„A nyelv is a miénk lett!” – A szimbolikus politizálás csapdái

Furcsa fogalmakkal kellett az utóbbi években megbarátkoznunk: a vármegyék után jöttek a főispánok, amit a magyar közélet csak kínos fintorokkal és Európa felé némi szégyenkezéssel tudott lenyelni. Ezekhez képest a Miniszterelnökség épületét össztársadalmi konszenzussal Karmelitának nevezni már fel se tűnik. 

Az ezerarcú színésznő

Gubík Ági színművész Pozsonyban végezte a színművészeti főiskolát, majd a kassai Thália Színházhoz szerződött, azután Komáromban, a Jókai Színházban játszott. Az ott töltött időszakban ismerkedett meg Telihay Péterrel, akivel később össze is házasodott, majd közösen szerződtek a szolnoki Szigligeti Színházba. Ádám nevű fiuk jelenleg Barcelonában tanul.

Szijjártó Péter szerint a szlovák kormánykoalíció nem akar szűkíteni a kisebbségek jogain

Igaz a szlovák nyelvtörvény tervezetének elfogadása még egy enyhített változatban is visszalépést jelentene, jelenlegi formájában pedig a legsötétebb magyarellenes mečiari időket idézi.

A szlovák politikusoknak finoman szólva nem tetszik, hogy az Orbán-kormány esetleg választókerületeket rajzolna az országukban

A felvidéki és erdélyi magyar közéleti szereplők ugyan nem tartják lehetetlennek, hogy a Fidesz meglépi az eddig tagadott tervet, de azért érződik az óvatosságuk.

Szili Katalin: nincs okunk önemésztő magatartást folytatni Trianon miatt

De előkerült még az internacionalizmus és a nemzeti szuverenitás kérdése is.

Letiltotta az egyik legnagyobb felvidéki magyar hírportált a Facebook

A közösségi oldalnak nem tetszett, hogy egy a babakocsi-támogatás megszerzésének lehetőségeiről írtak cikket. 

Liszka József: Töredékek a felvidékről, igen, így, kis betűvel

Mert a gyökereknél szeretném kezdeni, egy közszónál, ami egy sík terület melletti kimagasló, dombos, hegyes vidéket jelöl. Ebből aztán idővel tulajdonnevek is lettek, mint például a Felvidék. De melyik is?

Michal Hvorecký: Tahiti utópia (Részlet a regényből)

Vajon milyen lenne a világ, ha a trianoni békediktátum után a Felvidék továbbra is Magyarország része marad, és sosem jön létre Szlovákia? Mi lett volna a szlovákokkal? Michal Hvorecký az Európa Könyvkiadó gondozásában a 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiválra megjelentetett regényében az erőszakos asszimiláció hatására kivándorló népesség a Csendes-óceán közepén, Francia Polinéziában, a Paul Gauguin által is oly festőinek talált Tahiti gyönyörű szigetén lel új hazára, távol a nyugati civilizációtól. A híres diplomata, csillagász, költő, pilóta és tábornok, Milan Rastislav Štefánik vezényletével a Tátra és a Duna pokoli katlanából a földi paradicsomba érkező, szabadságra vágyó nemzet dél-tengeri álma azonban a magukkal hordozott tradíciók, az újjáéledő nacionalizmus és a kulturális különbségek kiváltotta összecsapások miatt hamar légvárnak bizonyul. Kelet-Közép-Európa huszadik századi históriájáról, és a jelenét is meghatározó legrosszabb társadalmi beidegződésekről (nacionalizmus, antidemokratizmus) ennyire hátborzongatóan szórakoztató módon még sehol nem olvashattunk, mint ebben az általunk ismert történelmet fenekestül felforgató utópisztikus-szatirikus regényben.

Mi lett volna, ha a Felvidék magyar kézen marad, a szlovákok kivándorolnak Francia Polinéziába?

Egy igazi szlovák hazafinak mindig kéznél van a szörfdeszkája! – legalábbis Michal Hvorecký, Tahiti utópia című, vitriolos és virtuóz történelmi szatírájában, amely azzal a gondolattal játszik el, hogy az első világháborút lezáró békediktátum a magyaroknak kedvez, nem jön létre a csehszlovák állam, a szlovákok pedig kivándorolnak Francia Polinéziába. A 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál vendégének nemcsak a Horthy-éra, de a mai magyar rezsim politikájáról is markáns a véleménye.

Fidesz-barát felvidéki politikus cége gyárt táskát a Rákóczi Szövetségnek

Rengeteg iskolatáskát küldött ajándékba a szövetség szlovákiai magyar tanulóknak – és a jelek szerint nem csak a gyerekeknek segítenek szívesen.

Továbbra sincs összefogás Felvidéken

Újra tárgyalt a két legnagyobb szlovákiai magyar párt a választási együttműködésről, de akárcsak a korábbi egyeztetések során, ezúttal is sikertelenül.

Magyar médiaprojekt indul Felvidéken is, „nemzeti-konzervatív értékekkel"

Nemzeti-konzervatív hetilapot, hírportált és videocsatornát indít a kormány a Felvidéken.

Kié nagyobb?

Kamuszervezetet támogattak Lázárék?

A szlovák belügyminisztérium sem ismeri azt a felvidéki szervezetet, amelynek január elején 220 millió forint támogatást adott a magyar kormány, a tárca szerint a Libertate nevű szervezet egyetlen tagja az elnök, de az ő kiléte is ismeretlen - írta a parameter.sk. 

Varázslatos Tejút a felvidéki éjszakában

Az MTI fotósa, Komka Péter csodálatos képet készített az éjszakai égbolton látható Tejútról. A felvétel a felvidéki Gömöralmágyon készült.

Százmilliók egy felvidéki fociakadémiának

Újabb futballbarát döntést hozott a Bethlen Gábor Alap, a kormány nemzetpolitikai ügyek támogatására hivatott szervezete.

"Ez itt az én hazám..." - A XIX. Felvidéki Magyar Bál

"Felvidéki nap" az Európai Parlamentben

A szlovákiai magyarság helyzetéről, a kisebbségben élő közösségekről, a kisebbségi nyelvek jövőjéről tanácskozott Strasbourgban az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja.

Felvidéki magyar megosztottság – csak a Híd helye biztos

Továbbra is csak a Bugár Béla vezette Híd-Most párt jutna be a szlovák törvényhozásba, ha most rendeznének választásokat, az MKP nem tudná átlépni a parlamenti küszöböt.

Szétfejlődik a magyar nemzet

Mennyire hatott a magyar kormány irányból érkező nemzeti mozgósítás és nemzeti diskurzus a határon túli magyarokra? Létezik-e a határok által szétszabdalt magyar nemzet egysége a valóságban is, vagy csak üres dátum június 4., a 2010-ben elfogadott nemzeti összetartozás napja? A kutatások eléggé meglepő eredményt mutatnak, azt jelzik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztés ellenére nem összenő, inkább „szétfejlődik” a magyar nemzet.