Krausz Tamás számára a baloldali szemlélet, magatartás alapja a kapitalizmusellenesség, mindenféle társadalmi egyenlőtlenség elutasítása.
A cél a tőkés rendszer meghaladása.
Az eddigi szocialista forradalmak, társadalomépítő kísérletek bírálata is csupán ebből az irányból tekinthető progresszívnek. Krausz és társai az 1980-as évek végétől, elsősorban az Eszmélet folyóirat és a Baloldali Alternatíva szerveződés köré tömörülve igyekeztek kidolgozni egy közösségi tulajdonra, dolgozói önigazgatásra épülő társadalmi modellt, ám nem sikerült vele más útra terelni, befolyásolni az átalakulás magántőkét, a piaci viszonyok kiépítését preferáló folyamatát.
Részlet a videóinterjúból:
A történész az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának egyik alapítójaként később is évekig folytatott aktív politikai tevékenységet. 2009-ben azonban kilépett a pártból, mert az egyértelműen a polgári értékek felé fordult, ami elfogadhatatlan volt számára. Azóta inkább elméleti fórumokon képviseli a kapitalizmuskritikát. Az interjúban hangsúlyozta, nem szabad abban az illúzióban ringatnunk magunkat, hogy félperifériáról bekerülhetünk a centrumba – főleg demokratikus polgárság nélkül. Ezért értelmetlen a svéd modell felé mutogatni. A Fidesz tekintélyuralmi rendszerét bizonyos szinten törvényszerűnek tartja, hiszen a kelet-európai régióban így lehet a legstabilabban működtetni a tőkés viszonyokat. A liberalizmussal kapcsolatos álláspontját pedig így összegezte: Nem az a baj a liberalizmussal, hogy szabadságjogokat ad, hanem éppen az, hogy keveset biztosít belőlük. Főleg a gazdasági életben.
