beígért reformok nélkül. A főszabály szerint a pénzek feloldásához szigorú feltételeknek kellene megfelelnie a kormánynak, de a költségvetési ciklus félidős átírása ügyében új lehetőségek nyílhatnak Magyarország számára.
A kohéziós politika - vagyis a szegényebb régióknak szánt fejlesztési pénzek - egy része az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt blokkolt terület, ilyenek például az Alapjogi Charta megsértésével kapcsolatos aggályok. Ez azt jelenti,
hogy ameddig a kormány nem orvosolja például a gyermekvédelminek nevezet (homofób) törvény vagy a tudomány szabadsága ügyében megfogalmazott aggályokat, addig bizonyos programokat nem tudnak támogatni.
Emellett vannak úgynevezett tematikus feltételek is, például a különböző szakpolitikához kapcsolódóan a kormány csak akkor kaphat uniós pénzt, ha előre meghatározott nemzeti terveket tesz le az asztalra.
A kohéziós politikában ugyanakkor fontos elem a rugalmasság is, és bár a fő programokat és prioritásokat az Európai Bizottsággal egyeztetve kell megterveznie a tagállamoknak, egyes programokon belül van némi mozgástere a nemzeti kormányoknak.
Ezzel a lehetőséggel élt idén tavasszal a magyar kormány, amikor 157 millió eurót (mostani árfolyamon nagyjából 63 milliárd forint) átcsoportosított blokkolt programokból olyanokra, amelyekre már kérhet uniós pénzeket. Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa korábban az Európai Parlament szakbizottságában elismerte, hogy itt nem volt döntési lehetősége a brüsszeli szervnek, a magyar kormánynak joga van erre.
Információnk szerint a tudományos élet szabadsága és a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény miatt blokkolt pénzek egy kisebb részéről volt szó.
Március elején aztán a magyar kormány újabb kérést intézett a Bizottsághoz, immár 605 millió euró (242 milliárd forint) átcsoportosítását kérvényezte a befagyasztott pénzekből. Ezekre a módosításokra viszont már a Bizottságnak is rá kell bólintania.
Hivatalosan négy hónapja lenne a kérvény elbírálására, viszont döntés helyett a Bizottság újabb kérdéseket intézett a kormányhoz, így még nem dőlt el ennek a pénznek a sorsa
- tudtuk meg.
Itt a kiskaput az jelentheti, hogy a Bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok többet költsenek bizonyos stratégiai célokra, például a digitális technológiai fejlesztésekre és biotechnológiára. A Népszava úgy értesült, hogy ez a kérvény a regionális fejlesztés négy programját is érintené, köztük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP PLUSZ) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOP PLUSZ) operatív programokat. Az Európai Parlament két szakbizottsága közös levélben fordult májusban a Bizottsághoz, hogy utasítsa el a zárolt kohéziós politikai források bármilyen átcsoportosítását.
A kohéziós politika félidős felülvizsgálata miatt ilyen „átprogramozásra” minden tagállamnak lehetősége van, a magyar kormány mozgásterét viszont az is bővítheti, hogy a 2027 végéig tartó megmaradt pénzek elköltésében bizonyos szabályokat újraírnak jelenleg. Az átcsoportosítások mértékét, az önrészt vagy éppen az előfinanszírozás szabályait is kinyitották, a cél az, hogy a tagállamok többet költsenek részben az új prioritásokra, így például a védelemre vagy a lakhatás ügyére is.
Búcsúzhatunk hét százaléktól, a Magyarországnak járó kohéziós EU-támogatás egy része már végleg elveszettHa az átcsoportosítást megengedő szabály megmarad, egy tagállami számítás szerint több, mint 1,2 milliárd euró (480 milliárd forint) átvariálására lenne lehetősége a magyar kormánynak a kereteken belül - az eddig kérvényezetteken felül. A kohéziós programok félidős újratervezéséről folyó jelenlegi vitában a tagállamokat képviselő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell megegyeznie az összes részletszabályt lefektető törvényről.
Az Európai Parlament (EP) viszont határozottan be szeretné zárni a kiskaput, amit Magyarország használna. A zöldek, szocialisták és a liberális frakciók bele akarják venni a szabályokba, hogy a befagyasztások által bármilyen módon is érintett pénzekből ne lehessen átcsoportosítani. A Néppárt – ahol a Tisza frakciója is ül -, szintén támogatja a szigorítást, ez az EP hivatalos álláspontja lett, ugyanakkor kérdés, hogy a most kezdődő tárgyalásokon mennyire erősen fogják képviselni a frakciók a jogállamiság védelmét. Egy beszélgetőtársunk úgy nyilatkozott, hogy a jogállamiság védelme az EP-nek kiemelt cél lesz, mások aggodalmukat fejezték ki, hogy a tárgyalásokon az EP delegációját vezető román szocialista képviselő mennyire lesz elkötelezett.
Jöhet a szigorítás, most már minden EU-s pénz kifizetését a jogállamisági elvek betartásához kötné az Európai ParlamentAz Európai Unió Tanácsában a tagállamok közös, kompromisszumos álláspontja sokkal megengedőbb az EP-nél. Bár a pozíciójuk limitálja az átcsoportosításokat, bizonyos rugalmasságot megengednének. Több tagállami diplomatával beszélgetve az a kép rajzolódott ki, hogy vannak országok, akik sokkal szigorúbban fognák Orbánt. Több beszélgetőtársunk is úgy értékelte, a német és a francia álláspont miatt nem olyan szigorú a Tanács pozíciója.
Miután április elején az Európai Bizottság kiadta a saját javaslatát, most csak a közvetítő szerepet játszhatja az új szabályok véglegesítésében, de többen felhívták a figyelmet arra: ha akarnak „bele tudnak állni” abba, hogy milyen részletszabályokat fogadnak el. Egyesek szerint jogi aggályok is felmerültek, ha ugyanis semmilyen rugalmasságot nem engednének meg Magyarországnak, akár perelhetné is a Bizottságot a kormány. Arra, hogy miért lenne ilyen megengedő a Bizottság és néhány tagállam, és miért növelnék Orbán mozgásterét, több brüsszeli forrásnak is a szankciók és egyéb olyan politikai kérdések jutottak eszébe, amiben a Bizottságnak szüksége van Magyarországra, igaz, ilyen alkuról biztosat senki nem tudott állítani.
Európai Bizottság: Magyarország ugyanolyan korrupt, mint egy éve volt, az Orbán-kormány gyakorlatilag semmit nem tett a jogállamiság helyreállításáértHiába perelné az Orbán-kormány az Európai Unió Bíróságát, nyerésre szinte semmi esély, fizetni pedig mindenféleképpen kellAz EU 1200 milliárd forintot adna Magyarországnak, hogy a zöld átállásban segítsék a legszegényebbeket, de az Orbán-kormánynak ez nem sürgősAz Európai Parlament határozatba írta, hogy nem szabad több pénzt adni ennek a Magyarországnak Megszólalt az Európai Bizottság, az Orbán-kormányt kéri az átláthatósági törvény javaslatának a visszavonására