Tamara Ćapeta főtanácsnok úgy véli, hogy Magyarország az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával megsértette az uniós jogot – írja csütörtöki közleményében az Európai Unió Bírósága. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az EUB állapítsa meg az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó cikk különálló megsértését is.
Az ügy a fideszes parlamenti kétharmad által 2021. június 15-én elfogadott jogszabály körül forog, amelyik miatt csak a 2021-2027-es költségvetési ciklusban több mint 600 millió eurót tart visszaa Magyarországnak megítélt fejlesztési forrásokból az Európai Bizottság. Először pedofiltörvény, aztán az Orbán-kormány átköltésében gyermekvédelmi törvény néven híresült el, eredetileg Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és párttársa, Selmeczi Gabriella nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről, de aztán fideszes képviselők hozzávágtak még néhány módosítót. Közülük a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény keltett meglehetős felhördülést, amely kimondja, hogy tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti.
Az EUB közlemény most emlékeztet is, hogy „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2021-es törvénycsomagban foglalt több változtatás – amelyeket Magyarország szerint a kiskorúak védelme érdekében fogadtak el – voltaképpen tiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg. Az Európai Bizottság a módosítások miatt Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be. Annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy Magyarország három különböző szinten sértette meg az uniós jogot:
a szolgáltatások belső piacára vonatkozó elsődleges és másodlagos jog,
az általános adatvédelmi rendelet (GDPR),
az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított több jog,
valamint az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó EUSZ 2. cikk szintjén.
Az EU bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta azt javasolja, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott. „Először is, ezek a módosítások sértik a szolgáltatásnyújtásnak és -igénybevételnek az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a GDPR egy vagy több rendelkezésében rögzített szabadságát. Másodszor, ezek a módosítások számos, a Charta által védett alapvető jogot is érintenek, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot” – áll a közleményben.
A főtanácsnok szerint az e jogokba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokokkal, vagyis a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők azon jogával, hogy gyermekeiket személyes meggyőződésüknek megfelelően neveljék. A főtanácsnok úgy véli, hogy
a szóban forgó magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTI-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem korlátozódik a kiskorúak pornográf tartalommal szembeni védelmére, amit Magyarországon már a módosításokat megelőzően is törvény tiltott.
„Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalom kárt okozhat a kiskorúak egészséges fejlődésében. Következésképpen ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete” – hangsúlyozza a közlemény.
A főtanácsnok szerint
az LMBTI-személyeket a tagállamokban megillető egyenlő tisztelet nem lehet vita tárgya ilyen párbeszéd keretében. Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül.
Következésképpen úgy véli: Magyarország azzal, hogy megkérdőjelezi az LMBTI-személyek egyenlőségét, nem az Európai Unió értékeinek tartalmát illető nézetkülönbségről vagy eltérésről tesz tanúbizonyságot. A közlemény felidézi, a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, az ő feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A bírák most kezdik a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Három hét múlva indul a per az Orbán-kormány homofób törvénye ellen, az Európai Unió Bírósága teljes ülésben jár elMint megírtuk, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mivel megítélése szerint a jogszabályi előírások sértik az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A magyar kormány nem volt hajlandó megfontolni és leszerelni a brüsszeli aggályokat, ezért az uniós testület 2022. decemberében az EU Bírósága elé utalta az ügyet. Ezt követően 16 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, majd utólag Észtország –, valamint az Európai Parlament jelentette be, hogy csatlakozik a perhez az Európai Bizottság oldalán.
Az Európai Parlament is csatlakozik az Orbán-kormány homofób törvénye ellen benyújtott brüsszeli keresethez