Jó reggelt, Európé kisasszony!

A világgazdaság politikai trilemmája

2025: a fordulat éve

A cím a világgazdaság növekedésében szinte évre pontosan 1820-ban bekövetkezett alapvető fordulatra utal. Az ezt kísérő változások következményeire már a kortársak is felfigyeltek, de azok valóságos nagyságrendje csak másfél évszázaddal később vált világossá. 

Ördögünk, a globalizáció

Szijjártó Péter szerint már az egész világnak elege van, hogy az európaiak nem képesek véget vetni ennek a háborúnak, Magyarország beül a béke barátai közé

Kína és Brazília vezetésével összeül most tizenöt ország, közöttük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország, Mexikó, Kenya, Zambia és Kazahsztán.

Merre tart a globálisan és totálisan újraszerveződő emberiség?

Nincs előre kötelezőként kijelölt közösségi modell, nincsenek módosíthatatlan szabályok.

Szabadság vagy barbárság

Krausz Tamás történész, egyetemi tanár a magyarországi baloldal egyik legmarkánsabb alakja. Meggyőződését, elveit mindig őszintén, világosan képviselte a nyilvánosság előtt. A rendszerváltás után sem váltott hangot, nem húzódott az utána elvárt értékrendek mögé, nem tompította könnyen vállalhatóvá nézeteit. Videóinterjúnkban közéleti munkásságáról kérdeztük, végigkövetve a hazai baloldal mozgásait az elmúlt fél évszázadban. 

A NER és a szex – Amikor a konzervatív propaganda ütközik a piaccal, a pornó kerül ki győztesen

Három és fél évtizeddel a rendszerváltás után felesleges tovább idealizálni a tőkés piacgazdaságot és a polgári demokráciát, átengedni a kritikus elemeket szabad manipulációra a populista jobboldalnak. De utóbbit sem kell az ördöggel azonosítani, mert szerves része a globális világrendnek. A 2008-as válság után alakult Helyzet Műhely fiatal társadalomkutatói igyekeznek történeti rendszerkritikával feltárni a mai kapitalizmus ellentmondásait, elidegenítő hatásait, amelyek az élet minden területén jelentkeznek. A szexualitásban és a családmodellben egyaránt. A műhely nemrég megjelent harmadik kötete, A szex politikai gazdaságtana épp ezt a témakört járja körül. Szerzőjével, Csányi Gergely szociológussal beszélgettünk. A módszertani, globális rendszerszintű és a régiónk félperifériás helyzetével kapcsolatos kérdések messzebb vezettek a szexualitástól, de a tágabb összefüggések keretei között sikerült visszatalálni hozzá.

A mosolygörbe csapdájában – Vigyázat fiatalok: újraindul a karrierépítési láz

A mesterséges intelligencia behatolása az élet minden területére újszerű készségeket igényel. 

Faragó Tibor: Mivé lesz így planetáris otthonunk?

Sokkal jobban kellene vigyázni rá.

Városok gazdasága léphet a nemzetgazdaságok helyébe

Magyarországon már az is nagy szó lenne, ha a felülről húzogatott iparpolitika helyett megteremtenénk az alapvető tudáson nyugvó gazdaságot. Beszélgetés Pogátsa Zoltán közgazdásszal.

Lengyel László: Barbárok és humanisták

Miközben az emberiség a klímakatasztrófa, a világjárvány, a tömeges migráció, a háborúk és mindezek gazdasági, társadalmi következményeinek csapdájában vergődik, a világhatalmak saját belső válságaikkal és a hegemóniáért folytatott egymás közti harccal vannak elfoglalva.

Orbán Viktor pontosan tudja, mit kellene tenni, hogy mindenkinek jó legyen, de inkább propagandára költi a pénzt a tanárok fizetésemelése helyett

Az Orbán-kormány megosztó politikája és retorikája megszabadított minket a valóságunkkal kapcsolatos szellemi erőfeszítésektől. Mondjuk gondolkodás nélkül, amit hallunk inflációról, a Nyugat, Soros György alantas szándékairól, illiberalizmusról, klíma- és energiaválságról – vagy pontosan az ellenkezőjét. Miközben alig tudunk valamit ezekről a jelenségekről, szereplőkről, fogalmakról. A globális elit nem konspirációk mentén működik, nem úgy, hogy Soros György terveket ír egy agyközpontban, és utasítja a brüsszeli politikusokat Magyarország szívatására. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi docens talán ezért is vágott bele egy könyvsorozatba, amelynek köteteiben próbálja közérthetően bemutatni a mai gazdaság működését, annak politikai és ökológiai összefüggéseit. Az eddig megjelent három könyv, A globális elit, a Válság és infláció és a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás kellemes elrugaszkodás a napi politikai diskurzusok posványából.

Nélkülözhetetlen segítőtárs vagy fenyegető veszély a Mesterséges Intelligencia?

„Saját jelentőségünk növelésének fikciója” Se a Nyugatnak, se a Keletnek nem kell, hogy Orbán Viktor közvetítsen közöttük

A valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy a tízmilliós Magyarország megtalálja a maga különútjait, amennyiben a világkereskedelemben a Nyugat és a Kelet frontja bemerevedik – állítja Farkas Beáta közgazdász. A Szegedi Tudományegyetem gazdasági karának professzora, egyben az Eötvös Csoport tagja Orbán Viktor tavaly év végén zárt körben elmondott külpolitikai víziójának gazdasági és külgazdasági elgondolásairól mondja el markáns véleményét, szakadékot lát a víziók és a napi politikai cselekedetek között.

A baloldali értelmiség elfordult a munkásságtól, bár ezt csak kevesen ismerik el – Interjú Szalai Erzsébettel

A kapitalista kizsákmányolás nem csupán egy gazdaságilag, szociológiailag leírható struktúra, működése minden más társadalmi modellhez hasonlóan a lelki folyamatainkban is tükröződik. A hatalom ezért igyekszik lélektani szinten is elfogadtatni a társadalommal a fennálló állapotokat. Többek között ezzel a kérdéskörrel foglalkozik Szalai Erzsébet szociológus új kötete, a Lélek és profitráta. A rendszerkritikai baloldal egyik markáns egyéniségével, az MTA doktorával jelenkori állapotunkról és egy új baloldali vízió felvázolásának lehetőségéről beszélgettünk.

A globális klubtagság kötelez – Viselkedj, vagy szankciókra számíthatsz!

Made in Bárhol

Illiberális tőkefelhalmozás - az 50-es évek államszocializmusának Nyugat-ellenességét idézik a fideszes szólamok

Akik valaha kapcsolatba kerültek a marxista ihletésű politikai gazdaságtannal, és közben találkoztak Lenin egyik nevezetes munkájával is, amelynek címe Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka, ismerős állításokra ismerhetnek rá az Európai Uniót és Amerikát ostorozó kormánypropagandában. „Istenem, mennyire utálom én ezt a Nyugatot!” – szakad fel Bayer Zsoltból, mintha csak felvételét kérné az ötvenes évek állampártjába. Az antiszemita dallamok kedvelői pedig felismerik a bírálatokban édes refrénjüket: az „amerikai” tőke kézben akarja tartani a világot. Ám van ebben a Nyugat-ellenességben annyi disszonancia, hogy gyanakodni kezdjünk: valóban a Nyugat, a globális tőke ellen irányul?

„Orbán Viktor tudta, hogy hisztériát kell kelteni, és intézményi szinten le kell fojtani a demokrá­ciát”

A válságba került neoliberalizmussal szemben a radikális, populista jobboldali politika nem jelent alternatívát, mivel annak csupán egy mutánsa. Úgy is mondhatnánk, populista köntösben jobban eladható a globális neoliberalizmus. A nemzetállamiságot hirdető Orbán-rendszer szintén a nemzetközi termelőtőkét szolgálja, hatalma érdekében a demokrácia, a politikai tér szűkítésével. A demokratikus intézményrendszert óvó és az azt korlátozó formációk küzdelme során elmaradnak azok a reformok, amelyek előrelépést, válságkezelést jelentenének. Így vélekedik a nyugati világról és hazánkról Scheiring Gábor társadalomkutató, a milánói Bocconi Egyetem munkatársa, volt zöldpárti országgyűlési képviselő, akit az elmozdulás reális irányairól és a vákuumba került ellenzék kitörési lehetőségeiről is faggattunk.

Túlélésünk záloga – Mi és az MI harmonikus együttműködése

Elkerülhetetlennek látszik, hogy 2030-ig létrehozzunk, és teszteljünk egy mesterséges intelligenciát (MI) is alkalmazó globális modellt.

Kik a globalizáció nyertesei? – Magyarország is veszélyezteti az egész emberiséget, ha nem változtat

Hat lehetséges válasz van, amelyek tulajdonképpen világszerte lefedik a ma ismert politikai attitűdöket.

Izgalmak Európa félperifériáján – Beszélgetés a Magyarország globális története kötet szerkesztőivel

A Magyarország globális története, 1869-2022 című összefoglalás nem azt mutatja meg, hogy a magyar történelem miben különbözik a „világétól”, hanem azt, hogy miben hasonlít hozzá. Az új kötet transznacionális szemléletéről a szerkesztőket, Laczó Ferenc és Varga Bálint történészt az egyik szerző, Csunderlik Péter kérdezte.

Áprilisban Magyarországnak választania kell: progresszív kapitalizmus vagy barbárság?

Ha már tudjuk, hogy mi nem működik, akkor tegyük fel azt a kérdést is, hogy milyen gazdasági rendszer szolgálja leginkább az emberi jólétet.

Hogyan menekült meg Kína a sokkterápiától?

Nincs más lehetőségünk

Tavaly tavasszal, amikor Kínában már javában tombolt a járvány, egy barátom felvetette, hogy az nem más, mint a természet védekező reakciója. Akkor úgy gondoltam, hogy még túl frissek az események, és egy ilyen ítélettel várni kellene. Ma már, a Covid–19 harmadik hulláma után, a negyedik esélyét latolgatva a kijelentés legalábbis elgondolkoztató. Az emberiség hatalmas gőggel, meggondolatlanul, voluntarista kontársággal eljárva folyamatosan és súlyosan károsítja környezetét, aminek következményei magukért beszélnek – már a tájékozottak és a józanul gondolkodók számára.

Matolcsy szerint a "liberalizációra épült régi globalizáció" az utolsókat rúgja

A jegybankelnök ismét értekezett egyet az új világrendről, ezúttal Jean Pisani-Ferry, a Bruegel Intézet közgazdászának pár hete megjelent írására reagált.

Reményteli civilizációnk - exkluzív interjúnk Cixin Liu kínai sci-fi íróval

„Az egyedüli választás, hogy kirepülünk a Földről és kitágítjuk az emberiség új életterét az űrben” – mondja Cixin Liu kínai sci-fi író, akit az idehaza is nagyon népszerű Háromtest-regénytrilógiája kapcsán kérdeztünk az emberiség egységesülésének lehetőségéről, a társadalmak megfigyeléséről, a technológia jelenlegi és jövőbeli hasznáról és káráról – valamint, hogy milyen világra szeretne ébredni egy évszázados hibernációt követően.

Fel kell zárkóztatni a szegényebbeket

Pozitív hozadékai lehetnek a G7-ek által kezdeményezett globális egészégügyi struktúrának. Ehhez azonban az kell, hogy a világ nagyhatalmai valóban őszintén megosszák egymás között az információkat és ne rendeljék politikai érdekeik alá az egészségügy javítását.

Forgács Imre: Globális felelőtlenség

Az ENSZ-nek közel kétszáz tagállama van, de alig akad ország, ahol ne a járványt tekintenék a – választások sorsát is eldöntő – legnagyobb problémának. A kormányok ugyan saját választóiknak tartoznak felelősséggel, de látniuk kellene, hogy a világjárvánnyal való küzdelem csak nemzetközi lehet.