Büszke válaszadók
A válaszadók jelentős többségét büszkeséggel tölti el a magyarsága, azonban az erdélyi magyarok a legbüszkébbek magyarságukra, a szerbiaiak, a vajdasági és a magyarországi magyarok a legkevésbé. Az erdélyiek 83 százaléka vallotta azt magáról, hogy büszke vagy többnyire büszke magyarságára, csak 77 százaléka mondta azt, hogy büszke vagy többnyire büszke arra, hogy magyar.
A kutatásvezető magyarázata szerint ez a fajta büszkeség időben változó és összefüggésben áll a nemzetet szimbolizáló állam teljesítőképességével. Azok a népek, amelyeknek az állama a nemzetközi rangsorokban az élvonalban áll, például az amerikaiak és németek, nagyon büszkék nemzeti hovatartozásukra. Ezek szerint, bár a kutató nem mondta ki, de szavaiból egyértelműen kiviláglik, hogy a magyarországi magyarok nem a magyar nyelvvel és kultúrával, hanem az ország-állam teljesítőképességével elégedetlenek.
Az erdélyi adatokból az derül ki, hogy a regionális tudat erősödik, a haza fogalom esetében pedig növekedik azok aránya, akik Erdélyt nevezik meg, és csökken azoké, akik Romániát. Az erdélyi magyarok elsősorban Erdélyt, vagy szűkebb régiójukat, például a Székelyföldet érzik hazájuknak, Romániát e haza kiterjesztésének érzik.
„Ezt a jelenséget úgy lehet leírni, hogy az érme egyik oldalán azt írja, hogy Erdély, a másik oldalán pedig azt, hogy Románia, de az érmének az Erdély feliratú oldalát szeretik nézni. Tehát kognitív szinten Romániát a hazájuknak tartják, affektív szinten kevésbé” – fogalmazott a szociológus. Magyarország hazaként nem jelent meg az erdélyiek tudatában, ezt a fókuszcsoportokon végzett felmérés is megerősítette. Sőt, a fókuszcsoportban kategorikusan jelentették ki, hogy „Magyarország nekem nem haza”. Veres Valér szerint ezekben a kijelentésekben a sérelem, a már említett lerománozás, szerbezés is tetten érhető.
Az európai identitás nem játszik fontos szerepet az identitás meghatározásban, sem elsődleges, sem másodlagos identitásként nem volt gyakori ez a válasz. "Az is újdonságnak számít, ha valaki azt mondja, hogy magyar anyanyelvű román állampolgár, az európai identitás előtérbe kerülésére még várni kell" – vélekedett a kutatásvezető szociológus.