Franciaországban felnőtt egy populista csodagyerek, már 28 évesen miniszterelnök lehet

Jordan Bardellának jó esélyei vannak arra, hogy Franciaország következő miniszterelnöke legyen. Pártja, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) ugyanis vezeti a közvélemény-kutatásokat, s a második fordulóban több esélye van a szövetségkötésekre, mint a baloldali jelölteknek.

Megmenekült a francia kormány, sikerült keresztülvinnie a parlamenten a vitatott bevándorlási törvény szigorúbb változatát

Nagy kő eshetett le Élisabeth Borne francia miniszterelnök szívéről, miután a francia nemzetgyűlés megszavazta az új bevándorlási törvényt. Igaz, veszélybe kerülhet az elnök pártja. 

Le Pen kockázatosat lépett

Marine Le Pen folytathatja

EB: uniós pénzt kell visszafizetnie a volt pártelnöknek

A francia Nemzeti Front (FN) három európai parlamenti (EP-) képviselőjének, köztük Jean-Marie Le Pen volt pártelnöknek vissza kell fizetnie az asszisztenseik után jogtalanul felvett uniós pénzeket, döntött szerdán az Európai Bíróság - írja az MTI.

Nevet változtat a Nemzeti Front

Hatalmi harc a szélsőjobbnál

Egyre nyilvánvalóbbá válik a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front megosztottsága, s az, hogy a pártelnöknek, Marine Le Pennek egyre több a bírálója. Utóbbi felszólította a FN pártelnöki ambíciókat dédelgető alelnökét, Florian Philippot-t arra, mondjon le posztjáról. Ha nem tesz eleget a felszólításnak, kénytelen lesz cselekedni – mondta Le Pen az RTL csatornának.

Inog a léc Le Pen lánya alatt

Gyengült a Nemzeti Front a francia elnökválasztás óta. Marine Le Pen pártbeli helyzete is megingott.

Súlyos válságban a Nemzeti Front

A szélsőjobboldali párt ugyan ügyel a látszatra, de a választási kudarcok után komoly gondokkal küzd.

Macron: jön a Frexit, ha nem lesz EU-reform

Emmanuel Macron szerint az Európai Unióban alapvető reformokat kell végrehajtani, ellenkező esetben valós veszéllyé válhat a Frexit, vagyis Franciaország kilépése az EU-ból, vagy a Nemzeti Front hatalomra kerülése.

Le Pen pártja az EU-t szipolyozza

Cifra kimutatást közölt a Le Monde arról, hogy Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front (FN) miként próbál élősködni az Európai Parlamenten. Az FN módszerének lényege, hogy teljesen szabálytalanul megtérítteti a képviselők állítólagos segéderőinek nem létező kiadásait. Az átutalt összegek általában az FN bankszámláira érkeznek, vagy készpénzben juttatják el őket. A francia napilap szerint a 2014-es EP-választások után a párt huszonnégy képviselőt küldhetett Strasbourg-ba, és ezzel a legnagyobb francia csoportot alakíthatta meg. Az utóbbi hónapokban azonban a kimutatások azt jelezték, hogy a kiadások gyanúsan megszaporodtak.

Fölforgatná Franciaországot Marine Le Pen

Fölbolygatott méhkas, ilyennek szeretné látni Franciaországot Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke, aki a közvélemény-kutatások szerint bejut az államfőválasztások májusi második fordulójába. Sőt akadnak, akik már ott is látják az Élysée-palotában. A többség azért kételkedik ebben, ám a szélsőjobboldal nagyasszonya máris programot hirdetett. A bírálók többsége erős fönntartással fogadta elképzeléseit, elsősorban azért, mert arról tanúskodik, hogy a „nagyasszony” elrugaszkodott a valóságtól.

Mézeshetek a francia szélsőjobbal

Kemény választási tavasz vár a francia szélsőjobboldal politikai pártjára, a Nemzeti Frontra. Április végén, május elején két fordulóban nyeri el fél évtizedes mandátumát az új köztársasági elnök. Marie Le Pennek is van elvi esélye a győzelemre, hiszen a felmérések szerint a Republikánusok jelöltje, Francois Fillon mellett ő kerülhet a második fordulóba. Valószínűbb azonban, hogy a Nemzeti Front inkább a következő parlamenti és regionális választáson számíthat nagyobb sikerre. A megfelelő kampányhoz azonban pénz is kell. Ennek gyűjtögetése azonban nehézséget jelent Le Pen számára, mert a francia bankok nem óhajtanak kölcsönt nyújtani, külföldön kell meglelni az euró milliókat. A világsajtó szerint azonban nagy gondok nincsenek, Putyin nagylelkűen fölajánlotta a vezető orosz pénzintézetek támogatását. Nem ingyen, mindennek politikai ára is van, Moszkva azonban siet segíteni Nyugat-Európa egyik legnagyobb jobboldali radikális pártjának.

Családi perpatvar a Nemzeti Frontnál

Viharos idők dúlják föl a francia szélsőjobboldal háza táját. Ami már hosszú idő óta lappangott, a szakadás, a két állítólag kibékíthetetlen tábor háborúskodása, azt az idei tavasz könyörtelenül meghozta. A pártalapító öregúrnak, a nyolcvanadik életévén túljárt Jean-Marie Le Pennek már régen megfeküdte a gyomrát leányának, Marine Le Pennek az „újító hajlama” hogy valamennyire mérsékelje a Nemzeti Frontot, s elhitesse azt: szalonképesebbé vált a tömörülés. A küzdelem egy ideig rejtettebb volt, megmaradt az üzengetés szintjén, amíg most egyszerre nyílt konfrontációvá szélesedett.

Változások a világban 2016-tól

A 2016-os év a változások esztendeje lesz – hangzott el múlt több újévi üzenetben. Több országban már január 1-től életbe léptek bizonyos fontos változások, így Észtországban, Svédországban, valamint a világ egy sor másik államában. Franciaországban elvehetik az állampolgárságát azoknak a kettős állampolgároknak, akiket terrorizmus miatt ítéltek el. Ezeket a januárban életbe lépett intézkedéseket szedtük egy csokorba.

Eltilthatják a politikától a két Le Pent

Orruknál fogva vezette a francia adóhatóságokat a két Le Pen, atya és leánya? Legalábbis az a botrány, amely néhány hete témát ad a sajtónak erre enged következtetni. Jelentések szerint több millió eurót kérnek számon a családon, eltitkolt jövedelmeket és vagyontárgyakat, hamisan föltüntetett javadalmakat. A rosszmájúak első hallásra, a nagy port fölvert regionális választások óta rosszmájúak azt föltételezhetnék, hogy a jelenlegi baloldali, szocialista kormányzat „bosszúhadjáratba” kezdett, amiért a szélsőjobboldali Nemzeti Front a decemberi regionális választás első fordulójában a legtöbb voksot zsebelte be, s időlegesen az ország első pártja lett. Ez azonban kevéssé valószínű, az olyan átláthatóan demokratikus sajtóban, amilyen a francia, ennek zajos visszhangja volna.

A jobboldalra kacsint Hollande

A jobboldal felé nyitna Francois Hollande elnök, aki abban reménykedhet, hogy a jobbközép mérsékelt szárnya is támogatja majd őt a 2017-es elnökválasztáson. Egy ilyen nyitásnak azonban komoly veszélyei is vannak.

Le Penék legyőzése csak a kezdet

„Bravo Franciaország” – lelkendezett Európa múlt vasárnap, amikor kiderült, hogy a regionális választások döntő, második fordulójában elvérzett a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Két kulcsfigurája, a pártvezér, Marine Le Pen, és ifjú unokahúga, Marion Maréchal nem jutott mandátumhoz, nem lesz egyetlen régiójuk sem. A franciák egy időre ismét megszabadultak a közvetve a neonácizmusra emlékeztető veszedelemtől. Nagy lelkendezésre azonban nincs ok, hiszen 43 esztendős fönnállása óta a párt soha annyi szavazatot nem kapott, hatmilliónál is többet.

Nem lélegezhet fel Európa Párizs után

A francia regionális választás végeredménye szerint a 13 régióból hétben a jobboldali Republikánusok, ötben a szocialisták, egyben – Korzikán – pedig a regionális nacionalista párt győzött, a szélsőjobboldali Nemzeti Front azonban egyben sem. A voksolás nagyon komoly figyelmeztetés nemcsak Franciaországnak, egész Európának is. A Nemzeti Frontra majdnem hétmillióan voksoltak, s mint lapok kiemelik, ennyi voks nem tűnik el nyomtalanul.

A demokrácia diadala Franciaországban

Kiköszörülték a csorbát Franciaországban, a regionális választás második fordulójában. Az adatok szerint ugyanis a Nemzeti Front (FN), amelyre az egy héttel korábban megrendezett első fordulóban még a legtöbben adták a voksukat, a második felvonásban valószínűleg egyetlen régió irányítását sem szerezte meg.

Merkelt bírálta az SPD elnöke

Bírálta a német kancellárt az német szociáldemokraták berlini kongresszusán Sigmar Gabriel. Az SPD elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az Angela Merkel neve által fémjelzett megszorítási politika is hozzájárult ahhoz, hogy múlt vasárnap a szélsőjobboldali Nemzeti Front kapta a legtöbb szavazatot a francia regionális választáson. Gabriel kifejtette, többször is óva intette Angela Merkelt attól, hogy Franciaországot megszorításokra kényszerítse.

Le Pen, Közép-Európa példaképe?

Marine Le Pen 18 hónapon belül már második választási győzelmét aratta, ami akkor is igaz, ha a regionális választás második fordulójában több régióban megfordulhatnak az erőviszonyok. Pártjának, a Nemzeti Frontnak (FN) a retorikája nemcsak más jobboldali radikális pártokét idézi, a párt egyes megnyilvánulásainak bizonyos elemei a Fidesznél is megjelennek.

A munkások fele szavaz a Nemzeti Frontra

Manuel Valls francia miniszterelnök felszólította a választókat arra, hogy azokban a körzetekben, ahol a mérsékelten konzervatív Republikánusok maradtak állva a Nemzeti Front (FN) jelöltje ellen, ott a regionális választás második fordulójában a mérsékelt jelöltekre adják a voksukat. Szerinte ez a döntés a hazaszeretet kérdése is.

Marine Le Pen a csúcson

Történelmi sikert aratott a szélsőjobboldal Franciaországban a vasárnap megrendezett helyhatósági választásokon. A Marine le Pen vezette formáció az ország legerősebb politikai ereje lett. Ezúttal a közvélemény-kutatók sem fogtak mellé, a 13 régióból hatban vezet első forduló után a szélsőjobb. A második fordulóban csak akkor van remény a radikálisok visszaszorítására, ha összefog Sarkozy és Hollande pártja, amire egyelőre nem sok az esély.

Történelmi sikert aratott a szélsőjobboldali párt Franciaországban

Történelmi sikert aratott a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN)  Franciaországban a vasárnap megrendezett helyhatósági választásokon. Egyes felmérések szerint a szavazatok 27,2, más szerint 30,8 százalékát szerezte meg a Marine Le Pen vezette formáció. 

Szélsőjobboldali párt vezet a francia választásokon

A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) a szavazatok 30 százalékával megnyerte vasárnap a francia regionális választások első fordulóját, méghozzá viszonylag magas, 50 százalékos részvétel mellett - derült ki a France2 közszolgálati televízió által ismertetett exit poll eredményekből.

Sarkozy elutasította az együttműködést

Franciaország volt államfője, Nicolas Sarkozy az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak (korábban Népi Mozgalom Uniója – UMP) elnöke szerdán elutasította egy közös balközép-jobbközép koalíció ötletét a franciaországi regionális választások december 6-i első, illetve 13-i második fordulóján, jelentette az AFP. 

Mit lép Párizs népe, erősödik a szélsőjobb?

Tovább erősödik-e az európai radikális jobboldal a pénteki franciaországi merényletek után? A szélsőségesek, köztük Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke, vagy Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a határok lezárását követelte. Ha akár Hollandiában, akár Ausztriában rendeznének most választást, mindkét politikai erő megnyerné a voksolást. A párizsi terror azonban aligha fejt ki komolyabb hatást az egyes országok belpolitikai viszonyaira.

Nagy tétű előjáték a 2017-es csatához

Urnákhoz járulnak a franciák három hét múlva, december első felében. A szavazás még nem sorsdöntő, a nagy döntőt csak 2017-ben rendezik meg, Francois Hollande államfői mandátumának a lejártával. Jóllehet most csak az egyes régiók, a helyi közigazgatási egységek vezetéséről döntenek, a hangulat mégis olyan drámai, mintha az ország nagy politikai fordulat előtt állna. Bizonyos mértékben csakugyan erről van szó.

Szélsőjobbos franciák éltették Orbánt Párizsban

Támogasd Orbánt! címmel hirdetett szimpátiatüntetést Párizsban a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttal szövetségben álló, 2011-ben alakult SIEL nevű kis párt "a migrációs káosz ellen és a nemzetek függetlensége" érdekében.