A nemzetek a történelem produktumai, az ahhoz tartozás ma is a legélőbb, mindenkit átfogó kapocs a társadalom különféle csoportjai között. A sokféle összetartó kötelék közül az önálló nemzeti államok megteremtése idejében a legfontosabb a politikai küzdelem volt, amely a hatalmon lévő mindenkori uralkodó osztály „reszortjává” vált. A későbbiek során megnőtt a szerepe a gazdasági-társadalmi környezetnek, amelynek elemei közül kiemelkedő fontossága van a szociális jólétnek és a nyelvi-kulturális összetartozásnak.
Magyarországon a XIX. században szerveződött liberális és baloldali mozgalmak (közöttük a szociáldemokraták) ezeken a területen, a jogegyenlőségért, a társadalom kulturális és szociális felemelkedéséért szálltak harcba, és igyekeztek felzárkóztatni a nemzetet Európa fejlett országai közé. Ezeknek a mozgalmaknak az eredménye volt a minden felnőtt polgárra fokozatosan kiterjedő szavazati jog, a nők, a különféle kisebbségek és a zsidóság egyenjogúsítása, a szociális gondoskodás első lépései. Mindez a fejlett nyugati országokban a jóléti állam kialakulásához vezetett, Magyarországon azonban különféle okok miatt ez a fejlődés megrekedt. A történelem bizonyította, hogy egy nemzet akkor válik egységessé és erőssé, ha valódi érdekközösséggé válik, ha a politikai célok az egész társadalom egyetértését tükrözik.
Magyarországon ez ma sincs így. Csupán egyetlen politikai célban (az ellenőrizhetetlen tömeges beáramlás megakadályozásában) van közmegegyezés, de a nemzet jövőjét érintő más kérdésekről (tudástársadalom vagy „bedolgozó” ország, ökogazdálkodás vagy környezetpusztítás, társadalmi mobilitás vagy „röghöz kötés”, a legfejlettebb Európához integrálódás vagy perifériális önállóság, stb.) vagy nem esik szó, vagy felülről erőltetett diktátumok születnek. Pedig a széteső társadalom ma nagyobb veszély az országra, mint más fenyegetések.
Ha Magyarországnak sikeres jövőt akarunk teremteni, akkor közös jövőképre, szociális biztonságra és az európai törekvésekbe illesztett nemzeti politikára van szükség. A baloldali nemzetpolitika lényege ma sem lehet más, mint a közös társadalmi felemelkedés és az európai együttműködés összekapcsolása a nemzet érdekében. Nem a hintapolitika, az öncélú „kuruckodás” hanem egy átgondolt és kitartó építkezéssel létrehozott, jólétben élő, művelt társadalom teheti az országot az átalakuló Európa fontos részévé.