Európai Bíróság;Budapest Pride;CEU;LMBTQ+;gender;

Sérti az uniós jogot a gyermekvédelminek nevezett törvény az Európai Unió Bíróság főtanácsnoka szerint

Ez még nem ítélet, de fontos jogi elemzés.

Az LMBTQ emberek egyenlőségének megkérdőjelezésével Magyarország több alapvető uniós értéket is tagad a bíróság főtanácsnokának csütörtökön közzétett indítványa szerint. Ha ezt a bíróság is megállapítaná, az jelzés lenne arra, hogy Magyarország tagadja az alkotmányos demokráciának az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló modelljét - írja Tamara Ćapeta főtanácsnok. Ugyanakkor ez még nem egy ítélet az Európai Unió Bíróságon folyó ügyben, ahol az Európai Bizottság hazánkat a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt perelte be, de fontos jogi elemzés a tárgyalás során.

Az alapvető uniós értékek védelmében indított eljárás nem hétköznapi dolog Uitz Renáta szerint, aki a CEU Demokrácia Intézet főmunkatársa és a Royal Holloway, University of London egyetemi tanára. A Népszava kérdésére úgy nyilatkozott,

a jogsértés komolyságát és az ügy súlyát jelzi, hogy a Bizottság és a főtanácsnok elsősorban az unió mint gazdasági és politikai közösség alapjaira (alapvető értékeire, alapvető jogokra) hivatkozva válaszol a magyar kormány gyermekvédelminek nevezett intézkedéseire.

A 2021-ben elfogadott magyar szabályozás tiltja Magyarországon az LMBTQ-tartalom „népszerűsítését.” A törvény értelmében - amely címében összemossa a homoszexualitást a pedofiliával - tilos „a szexualitás öncélú ábrázolása” az iskolákban, a médiában, a reklámokban, valamint ez alapján kell lefóliázva árulni egyes könyveket is.

A per azért kezdődött, mert az Európai Bizottság szerint uniós jogba ütközik a törvény. Az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás keretében a két körös egyeztetés során a magyar kormány nem tűnt meggyőzhetőnek, így a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet 2022 decemberében. Ehhez a perhez ráadásul tizenhat tagállam is csatlakozott a Bizottság oldalán. A bírósági tárgyalást tavaly novemberben tartották, az ilyen perekben a főtanácsnok a jogi véleményét teszi közzé az ítélet előtt, ami azonban nem kötelező a bírókra, az ítélet - amely idén őszre várható -, ettől akár teljesen eltérő is lehet.

A főtanácsnok szerint a Bizottság érvelése minden részében megalapozott, így a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot is sérti a gyermekvédelminek nevezett magyar törvény. Az indítvány behoz más uniós jogot is, amelyet sért a törvény, így például az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet vagy a személyes adatok védelméről szóló GDPR rendeletet.

Uitz kiemelte, hogy ebben az ügyben a főtanácsnok a másodlagos jog sérelmét szorosan összeköti az alapok sérelemével, ezzel is jelezve, hogy a magyar kormány megszegte egy sor olyan ígéretét, amelyet az EU-hoz való csatlakozáskor tett. 

Hangsúlyozta, hogy az egyes uniós jogszabályok megsértése valójában részletkérdés, hiszen az alapokban nem ért egyet a Bizottság és a magyar kormány. „Ennél komolyabb nézeteltérést nehéz elképzelni” – tette hozzá.

Tamara Ćapeta főtanácsnok szerint a magyar törvény azon az értékítéleten alapszik, hogy a homoszexuális és nem ciszgender (vagyis akiknek a születéskor megállapított neme nem egyezik meg a nemi identitásával - a szerk.) személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete. Magyarország viszont nem bizonyította, hogy az LMBTQ emberek életének megjelenítése bármilyen kárt okozna a gyerekek fejlődésére, hiszen a pornográf tartalmak gyerekeknek való bemutatása eddig is tilos volt.

A magyar kormány a gyermekvédelmi törvényre alapozná a Budapest Pride betiltását, ugyanis a módosított gyülekezési törvény is erre a jogszabályra utal vissza. Ugyanakkor ez a per érdemben nem tudja befolyásolni a június 28-án tartott Pride-ot. Az Európai Bizottság eddig nem kérte a bíróságtól a magyar törvény ideiglenes felfüggesztését, a főtanácsnoki indítványról szóló kérdésünkre lapzártánkig nem válaszolt.

A kormánypárti bulvárlap arra kérte olvasóit, hogy közterületen fotózgassanak miniszoknyás nőket. Az adatvédelmi hatóság szerint jogsértő, ha egy újság olvasója az adott személy engedélye nélkül fotóz le valakit, ahogy annak továbbítása is valamely médiaszolgáltatónak.