Csunderlik Péter: Államból hazát és népből nemzetet

Sok mindent elértünk 1848 óta. De a nemzet: feladat. És még messze nem minden tekintetben megoldott.

A testvérség határai

A baloldal és a nemzeti elkötelezettség

Hogy érzi magát a nemzettudat?

Nemzet és globalizáció

Mentalitás

Koronaeszme és nemzettudat

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. A két világháború között a Trianon előtti Magyarország visszaállításának álma kötődött e naphoz, a háború után először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd 1949-ben az új alkotmány hatályba lépését, az új, szocialista államalapítást időzítették erre a napra. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.

Semjén: Magyaroszágnak követnie kell Izraelt

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Erről Semjén Zsolt beszélt interjúban, jelezve: év végére meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár. Szerinte Magyarországnak hasonlóan kell cselekednie, mint Izraelnek, meg kell védenie a diaszpóráját bárhol a világon.

Szétfejlődik a magyar nemzet

Mennyire hatott a magyar kormány irányból érkező nemzeti mozgósítás és nemzeti diskurzus a határon túli magyarokra? Létezik-e a határok által szétszabdalt magyar nemzet egysége a valóságban is, vagy csak üres dátum június 4., a 2010-ben elfogadott nemzeti összetartozás napja? A kutatások eléggé meglepő eredményt mutatnak, azt jelzik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztés ellenére nem összenő, inkább „szétfejlődik” a magyar nemzet.