„Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi kasszában, kérdésessé vált a decemberi munka után járó bérek kifizetése”

- Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi kasszában és messze még az év vége. Kérdésessé vált a decemberi munka után járó bérek január elején esedékes kifizetése – ismerte el a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki ezzel együtt jogos követelésnek tartja a szakszervezetek részéről, hogy ne csak a tegnapot és a mai napot ismerjék, hanem egy kicsit előrébb is láthassanak, hiszen 27 ezer fővárosi munkavállaló és családja megélhetéséről van szó.

- tette hozzá a főigazgató.

A kormány azonban továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, holott lenne miről beszélni. Jövőre az ideinél is több pénzt akar beszedni a kormány. A szolidaritási hozzájárulás és a versenyképes járások alapjába előírt befizetés együtt már jócskán 100 milliárd fölé kerekedik. Az államtól működésre kapott normatívák és a befizetendő sarc különbözete az idei 50 milliárd forint mínuszról jövőre mínusz 63-65 milliárdra nő. A közös kasszából kapott összeghez képest ennyivel többet kellene az államkincstárba befizetnie a fővárosi önkormányzatnak. Mindezek alapján egyelőre kérdés, hogy mikor és milyen módon tudják összeállítani a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyet az elmúlt években hagyományosan a decemberi utolsó ülésén tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés.

Miközben egyre hangosabban kattog a fővárosi csőd-visszaszámláló, a kormány visszatérő motívumként a városvezetést vádolják időhúzással, mondván: lassan és gyakorta hibásan érkeznek meg a fővárosi átvilágítási szakértő által kért dokumentumok. Karácsony Gergely főpolgármester szerint eddig több mint 30 ezer oldalnyi, mintegy 21 gigabájtnyi dokumentumot adtak át a feladattal megbízott Domokos Lászlónak, aki legutóbb azt kérte, hogy egyik megbízottja megnézhesse a Budapesti Közművek Kalocsai utcai telephelyén található célgépeit. Az átvilágítási szakértő kéréseinek teljesítésén már eddig 300 fővárosi önkormányzati dolgozó több mint 5300 munkaórát dolgozott, miközben nyilvánvalóan lenne más feladatuk is.

Domokos Lászlónak aligha sietős. Megbízási szerződése az év végéig szól, addig havi bruttó 2,7 millió forintért elemzi a fővárostól bekért adatokat, amit már megtett az Állami Számvevőszék is, sőt jelentést is írt róla. A fővárost lassúsággal vádoló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) legutóbb azzal érvelt, hogy több mint 1000 milliárd forintnyi fejlesztés érkezik a fővárosba, amihez képest a szolidaritási hozzájárulás mértéke eltörpül. Az uniós források egy részének Budapesten való elköltése örvendetes, ám a működési kiadások ellentételezésében szinte semmi szerepe nincs, ellentétben a szolidaritási hozzájárulással, amelynek soron következő 6,2 milliárdos részletét hezitálás nélkül levonta a Magyar Államkincstár. Karácsony Gergely ezt „halálos döfésnek” nevezte, hozzátéve: ha semmi nem történik, akkor januárban kártyavárként omlik össze a főváros, a közszolgáltatások nem működtethetőek tovább.

Mindez erős aggodalommal tölti el a fővárosi cégek és intézmények munkavállalóit. A 27 ezer munkavállalót többségét képviselő hét szakszervezetek már korábban létrehozta a konföderációkon átívelő, független Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségét (FÖX), nyáron pedig demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítottak, amelynek koordinátora Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. A bizottság az újabb állami inkasszó után tájékoztatást kért a városvezetéstől a pontos helyzetről, illetve a megoldási lehetőségekről. Erre kerítenek sort csütörtökön.

– jelentette ki Karácsony Gergely. Bár a két tárgyalás korántsem egyenértékű, a szakszervezetek választás előtti fellépése hatással lehet a kormányzati döntéshozatalra.

- A kialakult súlyos pénzügyi helyzetért nem a munkavállalók, hanem a döntéshozók, politikusok a felelősek – szögezi le Naszályi Gábor, aki szerint a szolgáltatások leállítása egyet jelent a főváros leállásával, ami az ország leállásához vezet. Az ország és a települések működtetésének felelőssége a megválasztott politikusoké, bármennyire is próbálják ezt lefelé tolni a dolgozókra. Ki-ki felesküdött az ország vagy a saját településének a működtetésére – teszi hozzá.

A szakszervezeti vezető arra is emlékeztet, hogy jelenleg van egy érvényes bérmegállapodásuk a fővárosi önkormányzattal, a városvezetés többször is kijelentette, hogy a bérek kifizetése elsőbbséget élvez. Így egyelőre nincs ok a sztrájkra, hiszen a fővárossal, mint munkáltatóval semmi baja a munkavállalóknak, még a cél is közös: a város működőképességének biztosítása.

– magyarázza Naszályi Gábor, hozzátéve, hogy ebben az esetben sem sztrájkról van szó. Nagy kérdés, hogy mit lép erre a városvezetés, a kormány, hiszen 27 ezer munkavállalót nem lehet kirúgni, de ha mégis, akkor a helyzet helyreállíthatatlanná válik – vélekedik a szakszervezeti vezető, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy lassan a jövő évi bértárgyalásokat is meg kellene kezdeni, amire kevés esély van, ha az idei év működése sem biztosított.