Franz Kafka halálának 100. évfordulóján egy képregény-kiállítás nyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

A sötétség humoros oldala. 

A légiriadókkal szabdalt kijevi estéken is játszanak az ottani színházak

A Podil Színházban bemutatott előadás Franz Kafka A per című regénye nyomán készült.

Franz Kafka, a sztár

A Komplett Kafka című kiállítás vegyíti a XX. század egyik legfontosabb szerzőjének életrajzát, műveit és rajzait, és meglepően üdítő a végeredmény – a Goethe Intézet a 100 éve elhunyt Franz Kafkát ünnepli, aki nem tud elavulni.

A nemzeti irodalom személyiségeit egykor a szenteket megillető tisztelet övezte, mára viszont kissé átalakult a múltidézés

Jövőre Kafka-centenárium lesz. A világhírű írót a csehek mellett a németek és az osztrákok is magukénak érzik.

Szembesítő átváltozás

Franz Kafka híres novellájából írt darabot Kárpáti Péter Én, a féreg címmel, amelyet a nagyváradi teátrum tűzött műsorára tavasszal Kovács D. Dániel rendezésében. Most a szentendrei városháza udvarában láthattuk az erősen abszurd koprodukciót.

Utazás Kafkával

Irodalom és élet

A valóság utolérte a fikciót: Franz Kafka hagyatékának sorsa éppoly abszurd, mint leghíresebb regényének története.

Véget ért a regényébe illő pereskedés Kafka elzárt szövegeiről

Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.

Közelkép - Hűség mindenekfelett

Negyvenöt éve szólt érdekemben néhány jó szót Baróti Dezső tanítványának, Szalontay Mihálynak, aki akkor a Népszava kulturális rovatát vezette. Attól kezdve jelentek meg írásaim a lapban. Szalontayt Tamás Menyhért követte, s az első pillanattól érezni lehetett, hogy a kevés számú író lelkében gazdag birodalom épült fel, mely a legkülönfélébb művekben mutat maradandó értékeket.

A reményét vesztett ember

Abban az évben, 1924-ben, tehát éppen kilencven esztendeje hunyt el a súlyos tüdőbetegségben szenvedő író, Franz Kafka, s jelent meg Kosztolányi Dezső A bús férfi panaszai című kötete. Ennek egyik egységében olvasható: "Beírtak engem mindenféle Könyvbe - és minden módon számon tartanak. - Porzó-szagú, sötét hivatalokban - énrólam is szól egy agg-szürke lap. - Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, - hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. - Nem az enyém már a kezem, a lábam, - és a fejem, az is csak egy adat. - Jobb volna élni messze sivatagban, - vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt, - mivel beírtak mindenféle Könyvbe - és minden módon számon tartanak."

Vágy, hogy indiánok lehessünk

A Vágy, hogy indiánok lehessünk egy 25 perces kísérleti film, amely Franz Kafka életének utolsó évét és utolsó szerelmét mutatja be. A szereplők nélküli történetben a képek és a hangok összjátéka egészen különleges. Az alkotók maguk is több műfajban mozognak otthonosan: Szemző Tibor ez esetben nemcsak zeneszerző, hanem író és operatőr is. A filmet a Budapest Film Produkciós Kft. készítette és Csortos Szabó Sándor a producere.