Az Európai Unió Bíróságán november 19-én tárgyalják a magyar „gyermekvédelmi” vagy homofób törvénnyel szemben benyújtott európai bizottsági keresetet. Információink szerint a bírói testület teljes ülésben jár el, azaz valamennyi tagja jelenlétében tart meghallgatást, ami csak nagy ritkán, különleges jelentőségű ügyeknél fordul elő. (Ilyen volt, amikor a magyar és a lengyel kormány az EU-s támogatások felfüggesztését előíró jogállamisági rendelet megsemmisítését kérte, majd végül elveszítette a pert). A novemberi tárgyaláson a felperes Európai Bizottság (EB) oldalán 16 tagállam és az Európai Parlament fog felsorakozni, hogy jogi képviselőjén keresztül kifejtse a brüsszeli testületet támogató álláspontját. Az ítélet várhatóan jövőre fog megszületni.
Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló jogszabálycsomagot, amely július 8-án lépett hatályba. A szexuális kisebbségeket megbélyegezték, az egyik törvénymódosítás tiltja a nemi kisebbségek megjelenítését és „népszerűsítését”, valamint a szexualitás öncélú ábrázolását” az iskolákban, a médiában, a reklámokban és a könyvesboltokban. A pedofíliát a homoszexualitással összemosó jogszabályok a jóváhagyását követően azonnal éreztették a hatásukat: az iskolákból gyakorlatilag kiszorították a szexuális felvilágosítást, a könyvesboltok polcain megjelentek a befóliázott könyvek, a nem engedelmeskedő kereskedőket pénzbírsággal sújtották, a médiaszolgáltatók ellen eljárásokat indítottak. Egy messzire visszhangzó tavalyi botrányban a 18 év alattiakat kitiltották a Nemzeti Múzeumban rendezett World Press Photo kiállításról, mert egy képsorozat az LMBTQ-közösséghez tartozó embereket ábrázolt.
Fóliatörvény: vesszőhiba ide vagy oda, a Kúria hatályon kívül helyezte a Lírának kedvező ítéletetMegdöbbentek L. Simon László kirúgásán a World Press Photo igazgatói, de remélik, hogy a kiállítás jövőre visszatérAz uniós állam- és kormányfők 2021. június végén tartott brüsszeli találkozójukon össztűz alá vették Orbán Viktor miniszterelnököt a szexuális alapon diszkrimináló törvény miatt, amelyet többen közülük szégyenletesnek neveztek.
Az Európai Bizottság nem sokkal ezután kötelezettségszegési eljárást indított, mivel megítélése szerint a jogszabályi előírások sértik az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A magyar kormány nem volt hajlandó megfontolni és leszerelni a brüsszeli aggályokat, ezért az uniós testület 2022. decemberében az EU Bírósága elé utalta az ügyet. Ezt követően 16 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, majd utólag Észtország –, valamint az Európai Parlament jelentette be, hogy csatlakozik a perhez az EB oldalán.
Az Európai Parlament is csatlakozik az Orbán-kormány homofób törvénye ellen benyújtott brüsszeli keresethezA fideszes körökben gyermekvédelminek nevezett törvény miatt Brüsszel valamivel több mint 600 millió eurót visszatart a Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban megítélt fejlesztési forrásokból. Az intézkedés alapja az, hogy a jogszabály több, az EU Alapjogi Kartájában rögzített jogot sért, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségét, a véleménynyilvánítás és az információszabadság jogát, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a megkülönböztetés-mentességhez való jogot. Az unió pénzügyi szabályai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy befagyasszon támogatásokat, ha fennáll a veszély, hogy azokat az alapvető jogok megsértéséhez kívánják felhasználni egy tagállamban.
Ezek az intézkedések nem tartották vissza a kormányt attól, hogy egy tavaly májusi rendeletben tovább szigorítsa „a szexualitást öncélúan ábrázoló” termékek kereskedelmét és folyamatos kampánnyal gyűlöletet szítson a melegek és az érdekeiket védelmező európai intézmények ellen.