Legyen egy sima kocsma. Semmi különös, csak olyan normális, ahová le lehet menni beszélgetni – a többi közt ezt válaszolták az immáron húsz éve üres újbudai hengermalom újrahasznosításán dolgozó Valyo (Város és Folyó Egyesület) csapatának, amikor arról faggatták a környékbelieket, hogy mit is látnának ott szívesen.
A budapesti Duna-partok és felhagyott ipari komplexumok városi vérkeringése való visszakapcsolásáról ismert urbanista társaság most éppen a kelenföldi gyártelepbe lehelne életet. A nagy kiterjedés miatt azonban az átalakulás csak több lépésben valósulhat meg, ezért fokozatosan nyitják meg a lakosság előtt az ikonikus épületegyüttest. A cél az, hogy az elhagyatott területből egy saját identitással rendelkező, mindenki számára jól használható közösségi tér jöjjön létre.
A most születő Hengerváros sok tekintetben hasonlatos a fővárosi önkormányzat által megvásárolt rákosrendezői vasúti területhez, ahol több évtizedes távlatban új városrész születhet. De ahhoz, hogy majdan egy élő, lüktető új negyed jöjjön ott létre és ne zárványként ékelődjön a városi szövetbe, már menet közben vonzóvá kell tenni a területet.
A projekt sikere sok egyéb mellett erősen függ az átmeneti hasznosítástól, a városlakók megnyerésétől, az ott kialakított átmeneti használati módoktól és terektől, így a területet fokozatosan vehetnék birtokba a budapestiek.
A projekt valójában most áll fel a rajtkőre. A 85 hektáros ingatlan kalandos megvásárlása, a kiemelt állami beruházássá nyilvánítás, illetve a 320 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-beruházásokra vonatkozó megállapodás aláírása után már csak az utolsó közgyűlési támogató döntés hiányzik a tartalmilag már jóváhagyott mesterterv-pályázat kiírásához. A tender nyomán születő építészeti keretrendszer kijelöli az új városrész útjait, a lakóépületek, irodaházak és intézmények, a parkok és a városi tó helyét, meghatározza a funkciókat.
Karácsony Gergely Rákosrendezőről és más fejlesztésekről is tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterévelAláírták a 800 millió eurós szerződést Rákosrendezőről, az Orbán-kormány mindenben engedettA tervpályázat előkészítéseként felmérték a területet és kiderült, nem annyira rossz a helyzet, mint előzőleg gondolták. A területről ugyan 176 ezer köbméter illegális hulladékot kell elszállítani a szennyező fizet elv alapján, de a gázolaj szennyezés pontszerű és csak a talaj felső rétegét érinti. Ráadásul a legnagyobb, 3 hektáros szennyezett folt éppen azon a Rákos-pataktól északra lévő részen van, ahol az eddig elképzelések szerint egy zárporvíz-tározó-tó létesülne – ismertette a pályázat kiindulópontját Dományi Bálint, a fővárosi Rákosrendező projektiroda vezetője.
Rákosrendező: itt a budapesti kívánságlistaA tervezési terület jóval túlterjed a megvásárolt terület határán, összesen 244 hektár. Az új negyed mellett ugyanis a szomszédos, potenciálisan átalakuló városrészeket is belevették. A pályázat két fordulóból áll. Az első részvételi szakaszban választják ki a valóban versenybe szálló 12 indulót. Erre korábbi zöldterületi és barnamezős fejlesztési tervekkel lehet jelentkezni. Az új negyedre vonatkozó víziót a második szakaszban készítik el a kiválasztottak. A hazai és külföldi szakemberekből, önkormányzati és állami szereplőkből összeálló népes zsűri várhatóan jövő február-márciusban választja ki a legjobb tervet. A városvezetés elképzelése szerint 10 ezer család számára épülne az átlagnál valamivel nagyobb, átlagosan 90 négyzetméteres otthon. Ötöde megfizethető konstrukcióban. Az új városrészben megépülnek a szükséges intézmények, iskolák, óvodák, rendelőintézetek, összesen 100 ezer négyzetméteren alakítanának ki üzleteket, vendéglátóhelyeket szétszórva a területen.
Nagy szerepet kap a zöld, a városi tó mellett revitalizálják a Rákos-patakot és 25 hektárnyi park létesül. Az autókat a területet átszelő vasúti sínek mellé épülő két útra szorítják. A negyeden belül gyakorlatilag nem lehet majd autóval közlekedni, nem lesznek felszíni parkolók sem. A járműveket a városrész szélén felépülő parkolóházakban lehet majd elhelyezni.
A negyedet középen egy sétány szeli majd át. Az átmenő forgalmat az új Szegedi úti felüljáróra és egy pontosan még nem kijelölt északi helyszínen létesítendő átkötésre terelik, illetve a negyed szélén futó utakon bonyolódik. A belső részen csak gyalogosan, mikromobilitási eszközökkel és közösségi közlekedési járművekkel lehet majd közlekedni. Az M1 földalatti nyomvonalát meghosszabbítják, itt lesz az új végállomás, de épül új megálló a Hungária körúton is az 1-es villamosnál. A Szegedi úti felüljárón pedig átmegy majd a 3-as villamos. Az itt megálló vonatok 10 percenként szállítják majd az utasokat a Nyugati pályaudvarhoz.
Dubaji coki, bécsi minta – Így képzeli a budapesti vezetés a jövő RákosrendezőjétAz új negyed lakóinak várhatóan a fogyasztási szokásaikat is meg kell változtatni egy kicsit. A városrész „energia-hatékony körzetként” épülne meg. A cél egy pozitív energiamérlegű negyed kialakítása, ahol több energia termelődik, mint amennyi elfogy. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ehhez az épületek szigetelésén, alternatív energiák használatán, az újrahasznosításon, az intelligens irányítási rendszereken és a fenntartható közlekedésen túl a lakossági attitűd változására is szükség van. Erő Zoltán, Budapest főépítésze számos külföldi példával igazolta a városvezetői elképzelés megvalósíthatóságát Madridtól, Bécsen és Koppenhágán át Amszterdamig.
Karácsony Gergely főpolgármester a csütörtöki, Rákosrendezőről szóló konferencia felvezetéseként rámutatott: most van itt az az időpillanat, amikor Budapest még tehet valamit a klímaváltozás brutális hatásainak kivédésére, a népességfogyás megállítására. A város kapott egy lehetőséget, hogy a változás élére álljon.
