;

Goethe Intézet;

- Nincs kis segítség

A környezetvédelem, az emberi jogok érvényesítése és az összefogás áll a Goethe Intézetben bemutatott hazai civil szervezetek tevékenységének fókuszában. A portrékból kiderül az is, hogy mi is lehetünk önkéntesek.

„Ha az ember esténként Budapest utcáin jár, feltűnik, hogy ez egy élettel teli város, tele emberekkel, akik szeretnének átélni valamilyen élményt. Ez szemben áll az igen gyakran hallható szirénával, ami nem csak a mentőket jelenti, a politikusok is azzal jelzik, hogy épp a várost szelik át. A buli, illetve másik oldalról a politika ellentétét láthatjuk. És pontosan e két pólus közé eső térben található az elkötelezett polgár. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a civil társadalom az, ami alakítja Európát. Ők azok, akik Európa egyesülését, alakulását meghatározzák, és ők testesítik meg az európai értékeket. Brüsszel ehhez csak a kereteket szolgáltatja, nem többet. Az elkötelezett polgárok azok, akik itt a főszerepet játsszák, hiszen a civil társadalom az, amely a társadalom összetartozását és összetartását elősegíti és képviseli, úgy Magyarországon, mint Németországban” – mondta az Aktivisták című, rendhagyó kiállítás megnyitóján Michael Müller-Verweyen, a budapesti Goethe Intézet igazgatója. A Szolnoki József által készített fotók a hazai civil szervezeteket mutatják be, amelyeknek fókuszában a környezetvédelem, a művészeti megközelítések, valamint az emberi jogok állnak. Az intézetben bemutatott képek mögött az a meggyőződés húzódik, hogy civil társadalom nélkül nem lehet megvalósítani semmit, és különösen fontos az aktivisták elismerése, tevékenységük minél többekhez való eljuttatása.

Az ismertség nem kizárólag a megbecsültség, és a támogatások miatt lenne fontos, azért is, hogy egyáltalán az emberek felismerjék, létezik az adott probléma – mondta lapunknak az Utcajogász Egyesület egyik képviselője. A hajléktalan és lakhatási szegénységben élőknek jogi segítséget nyújtó szervezet tagjai szerint az emberek fejében nagy hiányosságok vannak azzal kapcsolatban, hogy a társadalomnak mekkora részét érinti ez a kérdés igazán.

A szervezetben jelenleg 19 jogász és joghallgató vesz részt, s bár szeretnének bővülni, jelenleg Budapesten, a Blaha Lujza téren tevékenykednek. Tavaly körülbelül háromszázötven ügyet regisztráltak. „Nagyon nagy szükség van arra, hogy bárki bármilyen tudással rendelkezik, azt a társadalmi folyamatok során is kamatoztatni tudja és segítse az embertársait. Mindenki tudása felhasználható” – véli a szervezet egyik tagja. Megjegyezte, ezáltal ők is kapnak valamit: joghallgatóként például nagyon fontos, ha már fiatalon látják, mit jelent másoknak, ha segítenek nekik. Egy másik önkéntes azt tapasztalja, hogy a politikai kampány ellenére a magyar társadalom szereti és támogatja a civileket. 

 „Az aktivizmus nem csak nagy lélegzetvételű projektekből áll. Ugyanolyan fontos, ha valaki húsz percet tud csak kiszakítani a hétköznapokból, és az alatt két szomszédos utcában bedobálja a postaládákba a szórólapot. Vagy ha két perc alatt lekér egy tulajdoni lapot. Vagy egy héten egyszer félórára lejön a partra és meglocsolja a facsemetéket. Nincs nagy vagy kis segítség. Mindenki számít. Mindenki aktivista” – hangsúlyozta Schäffer Zsuzsanna, a Maradjanak a Fák a Rómain csoport tagja.

A szervezet azért alakult, hogy megfékezze a Fővárosi Önkormányzat tervét, amely szerint a Római-part mögötti terület árvízvédelmét közvetlenül a parton oldja meg, mobil árvízvédelmi fallal. Ez a lépés egyaránt sértené az ott élők és az oda látogatók érdekeit, valamint a környezetet: a lépés ezres nagyságrendű fakivágásokat jelentene. A csoport tevékenysége rendkívül sokrétű: több ezer fős demonstrációkat rendeznek, szakmai anyagokat dolgoznak ki, alternatív javaslatokat állítanak össze, részt vesznek találkozókon, gyűléseken. Hogy minél többekhez eljuttassák az üzenetet számos laza, kötetlen programot is szerveznek, és mivel a helyi lapokba nem tudtak bekerülni, „mérgükben” egy időszaki kiadványt is alapítottak, Hello Római – Lángos vagy beton címmel.

A tájékoztatás fontosságában, a közös gondolkodásban és az információszabadságban hisz az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is. Küldetése, hogy az alkotmányos értékeket képviselje a magyar közéletben, a szabadságot, a méltóságot, a hatalommegosztás elvét – hangsúlyozta Majtényi László, az intézet elnöke. A szervezet sokrétű munkája részeként rendszeresen tesz közzé állásfoglalásokat, legutóbb például az ombudsmanválasztás kapcsán. Majtényi László megjegyezte, Jerikó falai is leomlottak, így azt remélik, nem falra hányt borsó, amit mondanak.

A kiállításon bemutatott szervezetek tevékenységét és jelentőségét hosszan lehetne sorolni, mindegyik egyaránt példaértékű. Résztvevőik többnyire önkéntesen, komoly energiaráfordítással tesznek azért, hogy demokratikusabb, nyíltabb, megértőbb és boldogabb társadalomban éljünk.

Ám nem elég a csendes elismerés, jó volna, ha mindannyian kivennénk a részünket a feladatból. És egyúttal eszünkbe vésnénk: mindenki aktivista. 

Infó:

Aktivisták

Goethe Intézet, Budapest 

Nyitva: szeptember 15-ig

AKTIVISTÁKA FREIRAUM projekt keretében bemutatott civil szervezetek: Közösségi Kertek, Civilek a Rómaiért, Civil Sziget, Magyar Szolidaritási Mozgalom, Közélet Iskolája, Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó, Gondolkodó Autonóm Antikvárium, Amnesty International Magyarország, Másállapotot a szülészetben!, Vargha Sára, Utcajogász Egyesület, Tilos Rádió, atlatszo.hu, Budapest Bike Maffia, Auróra, Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, Eötvös Károly Intézet, TündérPakk Alapítvány, A Tudás Hatalom Társulat, független képzőművészeti tanszék, Off-Biennále Budapest, Nemes Csaba - képzőművész, Hungarofuturista mozgalom, Utcáról Lakásba Egyesület, Eleven Emlékmű és Szabadságszínpad.