Budapest;főváros;inkasszó;

Újabb 6,2 milliárdot emelt le Budapest számlájáról az Orbán-kormány, ha ez így meg tovább januártól nem kapnak fizetést a fővárosi cégeknél dolgozók

A közösségi közlekedés működését pedig már előbb korlátozhatják.

A kormány újabb 6,2 milliárd forintot emelt le szolidaritási hozzájárulás Budapest számlájáról kedd este. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ez nem az utolsó csepp, hanem már a „halálos döfés”. Mint írja Facebook-posztjában: eddig 46 milliárdot vontak el Budapesttől, miközben az összes kötelező feladatunkra 22 milliárdot biztosított az állam. Így már akkor sem tudják nullszaldósra kihozni az évet, ha „nem történik újabb kormányzati rablás”. Budapest biztonságos működőképessége már nem fenntartható.

„Az újabb 6,2 milliárdos levonás miatt a budapestieknek biztosított közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés a megszokott és okkal elvárt szinten nem működtethető” – vonja le a következtetést a városvezető, aki szerint a Fővárosi Közgyűlés mai ülésének ez kell, hogy a fő témája legyen.

Bejegyzésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánynak több mint fél év is kevés volt ahhoz, hogy az általa is szorgalmazott tárgyalási javaslatunkra legalább reagáljon. Pedig már lassan az összes állami ellenőrző szerv az Állami Számvevőszék, a kiküldött fővárosi átvilágító, sőt még az Alkotmánybíróság is kimondta: megállapodás nélkül Budapest pénzügyi helyzete nem rendezhető. Végezetül megjegyzi: 

„aki Budapestet csődbe dönti, azt Budapest magával rántja”.

„Az újabb inkasszó azt jelenti, hogy nem tudjuk pénzügyi szempontból megnyitni a következő évet, a bankok a törvényes előírásokat megszegő önkormányzatnak nem fognak folyószámlahitelt nyújtani. Márpedig az idei év első hónapjában masszívan hitelből működött a város, hiszen az iparűzési adó első befizetései március 15-én érkeznek meg az önkormányzathoz. Ha nincs folyószámlahitel, akkor januárban nem tudunk fizetni sem a beszállítóknak, sem a fővárosi önkormányzatnál és cégeinél dolgozó több mint 10 ezer embernek. A cégek a fővárostól kapott támogatás híján nem tudnak fizetni a beszállítóknak, így azok felszámolási eljárást kezdeményezhetnek, amivel bedönthetik a közszolgáltatókat. Ez pedig a közszolgáltatások megszűnéséhez vezethet.

Ez nem olyan, mint a Monopoly, ahol minden kör végén kapunk egy kis zsetont" – fest sötét képet Kiss Ambrus a Fővárosi Polgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszava kérdésére válaszolva. 

Mint mondja: az idei évet még kihúzhatják a 40 milliárdos folyószámlahitel keretből, feltéve, hogy a kormány az összes normatívát és egyéb kifizetéseket – például a trolibuszvásárlásra ígérte, de ki nem fizetett 8,8 milliárdot is – átutalja és nem von el el több pénzt a fővárosi önkormányzattól.

De az év végéig még van két inkasszálási pont a szolidaritási hozzájárulás okán, ami együtt több mint 12 milliárd forint további elvonását jelenti. Ha ezeket is levonják, akkor a fizetésképtelenség már az idén bekövetkezhet a főigazgató számításai szerint.

A BKV és a BKK már most is saját folyószámlahiteléből működik. Mindezek következményeként nyilvánvaló, hogy a közszolgáltatások nem működtethetők tovább a jelenlegi színvonalon.

A kormánytól semmiféle új üzenet – még suttogva se – jutott el a fővároshoz, de közben tárgyalás időpontját sem tűzik ki. Nincs B terv, miközben nem működik az A-terv, a nemzet fővárosának megmentése sem - összegez Kiss Ambrus. A fővárostól egyébként töretlenül kéri az adatokat az átvilágítással megbízott Domokos László, volt számvevőszéki elnök, elvégre is a szerződése az év végéig szól. Csakhogy a fővárosi önkormányzatnak nincs már ennyi ideje.

A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén nem szerepel a pénzügyi helyzetre vonatkozó célzott előterjesztés, bár a BKV és a BKK jövő évi hitelszerződése alkalmat adhat a vitára. Van viszont több olyan javaslat is, amely további kiadásokat keletkeztet, például ha 800 millióért megrendelik a cégek átvilágítását, vagy kiterjesztik a kötényes fürdőzést és a gyógyfürdő kedvezményeket. A kettő együtt több mint egymilliárdos mínusz.

A főváros az egyre szorítóbb pénzügyi helyzet okán az idén már nem is számolt azzal, hogy a 2025-ben a fővárosra kirótt teljes szolidaritási hozzájárulás teljes összegét befizeti, csak 39 milliárdot terveztek be a költségvetésbe. A Kúria azonban Sára Botond főispánnak adott igazat és kötelezte a fővárost, hogy mind a 89 milliárd forintot írja be a kiadások közé, de azt nem állította, hogy ezt az összeget ténylegesen be is kell fizetni. Ugyanis ettől a döntéstől függetlenül Budapest nem tud ennyit fizetni. A MÁK inkasszói ellen azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmekkel próbált védekezni több-kevesebb sikerrel. Nyárra például megkapták a „felmentést”, de szeptemberben már levonták a 6,1 milliárdot, sőt 511 milliót kamatként a tavaly decemberi - akkor jogvédelem okán be nem fizetett - 6 milliárdos részlet után. (Ezt a 6 milliárdot egy másodfokú döntés után már korábban levonták. )

A szeptemberben befolyt 124 milliárd forint iparűzési adóbevételből a nyáron feltorlódott adósságok, szolidaritási hozzájárulások és a város működési költségének levonása után október közepére alig 10 milliárd forint maradt. 

„Anyaként nap mint nap látom, mennyi hatás éri a családokat, különösen a gyerekeket. A világ rohan, a digitális tér zajos, és az ember lelke könnyen elfárad” – mondta a volt igazságügyi miniszter.