Aláírta a Rákosrendező infrastrukturális beruházásairól szóló 800 millió eurós megállapodást a magyar állam képviseletében eljáró Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a telekegyüttest megvásároló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – derül ki a két fél által lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
E szerint a megállapodás megerősíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult Rákosrendező kapcsán a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna. A szerződés a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalomból kiindulva tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit, kiemelten a Szegedi úti felüljáró és az azon átvezető villamosvonal megépítését, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítását is. Egyeztetni havonta fognak az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról.
Mint ismert, Rákosrendezőt Mini-Dubaj becenéven eredetileg egy emírségekbeli arab befektetőnek akarta adni az Orbán-kormány, a budapesti vezetés azonban élt az elővásárlási jogával, és összesen 59 milliárd forintért megveszi a hét telekből álló ingatlanegyüttest. Ebből az első vételárrészlet 12,7 milliárd forint volt, amelyet a Budapesti Közművek már ki is fizetett.
Az Orbán-kormány meglehetősen váratlanul elfogadta a fővárosi önkormányzat által kért beruházások listáját, hogy az abban szereplő infrastrukturális fejlesztések adott keretösszegen belüli állami megvalósításáról szóló megállapodást. A rákosrendezői terület adásvételi szerződését a dubaji befektetők helyére lépve idén márciusban írta alá Karácsony Gergely. Ezt követően megkezdődtek az egyeztetések a MÁV által használt területek lehatárolásáról, majd erős késéssel elindult a birtokba adás is, ami azonban igen vonatottan halad, eddig a terület kevesebb mint 10 százalékát sikerült átadni a fővárosnak.
Mini-Dubaj után jött a mély hallgatás, Rákosrendezőről egy betű sincs az Orbán-kormány 2035-ig tartó beruházási listájánRákosrendező: itt a budapesti kívánságlistaA városvezetés ettől függetlenül július elejére összeállította és elküldte a kért beruházások listáját. Az Orbán-kormány – igaz, eredetileg az Egyesült Arab Emirátusok előtt - vállalta, hogy az új városnegyed megvalósítását 800 millió euró (cirka 320 milliárd forint) értékű beruházással segíti. A főváros az ígéret alapján össze is állította a kívánságlistát, amelyben sok más mellett szerepel a Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Újpest közötti vonalszakasz korszerűsítése, bővítése, a repülőtéri kapcsolat biztosítása egy új megállóhely építésével, a 3-s villamos Erzsébet-királyné útja-Szegedi út -Göncz Árpád városközponti szakaszának kiépítése egy felüljáróval, az M1 metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítása Rákosrendező vasútállomásig a jelenlegi járműpark cseréjével együtt, közúti és gyalogos felüljárók, valamint kerékpáros és gyalogutak. Eltekintettek viszont a vasúti pálya költséges befedésétől. A megállapodás eredetileg vállalt határideje szeptember 9-e volt, de a hét elejéig a fővárostól kapott korábbi információk szerint nem érkezett válasz a kabinettől. Ehhez képest erősen felgyorsultak az események és pénteken már alá is írták a megállapodást.
Az infrastruktúra-megállapodásnak az ad különös jelentőséget, hogy
ez volt a rákosrendezői adásvételi szerződés utolsó eleme, amelynek nem teljesülése esetén az Orbán-kormány egyoldalúan elállhatott volna a szerződéstől
– emeli ki Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszava kérdésére. A kontraktusban rögzítették, hogy mindaz jár a fővárosi cégnek, amit az arab befektetőknek megígértek. Ez természetesnek tűnhet, de azért korábban voltak kételyek emiatt. A főigazgató arra is kitért, hogy Karácsony Gergely főpolgármester korábban felhatalmazást kapott a kormánnyal való megállapodás aláírására. A Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság ugyanis tárgyalta és elfogadta a megállapodás alapját jelentő műszaki tartalmaz részletesen ismertető előterjesztést. Kiss Ambrus azt is rögzítette, hogy a megállapodás aláírása nem jelenti a második vételárrészlet kifizetését, ahhoz még több feltételnek kell teljesülnie.
Mindezzel új fázisába léphet a projekt.
A főváros már a múlt héten döntött arról, hogy meghirdeti a nemzetközi mesterterv-pályázatot a fővárosi tulajdonba került volt vasúti terület és környezetének megújítására. A főváros elképzelései szerint az elhanyagolt zárványterületet zöld parkvárossá alakítva integrálják Budapest vérkeringésébe.
Mesterterv és időhúzás: az Orbán-kormány és a főváros is példát statuálna Rákosrendezővel„Rákosrendező kevesek magánérdeke helyett a város jövőjét szolgálja majd” – hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki a dubaji befektetők által tervezett több száz méter magas luxus felhőkarcolók helyett megfizethető lakhatást ígér. Az új negyed – szándékaik szerint - példát mutat majd a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi szolidaritás terén. A cél egy széles körű konszenzussal elfogadott stratégiai dokumentumokon alapuló, zöldfelületekben bővelkedő, emberléptékű közterületek hálózatára épülő, környezettudatos, támogatott lakhatást és valamennyi szükséges közintézményt helyben biztosító, a legkorszerűbb építészeti, szerkezeti és épületgépészeti-energetikai megoldásokon alapuló városnegyed létrehozása, amelynek közlekedési kiszolgálása elsősorban a kötöttpályás közlekedésen, másodsorban a „szelíd mobilitáson” alapul. A tervpályázat az első mérföldköve egy hosszú, várhatóan évtizedes munkának. A Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottságban mindenesetre a hét elején nem támogatták a tervpályázat kiírását közgyűlési döntés nélkül.
Az Orbán-kormány hirtelen lépésváltása felveti: a valódi cél a második részlet mielőbbi beszedése a csőd szélén ingadozó fővárosi önkormányzattól. Csakhogy az adásvételi szerződésben öt feltételhez kötötték a második, 17,8 milliárd forintos részlet kifizetését. Ezek közül, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítés már megtörtént. Ennél jóval hosszadalmasabb eljárás az ingatlanok tulajdoni lapján lévő perfeljegyzések törlése, valamint a telekalakítás. S ott van még két feltétel: a projekt megvalósításához szükséges építési-, légi, értékesítési és adózási jogszabályok módosítása, amelyekről 2025 végéig kell megállapodni a feleknek.
A fővárosi önkormányzat a beruházási lista mellett ezt is megküldte már a kormánynak. A városvezetés a Városligethez hasonlatosan külön építési szabályzatot alkotna az összességében 149 hektáros területre, amelynek cirka kétharmadát vette meg a fővárosi tulajdonban álló Budapesti Közművek (BKM) Zrt., mondván a módosítandó szabályok köre olyan szerteágazó és komplex, hogy azokat érdemes egy saját törvényben összegyűjteni. A már kihirdetett kiemelő kormányrendeletet később részben ez, illetve a főváros által megalkotandó, szakmai szempontból megalapozott új Rákosrendezői Építési Szabályzat (RÉSZ) váltaná fel. Azt is kérik, hogy az egyedi eltérésekre vonatkozó engedélyek kiadását delegálják a fővárosi főépítészhez. Az építészeti és településrendezési szakkérdések elbírálása a Fővárosi Tervtanács feladata lenne, amelynek tagjait a főpolgármester kérné fel. Felmentést kérnek a plázastop alól, mondván, az új negyedben szükség lesz jelentősebb alapterületű üzletekre. (Jelenleg területtől függően 2-5 ezer négyzetméter a határ, miközben például a Corvin áruház 16,5 ezer négyzetméteres.) Kérik továbbá a napelemek elhelyezésére, illetve a parkolásra vonatkozó korlátok feloldását is.
Dubaji coki, bécsi minta – Így képzeli a budapesti vezetés a jövő RákosrendezőjétA főváros elképzelései szerint valamennyi jelentős közúthálózati elem a fővárosi önkormányzat kezelésébe kerülne. Könnyítenének a vasúthatósági engedélyezési eljáráson, a villamos és metróhálózat gyorsabb bővítése érdekében. Kivonnák a Vasúttörténeti Parkba vezető vágányt a vasúti törzshálózatból, így azon a MÁV használati joga megszűnne. A területre tervezett fasorokra és közparkokra vonatkozó rendeletalkotási jogkör szintén a fővároshoz kerülne, a „szivacsváros koncepció” érdekében pedig átírnának két kormányrendeletet. A magyar műszaki szabványokat is tágítanák egy kicsit, hogy az új városrész építésekor például előregyártott fa- és CLT-panel vázszerkezeteket is alkalmazhassanak.
A pénzügyi jogszabályok körében felmentést kérnek a stabilitási törvény alól. A közlekedési fejlesztéseket az uniós IKOP Plusz terhére javasolják megvalósítani. Azt is leszögezik, hogy
az új városrész megvalósításához a fővárosnak forrásokra van szüksége, ennek biztosítása érdekében Budapest az építmény-, telek-, idegenforgalmi adó új negyedből származó bevételének átengedését, az akcióterületen épülő új lakások vásárlása utáni áfavisszatérítést kéri.
A beruházás minőségi megvalósítása érdekében átírnák a közbeszerzési jogszabályokat. Az alternatív lakhatási formák meghonosítása céljából bevezetnék a bérlői laksásszövetkezeti formát. Kivonnák magukat a jelenleg Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium hatóköréből és a jelenleginél szigorúbb szankciókat vezetnének be a közterületi reklámokra.
Az Orbán-kormány által most aláírt infrastrukturális megállapodást, illetve a jogszabályváltozásokat mindenesetre a következő kormánynak kell majd teljesíteni.
