A fővárosi önkormányzat idei költségvetésének júniusi, kényszerű módosítása körüli cirkusz árnyékában több mint 60 milliárd forinttal szállították le a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) alaptőkéjét. A társaság addig 70 milliárdra rúgó alaptőkéje 9,5 milliárd forintra csökken a tőkekivonás után. A 2026 januárjától hatályos alaptőke-leszállítás részben a víziközműnek minősülő vagyonelemek fővárosi önkormányzatnak történő átruházásával valósul meg, részben a szintén részvényes budaörsi önkormányzat pénzbeli ellentételezésével. Ráadásul mindez igen sietősen.
A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló korábbi, az Energiaügyi Minisztérium (EM) által kiadott rendelet értelmében a nehéz pénzügyi helyzetben lévő közműszolgáltatók feladatellását a jobban teljesítők befizetéséből fedezik. Az FCSM a befizetők közé tartozik. Ráadásul a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonlatosan egyre nagyobb az állami sarc, a tavalyi negyedévi 3,3 milliárd helyett az idén 3,6 milliárdot kell befizetni. Azaz 2025-ben összesen 14,4 milliárdot. Ezen túlmenően van még felügyeleti díj, tranzakciós illeték, illetve az energiaellátók jövedelemadója. A két fővárosi cégtől – a Fővárosi Vízművek is fizet - elvont összeg teszi ki az alap szolgáltatói befizetéseinek 80 százalékát.
A szolgáltatóktól összesen 18,4 milliárdot szednek be az alap töltésére.
Az FCSM kiugróan magas befizetési kötelezettségét nagyrészt az okozta, hogy az országban egyedülálló módon a cég tulajdonában álltak az 1996 előtti csatornaberuházások, amivel a szabályozás nem igazán tud mit kezdeni, lévén 2013 óta a víziközmű-infrastruktúra elvben csak közvetlen állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet. A fenti helyzet megoldására találták ki, hogy az érintett vagyonelemek kerüljenek át az FCSM-től a fővárosi önkormányzat tulajdonába. Bonyolult számítások után arra jutottak, hogy pénzügyileg az a két fél számára a legkedvezőbb, ha ezt vagyonelemek átadását jelentő tőkekivonás révén oldják meg.
Mindez azért is érdekes, mivel a Fővárosi Közgyűlés elvben már visszavásárolta a Fővárosi Csatornázási Műveket. (Még 2022 novemberében döntött erről.) Csak még nem fizetett érte. A vételár fedezte ugyanis két részből tevőik össze: 16,8 milliárd a cég eredménytartalékából, míg további 4,8 milliárd forint a főváros saját forrásaiból fizetendő. Ez utóbbi pedig erősen hibádzik a főváros sanyarú pénzügyi helyzete okán.
Egyre nagyobb sarcot fizet a Fővárosi Csatornázási Művek a víziközműcégeket kisegítő állami alapba, miközben már egy szennyfogó rácsra se futja„A visszavásárlás ezzel nem került veszélybe. Az 1997-ben megkötött privatizációs szerződés lejárt. Az akkori megállapodás szerint az FCSM kisebbségi részvénypakettjét a főváros az akkor rögzített áron visszavásárolja, nem is tehet mást” – magyarázza Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a csőd fenyegető árnyékában nem lenne célszerűbb a főváros működőképességének fenntartására, a likviditási lyukak betömködésére fordítani a visszavásárlásra szánt milliárdokat, de Kiss Ambrus szerint ez nem jelentene rendszerszintű megoldást, legfeljebb néhány hónapnyi megkönnyebbülést. A víziközmű törvény ráadásul nem is enged az államon vagy önkormányzaton kívül más tulajdonost egy víziközmű-társaságban.
„A víziközmű hálózat és a csatornázási művek birtoklása szuverenitási kérdés”A jelenlegi városvezetés nem is kíván megválni stratégiai cégeitől. A víziközmű hálózat, illetve a csatornázási művek birtoklása szerintük szuverenitási kérdés. Egy város életében kulcsfontosságú, hogy kinek a kezében van a vízszolgáltatás, a szennyvízgyűjtés. Ezért nem adták át az államnak a vízműveket sem. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy se az állam, se egy magáncég nem tud olyan jó gazda, a közösség érdekeit leginkább figyelembe vevő gazda lenni, mint az önkormányzat. Korábban hasonló nézeten volt a kormánypárti Tarlós István főpolgármester is.
Adok-kapok
Az FCSM 25 százalék plusz 1 szavazatos kisebbségi részvénypakettjét még Demszky Gábor főpolgármestersége idején 16,5 milliárdért adta el a főváros egy német-francia cégből álló konzorciumnak, amelytől 2015-ben a francia Veolia csoporthoz került. Az 1997-ben aláírt kontratusban meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlását is átengedték a kisebbségi tulajdonosnak. A speciális osztalékfizetési szabályok miatt a kisebbségi részvényesnek járt a nyereség után fizetett osztalék 75 százaléka. A cég ugyanakkor 2,5 milliárdos éves bérleti díjat fizetett a fővárosnak a vagyonelemek használatáért.
