- Franz Kafka halálának 100. évfordulóján egy képregény-kiállítás nyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Noha a száz éve elhunyt Franz Kafka történetei jórészt sötét hangulatúak, nyomasztóak és nem kínálnak feloldozást, azért találni bennük humort is, hisz a Prágában született író szerette a komikumot. Ez még olyan műveiben is érződik, mint Az átváltozás vagy A kastély, másrészt amikor Kafka fel akarta olvasni a barátjának, Max Brodnak A per című regénye első fejezetét, melyben a főhős, Josef K. egy reggel arra ébred, hogy ismeretlen okból letartóztatják, úgy nevetett, hogy egy darabig nem tudta folytatni az előadást. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) az író halálának századik évfordulója alkalmából egy, az életéről szóló képregény-kiállítás nyílt, melyen szintén a humor kap főszerepet. A szerző, Nicolas Mahler, Bécsben élő osztrák rajzoló, illusztrátor és irodalmi szerkesztő ugyanis a Komplett Kafka című tárlat képein karikaturisztikusan ábrázolja hősét, másrészt olyan szituációkban, melyekben ott rejlik a feszültség, és ezáltal a humor is.

A megnyitó során kifejtette, hogy a mindössze negyvenévesen, az ausztriai Kierlingben elhunyt író Az átváltozás, A per és A kastély című műveivel már régen beírta magát a világirodalom kánonjába, egy évszázaddal a halála után pedig az Instagramon és a TikTokon a legújabb generációhoz is eljut.

A tárlaton Mahler képei másrészt Kafka rajzaira – a jellegzetes, hosszú lábú és karú figurájára – is utalnak, azokat gondolják tovább humoros módon, miközben körbejárják az író életét, mely szorongásokkal teli volt. Kafka például félt a tükröktől, mert „elkerülhetetlennek hitt csúnyaságban” mutatták meg, és zavarta, hogy rosszul öltözve járkál, míg munka után szülei otthonában, „a lakásbeli lárma főhadiszállásán” sem lelt nyugalomra, amikor írni akart. De bárhol is volt, mindig gondolkodott: „Állok a villamoskocsi peronján, és tökéletesen elbizonytalanodom, mi is a helyem ezen a világon, ebben a városban, a családom körében”.

A rajzoló emellett Kafka konkrét műveire is utal: megidézi például Az átváltozás eredeti, 1916-os, lipcsei kiadásának borítóját, melyen nem látjuk a rovarrá változott főhőst, Gregor Samsát, csupán egy nyitott ajtót, ahonnan egy figura távozik, miközben arcát a kezébe temeti. Mahler képén a férfi ezt mondja: „Ezt ne, kérem, csak ezt ne!”, mellyel arra az esetre utal, amikor Kafka levélben kérte a német kiadót, Kurt Wolffot, hogy az illusztrátor ne rajzolja le a főszereplőt: „Magát a rovart nem lehet lerajzolni. De még távolról sem lehet megmutatni”.

A megnyitón fontos kooperáció is elindult: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Goethe-Institut Budapest együttműködési megállapodást kötött, amely a német kultúra iránt érdeklődők számára új lehetőségeket kínál. – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nemzetközi együttműködési térképén előkelő helyet foglal el a német nyelv és a német kultúra megismertetése és népszerűsítése, hiszen általában is, Magyarországon kiemelt helyet foglal el a német kulturális, társadalmi és gazdasági kapcsolatok ápolása és erősítése. S Németország is jelentős figyelmet szentel a magyar alkotóknak, művészeknek – mondta a megnyitón Farkas Ferenc, a FSZEK Központi Könyvtárának vezetője. Hozzátette, tavaly a Goethe Intézet és a Német Nagykövetség felhívására a FSZEK is csatlakozott a Wunderbar Fesztivál programsorozatához, mégpedig egy gyermekeknek szóló koncerttel, idén pedig már nyolc programot szerveztek Soroksártól Pestszentimrén és a XII. kerületi Ugocsa utcai Könyvtáron át a Körúti Könyvtárig, illetve a Központi Könyvtárig városszerte.

A megállapodás eredményeként közös kulturális, tudományos, zenei és irodalmi programok, kiállítások, rendezvények valósulhatnak meg. Az edukációs célú együttműködés keretében olyan könyvtári programok várják majd a budapesti német nyelvű közönséget, mint német nyelvű felolvasások és tárlatvezetések, míg a könyvtári-információs együttműködés keretében tapasztalatcserére is mód nyílik, kivált a zöld könyvtári kezdeményezések, a fenntarthatóság és a közösségi tudomány (citizen science) terén. Emellett közös könyvtári projektek indulhatnak majd a magyarországi német kisebbség német tanárai és oktatási intézményei számára. Az együttműködés első állomása a Komplett Kafka kiállítás, de a Goethe Intézet ebben az évben több alkalommal is megemlékezik az íróról: Kafkával kapcsolatos videójátékkal, VR-installációval és színházi előadásokkal, e hét pénteken pedig a Dandár Gyógyfürdőben olvassa fel Miklusicsák Aliz színész Az átváltozást.