Időkapszulák akkor és most

A Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. címmel pályázatot hirdetett 16-22 éves fiatalok számára. A projekt fő támogatói közül a Miriam Bruns vezette budapesti Goethe Intézet és Szakonyi Péter újságíró az elsők között csatlakoztak az alapítókhoz. Őket kérdeztük motivációikról.

A pályázat előzményéül 
szolgáló történelmi lelet egy része a litvániai YIVO intézet archívumában

Az orgonasípok kincsei – Pályázatot hirdetünk a 16-22 éves fiataloknak

Soha többé nem lesz szükség orgonasípokra ahhoz, hogy a kort dokumentáló fiatalok írásait rejtsék el bennük – reméli a Népszava szerkesztősége, amely januárban, a holokauszt nyolcvanadik évfordulóján pályázatot hirdet egy vilniusi történet alapján. Az 1930-as években, az akkori lengyelországi Vilnóban újságokban hívtak 16–22 év közötti fiatalokat arra, hogy iskolai végzettségtől, foglalkozástól és politikai hovatartozástól függetlenül írjanak magukról. A díjkiosztót 1939. szeptember 1-jére tűzték ki, de végül meghiúsult. A többi már világtörténelem. Ahogy a páratlan értékű írások és azok megmentőinek sorsa is. Lapunk 2025-ben egy az eredetihez hasonló életrajzi pályázatot hirdet Magyarországon a budapesti Goethe Intézettel, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvánnyal, a Magyarországi Esterházy Alapítvánnyal és Polgár Andrással együttműködésben. Célunk fejet hajtani a holokauszt áldozatai előtt a 80. évforduló alkalmából és hangot adni a napjainkban éppen annyira aktív és véleménnyel bíró 16-22 éves korosztálynak.

A vilniusi Szent György-templom és a karmelita kolostor zugai és orgonasípjai páratlan dokumentumokat rejtettek

A szabadság hónapja

A berlini fal leomlása egy hazug és kegyetlen rendszer leomlása is volt

Mi is írunk, olvassatok!

1999-ben Magyarország volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, akkor volt egy nagy felfutása magyar irodalomnak, azóta hasonlót nem tapasztaltunk. 

A budapesti Goethe Intézet felvette a kapcsolatot az önkormányzattal az Esterházy Péter-alkotóház ügyében

Nem tapasztalja a német kultúra iránti érdeklődés csökkenését és az európai kultúra megmaradásáért sem kell aggódni a Budapesti Goethe Intézet igazgatója szerint. Miriam Bruns úgy véli, hogy újragondolkodása késztet a Nádas Péternek meg nem ítélt irodalmi díj, és azt is elárulta, hogy az Esterházy Péter-alkotóházzal kapcsolatban az intézet felvette a kapcsolatot az önkormányzattal.  Interjú.

A német állam is jelentős mértékben finanszírozza az intézményeket, művészeket. A támogatás elosztása, mértéke azonban megbízható, azaz kiszámítható és tervezhető alkotást biztosít a művészek számára

Franz Kafka halálának 100. évfordulóján egy képregény-kiállítás nyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

A sötétség humoros oldala. 

Miriam Bruns, a Goethe Intézet igazgatója és Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának vezetője

Gazdag a Budapesten működő külföldi kulturális intézetek kínálata, benne társadalmi célú programokkal

Terjesztik a kultúrát.

A Tánc az élet című filmmel is az elfogadást szolgálja a Francia Intézet

A 90 éve történt náci könyvégetésre emlékezik a Budapest Fesztiválzenekar

Kedden a Rumbach zsinagógában koncertet adnak és irodalmi műveket olvasnak fel.

Az elvágyódás kevés

A Goethe Intézetben hétvégén másfél napon keresztül „ritkán feltett kérdéseket” tettek fel Németországban rendszeresen dolgozó magyar színházi alkotóknak. Szó volt identitásról, kulturális különbségekről, zártságról és nyitottságról.

Még két hét, és Magyarország feléli az egész évre szánt erőforrásait, egy budapesti könyvtárból dolgokat is lehet kölcsönözni a túlfogyasztás ellen

Minden évben egyre korábban, 2022-ben itthon május 30-án jön el (Németországban már május 4-én volt) a Föld túlterhelésének napja, mikorra feléljük az egész évre rendelkezésre álló erőforrásainkat, ezután már gyermekeink és unokáink javait égetjük el és faljuk fel. A Goethe Intézet a túlfogyasztás csökkentésére megnyitotta a Dolgok Könyvtárát: a könyveken, filmeken túl már olyan tárgyakat is kölcsönözhetünk tőlük, mint lamináló, fényképezőgép, gördeszka.

Elveszik a munkát, de lesz másik

Mi történne, ha hirtelen robotok lépnének a helyünkre, automatizálnánk a munkákat – és többé nem kellene dolgoznunk? Bármilyen hihetetlen, az emberek zöme nagyon nehezen viselné a hosszú-hosszú szabadságot, mert a kultúránkban a munka megkerülhetetlen, az énkép fontos része. Többek között erre az alapkérdésre keresi a választ Ottonie von Roeder német iparművész a Robotiskola és barátai című kiállításán, melyen a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (Sztaki) munkatársaival fejlesztett robotokat a Goethe Intézet Al-Residency programjának keretében. A tárlat kapcsán az alkotóval, valamint Horváth Dániel mechatronikai mérnökkel, a Sztaki kutatójával beszélgettünk.

Előbb szó, aztán golyó

Az NSU (nemzetiszocialista Illegalitás) nevű neonáci terrorista sejt lelepleződése; a norvég Utøya szigetén elkövetett tömeggyilkosság; a magyarországi romagyilkosságok – ebből a három tragédiából próbálták visszafejteni a Goethe Intézte #Wohnzimmerdebatten (Vita a nappaliban) sorozatának résztvevői, hogyan is gyűlölünk itt, Európában.

Kultúra karanténban

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Kultúra karanténban

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Félő, hogy kikukázzuk a járvány pozitívumait is

A koronavírus-járvány rövid és hosszú távon velünk maradó következményeiről, illetve a pandémia nyerteseiről beszélgetett a Goethe Intézet és a Népszava együttműködésében szervezett „Nappali vitán” Gesa Lindemann, az oldenburgi egyetem szociológia tanszékének vezetője és Széles Gábor, az Általános Közgazdasági Gimnázium németnyelv-tanára.

Aligha tanulunk a történelemből

Lehet-e tanulni a múltból – ezt a látszólag egyértelmű kérdést feszegette a budapesti Goethe Intézet novemberi beszélgetése. A Wohnzimmerdebatten (Vita a nappaliban – a cím járványhelyzetre optimalizálva) elnevezésű eseményen kőkemény mondatok hangzottak el arról, miképp omolhat össze a német emlékezetpolitika, és hogyan fojtja meg a múltról való gondolkodást a hatalom történelempropagandája.

Törékeny világ – Ritkított színházi széksorok Berlinben

Színház a távolságtartás idején címmel rendezett online beszélgetést a Goethe Intézet. Szó esett tanácstalanságról, lemondásokról, de az újrakezdés esélyeiről és pozitív felhajtóerőről is.

Műbőr kabát hátán a fény - Déri Miklós fotókiállítása a Goethe Intézetben

Még a járványhelyzet előtt nyílt meg a Goethe Intézet Déri Miklós nyolcadik kerületi fotóit bemutató kiállítása, az elmúlt hetek azonban új megvilágításba is helyezték a felvételeket.

A Goethe Intézetben járt a fertőzött iráni diák és barátnője, most felfüggesztette a nyelviskola az órákat

A két hét lappangási idővel számolva március 11-ig nem tartanak órákat az intézetben.

Tanulni kell a fasizmusból

A cenzúra és az öncenzúra problematikája is szóba került a Goethe Intézet vitáján, ahol német és magyar alkotók mondták el véleményüket a színház és a politika viszonyáról.

Illúziók nélkül, a komfortzónán túl

Száz évvel a női választójog törvénybe iktatását követően is számos probléma adódik az egyenjogúság körül. A budapesti Goethe Intézet projektje ezek megoldásához kíván hozzájárulni.

Nincs még egy ilyen ország - interjú a budapesti Goethe Intézet távozó igazgatójával

Ahogy a kormány az MTA-val és a CEU-val eljárt, visszatetsző egy külföldi szemével nézve – mondja Michael Müller-Verweyen. A budapesti Goethe Intézet távozó igazgatója ugyanakkor a Liget Projektet jó kezdeményezésnek tartja és rajong a Szépművészeti Múzeumért.

Michael Müller-Verweyen

Nincs kis segítség

A környezetvédelem, az emberi jogok érvényesítése és az összefogás áll a Goethe Intézetben bemutatott hazai civil szervezetek tevékenységének fókuszában. A portrékból kiderül az is, hogy mi is lehetünk önkéntesek.

Pécs, Goethe, nyitottság, politika

Pécs kulturális életének meghatározó egyéniségeivel tárgyalt csütörtökön a budapesti Goethe Intézet vezetője, Michael Müller-Verweyen.

Romani Design és -gasztro a Nyolckerben

Forrás: Romani Design/Facebook

Faust és Mephisto digitális találkozása

Egyedülálló játékok helyszíne volt tegnap és lesz ma a Katona József Színház Sufnija. A koreai Goethe Intézet és a koreai NOLGONG játékfejlesztő cég közös játéka rendhagyó módon közelíti meg Goethe klasszikus művét.

A Krétakör

Az állami támogatásra igényt már nem tartó, minden tekintetben független Krétakör Színház ismertette a következő évadját. Először Schilling Árpád produkcióját láthatjuk. A tavaszi "A párt" után Schilling összehívta alkotópartnereit, és a nyár folyamán addig dolgoztak az eredeti produkción, míg végül egy új előadás jött létre.

Schilling Árpád FOTÓ: NÉPSZAVA

Habermas: Politikai nyilvánosság nélkül nincs demokrácia!

Vagy visszafordulunk, vagy előre megyünk az európai fejlődésben. De ha előre megyünk, ahhoz európai gondolkodásmódra, európai szolidaritásra van szükség - ezt hangsúlyozta pénteken délelőtt a Goethe-intézetben tartott sajtóbeszélgetés során Jürgen Habermas, a világhírű német filozófus-szociológus, akit a német kulturális intézmény és az Európai Bizottság budapesti képviselete hívott meg az "Európai gondolkodók" előadás-sorozat keretében Budapestre.

Jürgen Habermas - Fotó: Facebook

A Goethe Intézet programjai

A Goethe Intézet szervezésében június 7-éig Budapesten is látható a világ első interaktív matematika-kiállítása, a Szemléletes matematika.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang