Átfogó reform és érzelmi támogatás nélkül téboly még több gyermeket vállalni ebben a pusztuló világban, ráadásul létezik toxikus feminitás is
A konzervatív jobboldal egyik vesszőparipája a népesség-csökkenés megállítása, minden ösztönzést és támogatást megadnának, hogy a nők kötelességüknek érezzék a teherbe esést, legalább kétévente (lásd még: Trump 5000 dolláros bébibónusza). Csakhogy a családtámogatások, a munkavégzés, az oktatási és szociális intézményrendszerek reformja nélkül őrültségnek tűnhet még több gyereket vállalni egy egyre pusztuló, az erőforrásai végét égető, gazdaságilag instabillá váló világba. Az érzelmi támogatás hiányáról nem is szólva, hiszen egy nőnek az egész élete, a teste és a lelke is megváltozik az anyaság által, és amit előtte nem tudott megélni, idővel borítékolhatóan hiánnyá és frusztrációvá alakul benne. Anyák napja kapcsán a toxikus feminitásról is szót ejtünk, avagy miért nem működik a női szolidaritás a turbóanyákat és a mártíranyákat tömörítő tömbök között?
