A francia kormánynak sikerült keresztülvinnie a parlamenten a vitatott bevándorlási törvény szigorúbb változatát. A szenátus és a nemzetgyűlés is megszavazta a kompromisszumos szöveget kedden késő este. A jogszabály elfogadása azután vált lehetővé, hogy a kormány elfogadta a Republikánusok (LR) keményebb javaslatait. A kabinet mindenképpen el akarta kerülni, hogy alkalmazza az alkotmány 49.3-as cikkelyét és a törvényhozás megkerülésével hagyja jóvá a jogszabályt. Ez súlyos bizalmi válságot idézett volna elő a kormánnyal szemben és alighanem Borne kormányfő állásába került volna. Ezért Macronék a kisebb rizikót vállalták azzal, hogy eleget tettek a mérsékelten jobboldali Republikánusok követeléseinek.
A veszély azonban nem hárult el a törvény jóváhagyása után sem, mert a keményebb változat miatt az elnök táborában keletkezett feszültség. Elvégre az egész Európai Unióban az egyik legszigorúbb bevándorlási törvény léphet életbe Franciaországban. Hat miniszter korábban lemondással fenyegetőzött, ha elfogadják a törvénytervezetet. Macron pártjának több képviselője tiltakozott a jogszabály ellen és arra figyelmeztettek, a tervezet ellentmond "értékeinknek".
Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter tiltakozásképpen benyújtotta lemondását. A tárcavezető a kormány balszárnyához tartozik, és a szigorúbb törvényszöveg ellenzőjének számított kezdettől fogva.
A tervezet szerint a franciáknak elsőbbséget kellene élvezniük a szociális juttatásoknál, ahogyan azt a szélsőjobboldali Nemzeti Front, a mai Nemzeti Tömörülés (RN), Marine Le Pen pártja már a nyolcvanas évek óta követeli. A FN egykori elnöke, Jean-Marie Le Pen korábban rendszeresen azt hangoztatta, hogy a bevándorlókat hátrányos helyzetbe kell hozni a franciákkal szemben.
Nem véletlen, hogy a szélsőjobboldali formáció saját győzelmeként ünnepelte a jogszabály elfogadását. A szélsőjobb politikai erő fiatal elnöke, Jordan Bardella szerint pártja " ideológiai győzelmet" aratott.
"Sokat elértünk. Egy laza törvénytervezetből kemény szöveg lett"
- mondta. A jogszabályt a Nemzeti Tömörülés frakciója is támogatta. Bardella korábban pártja jóváhagyását ahhoz a passzushoz kötötte, amely szerint a bevándorlók nem kapnak tartózkodási engedélyt, ha olyan ágazatokban dolgoznak, ahol munkaerőhiány van.
Ugyanakkor a törvényt a RN voksai nélkül is elfogadta volna a parlament. Macron számára ez döntő fontosságú volt. Az elnök az Elysée-palotában lévő irodájából, maroknyi közeli barátja társaságában követte nyomon az éjfél előtt zárult szavazást, vacsora közben.
"Ez az elnök teljes politikai győzelme"
- jelentette ki elégedetten az Elysée-palota.
Macron pártja kedden egyezett bele ebbe az engedménybe, miután a közvetítő bizottságban hosszú órákon át tárgyaltak a Republikánusokkal. A pártközi megállapodás kitér arra is,
hogy gyermekeknek járó támogatást csak három éves franciaországi tartózkodás után kellene folyósítani a bevándorlóknak. Eddig a várakozási idő mindössze hat hónap volt.
Mindemellett a munkanélküli bevándorlók az első öt évben nem kapnának lakhatási támogatást.
Ez összhangban van a republikánusok követeléseivel, akik szisztematikusan csökkenteni akarják az illegális bevándorlás ösztönzőit. "Még mindig túl nagy a vonzerő" – hangoztatta Bruno Retailleau, az LR frakcióvezetője.
A szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványt akarnak benyújtani. "A jobboldal és a szélsőjobboldal azon van, hogy eltörölje a szociális biztonság alapelveit" – emelte ki a szocialisták főtitkára, Olivier Faure. "Ne hagyják, hogy a Nemzeti Tömörülés aláássa törvényeinket" - szólította fel az elnöki frakciót Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Párt háromszoros elnökjelöltje.
A Medef gazdasági szövetség elnöke, Patrick Martin sajnálat fejezte ki, hogy nem került szóba a munkaerőhiány kérdése.
"Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy nincs-e szükségünk bevándorlókra mint munkaerőre"
- mondta a Radio Classique rádióállomásnak.
A nagy kérdés most az, milyen hatással lesz az elnök pártjára a jogszabály elfogadása. Macron táborából húszan szavaztak ellene, tizenheten pedig tartózkodtak. Nem valószínű azonban, hogy szétesne az elnöki többség, mert a CSA közvélemény-kutató intézet közelmúltban végzett felmérése szerint a franciák csaknem háromnegyede (73 százalék) úgy véli, a kitoloncolások során Franciaország biztonságának elsőbbséget kell élveznie a migránsok egyéni jogaival szemben. 67 százalék szerint Franciaországnak nem kellene alávetnie magát az európai joghatóságnak ebben a kérdésben. A franciák 65 százaléka azt is ellenzi, hogy tartózkodási engedélyt adjanak a hiányszakmákban dolgozó illegális bevándorlóknak. Még az elnöki párt támogatóinak 59 százaléka is elutasítja az illegális munkavállalók legalizálását.
Az első változatot elutasították
A kormány törvényjavaslatát múlt héten meglepő módon, a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő széleskörű koalíció utasította el a képviselőházban. Pedig Borne kormánya abból indult ki, hogy számíthat a Republikánusok támogatására. Nem így történt, ezért Gérald Darmanin belügyminiszter benyújtotta lemondását, amit az elnök nem hagyott jóvá. Macron még karácsony előtt el akarta fogadtatni a jogszabályt. A bevándorlási törvény több mint egy éve vita tárgyát képezi. Macron eredetileg egy kiegyensúlyozott tervezetet képzelt el, amely javítaná a bevándorlók integrációját, ugyanakkor hatékonyabban kontrollálná az illegális bevándorlást.
