Orbán-kormány;fővárosi önkormányzat;Rákosrendező;példa;

A most kiírt pályázat nyertese készíti el Rákosrendező rendezési terveit

Mesterterv és időhúzás: az Orbán-kormány és a főváros is példát statuálna Rákosrendezővel

Az előbbi a jelenlegi városvezetés alkalmatlanságát, utóbbi a korszerű városfejlesztés működőképességét bizonyítaná.

A júniusi halasztás után szeptember elején a főváros meghirdeti a rákosrendezői mesterterv-pályázatát. A tender-kiírást hétfőn tárgyalja a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság. Holott a nyáron nem sokat változtak a peremfeltételek: a teljes körű birtokba adás még mindig nem zárult le és nincs válasz a főváros által kért infrastruktúra-fejlesztésekre sem. Márpedig ezek nélkül aligha valósulhat meg az új negyed. Rákosrendező neve még csak fel sem bukkan a kormány 2035-ig szóló beruházási listáján, miközben az Orbán-kormány – igaz, eredetileg az Egyesült Arab Emírségek előtt - vállalta, hogy az új városnegyed megvalósítását 800 millió euró (cirka 320 milliárd forint) értékű beruházással segíti.

A főváros az ígéret alapján össze is állította a kívánságlistát, amelyben sok más mellett szerepel a Nyugati Pályaudvar és Rákospalota-Újpest közötti vonalszakasz korszerűsítése, bővítése, a repülőtéri kapcsolat biztosítása egy új megállóhely építésével, a 3-s villamos Erzsébet-királyné útja-Szegedi út -Göncz Árpád városközponti szakaszának kiépítése egy felüljáróval, az M1 metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítása Rákosrendező vasútállomásig a jelenlegi járműpark cseréjével együtt, közúti és gyalogos felüljárók, valamint kerékpáros és gyalogutak. A megállapodás eredetileg vállalt határideje szeptember 9. De még válasz se érkezett.

Budapest vezetése a kormány időhúzása ellenére úgy döntött, meghirdeti a nemzetközi mesterterv-pályázatot a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek (BKM) Zrt. által megvásárolt 86 hektáros rákosrendezői vasúti terület megújítására. A főváros elképzelései szerint az elhanyagolt zárványterületet zöld parkvárossá alakítva integrálják Budapest vérkeringésébe.

„Rákosrendező kevesek magánérdeke helyett a város jövőjét szolgálja majd” – hangsúlyozta Karácsony Gergely a Facebook-posztjában.

A városvezetés a dubaji befektetők által tervezett több száz méter magas felhőkarcolók helyett megfizethető lakhatást ígér. 

Szándéka szerint az új negyed példát mutat majd a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi szolidaritás terén. A cél egy széles körű konszenzussal elfogadott stratégiai dokumentumokon alapuló, zöldfelületekben bővelkedő, emberléptékű közterületek hálózatára épülő, környezettudatos, támogatott lakhatást és valamennyi szükséges közintézményt helyben biztosító, a legkorszerűbb építészeti, szerkezeti és épületgépészeti-energetikai megoldásokon alapuló városnegyed létrehozása, amelynek közlekedési kiszolgálása elsősorban a kötöttpályás közlekedésen, másodsorban a „szelíd mobilitáson” alapul.

A fenti szempontok alapján állították össze a nemzetközi urbanisztikai pályázat kiírását. Az erről szóló előterjesztést hétfőn tárgyalja a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési szakbizottság. A kétszakaszos, egy fordulós tender győztese készíti el az új városrész mestertervének és közterület-rendezési terveit. Ez valójában egy építészeti keretrendszer, amely meghatározza az egész negyed majdani összképét, így a több iközött kijelöli a parkok, közterületek, közintézmények, szolgáltató egységek helyét, az utak és a közösségi közlekedés hálózatát. A befektetők később ehhez igazodva építhetik be a telkeket.

A pályázat első nyílt szakaszát november 18-ig bonyolítják le. Erre bármely tervezőiroda jelentkezhet a kiírásban meghatározott referenciamunkákkal. Ezt követi a második szakasz, amelyet a jelen tervek szerint március 19-re zárnának le. Erre a referenciák értékelése után legtöbb pontszámot kapott 12 építészcsapat kap meghívást. Az általuk benyújtott pályaműveket 19 fős szakmai bizottság bírálja majd el, melynek elnöke Karácsony Gergely főpolgármester lesz.

A tervpályázat az első mérföldköve egy hosszú, várhatóan évtizedes munkának.

„Rákosrendező az elmúlt évtizedek legjelentősebb budapesti projektje: a több mint száz hektáron felépülő, tízezer új lakást magában foglaló városrészben majdnem annyian fognak élni, mint ma a legkisebb megyei jogú városokban. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a semmiből építünk fel egy új várost” – írta Facebbok-posztjában Vitézy Dávid, aki szerint a projekt során egy olyan új szemléletet próbálnak meghonosítani, amely ideális esetben társadalmi szinten is átalakíthatja a városfejlesztésről és a lakhatásról szóló közgondolkodást. 

Lelassult egyeztetések

A rákosrendezői terület adásvételi szerződését a dubaji befektetők helyére lépve idén márciusban írta alá Karácsony Gergely. Akkor elutalták az 59 milliárd forintos vételár első részletét. A következő rész kifizetése négy feltételhez kötött, amiből jószerivel csak egy – a kiemelt beruházássá nyilvánítás – teljesült. A kormány a Rákosrendezővel kapcsolatos összes kormányzati kérdést az Építési és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe rendelte. Lázár János tárcavezető akkor bejelentette, hogy külön miniszteri biztost nevez ki a feladatra, ám ez a mai napig nem történt meg. A szakértői háttértárgyalások ugyan megkezdődtek a minisztérium és a főváros között, de nagyon lassan haladnak, a területen lévő ingatlanokat terhelő perfeljegyzések törlése és a telekalakítás is várat magára.

Doros Judit, a Népszava belföld rovatának a munkatársa, lapunk kelet-magyarországi tudósítója kapta a 2025-ben huszadik alkalommal átadott a Fejtő Ferenc-díjat. Hargitai Miklós laudációja.