A Goethe Intézet Ráday utcai épületére felirat került: Kafka 100, az első emeletre pedig kiállítás, mely az egyik leghíresebb német nyelvű íróra, a száz éve elhunyt, prágai születésű, zsidó származású Franz Kafkára emlékezik. Kafkát a szorongás szerzőjeként emlegetik a legtöbbször, borúra és félhomályra épít a legtöbb róla szóló kiállítás, pedig a mindössze negyvenegy évet élt íróban a melankólia mellett megvolt a kedély és a humor is, rajzolni pedig nagyon szeretett. Nicolas Mahler osztrák illusztrátor ezt a felfrissített Kafka-képet erősíti munkáival.
A kiállítást stílszerűen a Kafkával régóta foglalkozó Forgách András író, fordító, dramaturg nyitotta meg, aki nem mellesleg rajzokat is publikál. – A világ arra, hogy Kafka művei megkerülhetetlenek, elég gyorsan rájött, ez azóta nem változott. De akkor mi változott? Kafkáról, az emberi lényről alkotott kép – fogalmazott. Kafka a legnagyobbak mellé érkezett, mítosszá vált önmaga is, nem tud elavulni, szögezte le Forgách András, aki szerint klasszikus szerzővé az válik, akiről kiderül az ellenkezője is – ha valaki vidám, humoros fordulatokban gazdag művek szerzője, halhatatlan szatírák írója, mint Gogol, akkor okvetlenül föl kell fedezni melankolikus, önmagával vívódó, mélyen vallásos és tragikus alkatát. Ha viszont az illető az elidegenedés, a szorongás első és máig legnagyobb hatású megjelenítője, mint Kafka, akkor föltétlenül meg kell látni, fel kell mutatni a világnak végtelenül emberi, hétköznapi arcát, amely gyakran szögesen ellentmond az írással és egynémely kétségtelenül sötét, baljós és vigasztalan életrajzi tény hangulatának. – A magyar író kiemelte, hogy a szorongás szerzőjéről ma már tudjuk, hogy milyen kiváló hivatalnok, fifikás ügyvéd, a komplikált balesetbiztosítási ügyek sztárja volt, valamint, hogy szeretett motorozni, csónakázni, strandolni, sörözni, sőt, mai értelemben véve csajozni is. – Megtörtént, hogy Kafka nevetőgörcsöt kapott saját műve felolvasása közben – emelte ki Forgách András, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy Kafka saját rajztehetségével menyasszonyának egy levelében eldicsekedett.
Nicolas Mahler Kafka vizuális világát, műveinek karaktereit egybegyúrva készített képregényes életrajzot a szerzőnek Komplett Kafka címen, kifejezetten az évfordulóra (megjelent idén a Suhrkamp kiadó gondozásában). Ezekből az alkotásokból nyílt meg a kiállítás a Goethe Intézetben, a tárlaton összekeverednek A kastély, Az átváltozás, Az éhezőművész és megannyi mű motívumai az írói életúttal. A beszédes képekhez rövid életrajzi adatok és idézetek kapcsolódnak, melyek nem magyarázzák túl az alkotásokat, inkább elindítanak egy olyan gondolatmenetet, mely során Kafka kedvelője maga állíthatja össze a saját „moziját” a szerzőről. Például arról az apró információról, hogy Kafka biztosítótársaságoknál többek között a faipari gyalugépekre vonatkozó balesetvédelmi előírásokkal foglalkozott, akaratlanul is eszünkbe juthat A fegyencgyarmaton vagy A fűtő világa. Pláne, ha meglátjuk Mahler illusztrációját a gép által szabályosan megcsonkított kezekről, de nem kell tartani horrorisztikus tartalomtól a tárlat megtekintésekor, Mahler inkább valami túlhajszolt csinovnyik-humort csempészett sorozatába. Az alkotóhoz amúgy is közelebb áll a vicc, hiszen a számos díjjal elismert Nicolas Mahler képregényei és karikatúrái rendszeresen szerepelnek az osztrák sajtóban.
Bár a tárlat nem hazudja el Franz Kafka félelemmel terhelt gyerekkorát és komoly felnőttkori önértékelési problémáit, megmutatja, a szerzőben talán több volt az önirónia, mint hinnénk. Az eggyel derűsebb látásmód kialakításához hozzáad Michael Kumpfmüller Az élet gyönyörűsége (Die Herrlichkeit des Lebens) című könyve is, mely Kafka utolsó szerelmének bemutatásával egy egészen más, addig kevéssé ismert Franz Kafkát tár elénk. A megnyitón a könyvből Frank Ildikó színésznő olvasott föl. Egyébként a regényből készült film márciusban érkezett a német mozikba. Forgách András kiemelt beszédében egy másik, az emlékévhez kapcsolódó mozgóképes munkát, a Daniel Kehlmann and David Schalko által jegyzett Kafka-minisorozatot, mely nemrég debütált az ARD tévécsatornán.
Érdemes még a Goethe Intézetbe látogatni a Kafka-emlékévben, de akár az intézet honlapját böngészni, ahol Kafka 100 nevű webdossziéba gyűjtöttek a szerzőről szóló cikkeket, aktualitásokat és itt jelzik majd a tematikus eseményeket is. Miriam Bruns igazgató lapunknak elmondta, a május közepéig látható Komplett Kafka-tárlatot az intézet tizenkét partnerkönyvtárában is kiállítják majd, elsőként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Az intézet fordító szalonjában Kafka Milenához írt leveleivel fognak foglalkozni egy workshop keretében, Milena Jesenska fordította ugyanis németről cseh nyelvre a szerző első műveit.
Infó: A Komplett Kafka kiállítás a Goethe Intézet (1092 Budapest, Ráday utca 58.) első emeletén május 14-ig látogatható.
