A fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a szolidaritási hozzájárulás részeként jogtalanul elvont 28 milliárd forint és kamatai visszaszerzése érdekében, miután a Kúria csütörtökön a fővárosnak adott igazat a 2023-as évre vonatkozó ügyben – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat a csütörtöki tárgyaláson és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye. Ezzel megnyílt az út a szolidaritási hozzájárulás 2023-as, 2024-es és 2025-ös részleteinek jogtalannak tartott beszedése miatt indított perekben, amelyeket a Kúria döntésére várva függesztettek fel.
A Kúria is a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyébenA fővárosi szakszervezetek képviselőivel folytatott egyeztetése után a főpolgármester elmondta, a korábban már jogerős másodfokú döntést a Kúria is jóváhagyta, és ez precedensértékű határozat mind a főváros, mind általában véve a magyar önkormányzati rendszer szempontjából. Szavai szerint a Kúria kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le erről a számláról 28 milliárd forintot.
„Maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, de mindenképpen visszajár közel 4 milliárd forint kamat, illetve természetesen a kúriai döntés után a főváros kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében is”
– tudatta Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint a döntés azért is precedensértékű, mert kimondta azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ezért a kivetését közigazgatási eljárásban kell érvényesíteni, amelyben az államkincstárnak érdemben vizsgálnia kell, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás. Ez azt jelenti, hogy nemcsak 2023-ban, hanem tulajdonképpen amióta a szolidaritási hozzájárulás létezik, az államkincstár a „törvényekkel ellentétes módon” érvényesíti a behajtását. Kiemelte: a Kúria döntése az egész önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros pénzügyi helyzete szempontjából bár a jogi út rendkívül fontos, hiszen alátámasztja az igazukat, nem elég gyors ahhoz, hogy a város működőképességét meg tudják őrizni. „Ha meg akarjuk oldani ezt a helyzetet”, akkor nem arról van szó, hogy a kormánynak „kegyet” kell gyakorolnia a főváros felé, hanem arról: a Kúria által is kimondott módon törvénytelen állami elvonásokat fel kell függeszteni – fogalmazott Karácsony Gergely. Hangsúlyozta: ez most „nem csak jogállamisági kérdés”, hiszen arról is szól, hogy a fővárosi önkormányzat és a cégei 2026. január elseje után is képesek-e ellátni a feladataikat.
Szolidaritási adó: Budapest november közepére fizetésképtelen lesz, ha az Orbán-kormány kitart a pénzlevonás mellettElmondta, hogy szakszervezetek kezdeményezésére összeült a 27 ezer fővárosi dolgozót reprezentáló, az érdekképviseletek által létrehozott sztrájkbizottság, amelyet tájékoztatott a főváros pénzügyi helyzetéről, és arról, hogyan állnak a kormányzattal folytatott tárgyalások.
A sztrájkbizottságnak beszámolt arról, hogy ha nincs kormányzati beavatkozás és az államkincstár továbbra is „törvénytelenül inkasszálja” a főváros folyószámláját, akkor „az év végén nagyjából mínusz 37 milliárd forinton lesz főváros hitelkerete”. Kifejtette, mindez azt jelenti, hogy az év végén a fővárosi önkormányzat nem tud megfelelni a gazdasági stabilitási törvénynek, hiszen az megtiltja, hogy az önkormányzatoknak adósságuk legyen az év végén. Ebből pedig az következik, hogy január elsejétől megszűnik a főváros folyószámla-hitelkerete.
Hozzátette: mivel az iparűzésiadó-befizetések március közepén érkeznek, ez azt jelenti, hogy „január elsejétől március közepéig a fővárosnak semmilyen bevétele nincs és még folyószámla-hitelkerete sem”. Tehát így nem tudnának bért fizetni a fővárosi dolgozóiknak – mutatott rá a főpolgármester, jelezve: ez beláthatatlan következményeket okozna.
Emlékeztetett, a nyár elején a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergellyel többször is tárgyaltak, és kialakították azt az álláspontot, hogy a főváros közszolgáltatásainak „veszélyeztetése nem fordulhat elő”, a szakszervezetekkel közösen ennek szeretnének érvényt szerezni.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke közölte: a 27 ezer dolgozó képviseletében meghozott egységes döntésük értelmében felszólítják a főváros és a kormány képviselőit, hogy folytassák a félbemaradt tárgyalásokat. Erre egy hetet kapnak, és ha ez nem történik meg, akkor fórumokat szerveznek majd, amelyeken tájékoztatják a dolgozókat arról, hogy akinek nem fizetik ki munkája ellenértékét, nem köteles dolgozni. Megjegyezte, azzal, hogy ha nem fizetnek bért, a dolgozók kikerülnek a sztrájktörvény és minden egyéb jogi kötelezettség alól.
Vidéki városok is felfigyeltek arra, hogy Budapest pert nyert az Orbán-kormány szolidaritási adója ügyébenNaszályi Gábor hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy ideáig eljusson a helyzet, de ha mégis így lesz, akkor azért „legkisebb mértékben sem lesz felelős a munkavállaló”. Viszont az a politikus, aki vállalta a döntéseket, az igen – tette hozzá.
Szólt arról is, megkezdik a 2026-os bértárgyalásokat, ugyanakkor a főváros ebben a helyzetben nem tud felhatalmazást adni a munkáltatóknak ezek lefolytatására. Ha tehát elutasító választ kapnak, elkezdik a sztrájkbizottságok szervezését, és „helyi szinten sztrájkokat fogunk foganatosítani” – mondta, megismételve: nem szeretnének ide eljutni.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke a LIGA érintett szakszervezetei nevében azt hangsúlyozta: számukra kiemelten fontos, hogy a főváros megbízhatóan és előre kiszámíthatóan tudjon működni. Arra kérték a főváros vezetését, hogy kezdeményezzen egyeztetést a kormányzattal.
