The Call of Duty, avagy lélekölő harc a házimunka, fizetés nem jár érte, de valakinek el kell végezni, legyen hát a nők kötelessége?

Benczúr Emese képzőművész pár szavas, társadalmi vagy filozofikus szövegeket ír ki galériák és épületek falaira, és korántsem mindegy, hogy milyen tárgyakból, anyagokból építi fel azokat. Legújabb, The Call of Duty (Szólít a kötelesség) című kiállításán, mely a Molnár Ani Galériához tartozó am projects terében tekinthető meg, például a láthatatlan háztartási munkáról fogalmaz meg kérdéseket, melyeket színes, csillogó szivacsokkal, mintás bevásárlószatyrokkal és partvisfejekkel jelenít meg, miközben a cím óhatatlanul felidézi bennünk a népszerű akció-videójátékot is.

Harka Ágnes képzőművész: Az én életfeladatom az öröm

Harka Ágnes képzőművész sosem gondolta, hogy egyszer tanítani fog, aztán egyre erősödött benne a vágy, hogy az alkotásban rejlő örömérzetre másokat is rávezessen. A több mint tíz éve általa alapított Budapesti Képzőművészeti Szabadegyetem óráin bárki festhet, rajzolhat korra és előképzettségre való tekintet nélkül. Tanítványait kiselőadásokkal vezeti be a művészettörténet varázslatos világába a barlangrajzoktól a barokkig, az amőbáktól az MI-alapú „hamis valóság” felismeréséig. Ágnes absztrakt és konceptuális festőként lett ismert, legmegkapóbb alkotásai mégis figurálisak: kerekesszékes modelleket fest, akik azt sugározzák, bár nagy akadályt gördített eléjük az élet, azzal méltósággal megbirkóznak.

A technót a zennel ötvöző összművészeti alkotással készül a Velencei Biennáléra a hazánkat képviselő Nemes Márton

Nemes Márton képviseli hazánkat a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén, ahol a Magyar Pavilonban a sejtelmes című Techno Zen kiállítással készül. A művész a hagyományos festészet határait örömmel feszegeti: élénk színű képeivel a virtuális világot és digitális képalkotást idézi meg, miközben fénnyel, hanggal és légáramlással is kísérletezik. Az alkotó beavatott minket abba, hogyan készül a velencei tárlatra, amely a Ludwig Múzeum szervezésében valósul meg.

„Ki fogja felszedni a szemetet a forradalom után hétfő reggel?” – Gondoskodás mint munka és művészet

Három fiatal édesanya, Kállay Eszter képzőművész, költő és az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársa, Szirmai Panni író-műfordító és Rudas Klári festőművész a Kelet Kávézó- és Galériában tartott nyilvános fórumon arról beszélgetett, hogyan hat az anyaság és az ezzel járó kimerültség az alkotói folyamatra, mennyi láthatatlan munka rejlik az alkotások mögött, és milyen létélményei vannak ma egy kisgyermekes nőnek, aki művészi pályán mozog.

A rocksztár festő képein Nietzsche és a fétisek, amiket mindenki ki akar próbálni

A Pulpbrother művésznéven alkotó Javier Mayoral erotikus és humoros festményein egyszerre jelennek meg a hétköznapok, a játékfilmek, a popkultúra, a filozófia és a mémek világa. A Miamiban élő spanyol képzőművésznek nemrég kiállítása nyílt a budapesti Start Galériában, melynek apropóján a fővárosunkba utazott, a Visszhangnak pedig exkluzív interjút adott.

Budapesten kezdene új életet a háború miatt hontalanná vált fiatal grafikusművész, de oroszként szóba sem állnak vele

Anna Kuznetsova orosz grafikusművész a háború miatt hagyta el hazáját. Magyar barátja segítségével egy Facebook-csoportban kért ötleteket, hogyan maradhatna legálisan Budapesten. Házassági ajánlatot kapott kettőt is, ámde ezzel nem jár automatikusan tartózkodási engedély, épp múlt heti riportunkban jártunk utána, milyen a bevándorlás-családegyesítés kafkai magyar valósága. Páran megvennék zseniális képeit, és többen tanácsolták, hogy jelentkezzen itt művészeti felsőoktatásba, de a következő szemeszterre a jelentkezési határidő már lejárt, és míg az ukrán menekülteket soron kívül felveszik, ő nem kapja meg ezt a méltányosságot. Vele együtt a becslések szerint ötmillió orosz – és tizenkétmillió ukrán – hagyta el hazáját a háború kitörése óta (lásd még a Politico Utolsó vonat Helsinkibe című szívszorító riportját). Közben Anna ingyen elvihető házikógrafikákat tesz ki a budapesti közterekre, emlékeztetve mindenkit arra, hogy milliók veszítették el az otthonukat a háború miatt, de kis festményei megmelengethetik valakinek a szívét és reményt adhatnak, hogy az új otthonukban majd rendbe jön az életük.

Szimbolikus szotyizásra buzdít kiállításán a freeSZFE-t támogató erdélyi képzőművész

Terápiaként tekint a művészetre a Kolozsvárról Budapestre látogatott Benedek Levente, aki családi fotókból, plakátokból és reklámokból épült kollázsaival nemcsak saját magán segít, de másokon is – a plakátok eladásából befolyt összegből jelenleg a FreeSZFE Egyesület hallgatóit és oktatóit támogatja. Az erdélyi képzőművész-tervezőgrafikus identitását amúgy nehéz meghatározni: tizenéves kora óta volt asztalos, kárpitos, nőicipő- és táskakészítő, dekoratőr, díszlettervező asszisztens, valamint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház plakáttervezője. A művésznek nemrég nyílt kiállítása Budapesten, ahol egy installációt is elhelyezett egy szotyizó személyről, akinek nevét azonban nem szeretné megemlíteni. Úgy érzi, mindenki tudja, kiről van szó.

Művészi akrobatika színes buborékfelhőkben - interjú Soós Nóra festőművésszel

Soós Nóra festményei színesek, üdék, tele vannak energiával. Közelebbről megszemlélve nehéz társadalmi-politikai problémákat is megjelenítenek, olyan gondolati összefüggéseket teremtenek, amelyek kibillentenek a komfortzónánkból. Művein gyakori téma a hatalmi elnyomás, a gazdasági válság és globalizáció, folyamatosan reflektál a minket körülvevő világ bizonytalanságára, törékenységére. A festőművész a világot egyszerre nézi önfeledten és kritikusan, e héten nyílt kiállításán pedig azt szeretné, ha a néző is így tenne, időt adva magának a műélvezetre.

Kinek szúrta a szemét a Covid-betegeket kezelő orvosok arcképe?

Az ARC plakátkiállítást is szervezők a Dél-Pesti Centrumkórházban tették volna emberibbé a körülményeket. Úgy tudják, Kásler Miklós a betiltó.

Az olasz példa

Kultúra karanténban

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Meghalt Szilvitzky Margit

Életének 88. évében meghalt Szilvitzky Margit Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művész, textil- és képzőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) volt tanára – közölte az intézmény pénteken az MTI-vel. Az egyetem tájékoztatása szerint a művészt csütörtökön érte halál.

Fotó: Shutterstock

Meghalt Gellér B. István

 Életének 72. évében elhunyt Gellér B. István Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn.

Meghalt Birkás István

Életének hetvenegyedik évében, január 21-én elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész.

A horror ott van a mindennapokban

Emberi testrészek, kezek, lábak, szemgolyók keverednek Győrffy László alkotásain. Az 39 éves képzőművész festményei, szobrai azonban nemcsak groteszkek, hanem magukban rejtik a humort is. Győrffy legalábbis így gondolja. Sokkolás helyett nevettetni kíván.

Győrffy László szereti elbizonytalanítani a befogadót FOTÓ: SULYOK MIKLÓS

Látványos köztéri szobor

Budapestre érkezett a világszerte ünnepelt francia kortárs képzőművész, Bernar Venet közel nyolc tonna összsúlyú szoborcsoportja, amelyet a budapesti Belváros szívében, a Március 15. téren tekinthetünk meg.

Az egyensúly megbontása

Ciprian Muresan román képzőművész egyedi kiállításával nyílt meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2015-ös éve. A kiállítás elsősorban a posztkommunizmusra, illetve a létezés alapvető kérdéseire keres választ.

Ciprian Muresan első önálló magyarországi kiállításán többféle képzőművészeti műfajban készült alkotás látható FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

David Lynch és a boldogság keresése

Nem járt moziba, nem nézte a tv-t, keveset olvasott. Zenét hallgatott, de ebben sem volt fanatikus. David Lynch igazi szenvedélye a montanai Missoulában, ahol 1946-ban született, a rajzolás volt  és ez a passziója máig megmaradt.

Fotó: Gettyimages.

Arcokká válnak a halálfelhők

Művészi mementókká válnak a bombák és robbanások fekete felhői gázai művészek keze nyomán.

Fotó: Facebook

Elhunyt az Alien atyja

Hetvennégy éves korában meghalt Hans Rudolf Giger svájci szürrealista képzőművész, A nyolcadik utas a halál című kultikussá vált science-fiction film szörnyalakjának tervezője. Giger 1940-ben született, építészetet és ipari formatervezést tanult Zürichben. Sötét hangulatú, monokróm műveit egyszerre hatja át a groteszk és a szexualitás, alakjai elgépiesedett környezetben élnek, testük mechanikus és emberi.

Giger és teremtménye FORRÁS: DEUTSCHES FILMMUSEUM
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang