„Adóbeli kötelezettségemben lelki könnyebbülést találok…” – Az első önként adózó magyar nemes és tettének visszhangja

A Pesti Hírlap 180 éve, 1845. január 2-án Bezerédj István önkötelezése az adó tárgyában címmel a vezércikk előtt közölte a nevezetes tényt, e megjegyzéssel: „Szebb adattal nem nyithatnék meg lapjaink ez évi folyamát, mint a következő oklevéllel.” (Az egykorú szövegeket korszerűsített helyesírással közöljük.)

Különös karácsonyok Rómától Szekszárdig

Egyszer esett meg a csoda, hogy magyar király az éppen 25 éves bencés apátságban, Szekszárdon töltötte karácsonyát. Érdekesek az esemény hazai és külföldi politikai összefüggései.

Dédapám, Babits és Boccaccio

Az orosz katona– Avagy kitől kölcsönzött Jókai Mór?

A nagy mesemondó 1879-ben jelentette meg Szabadság a hó alatt című regényét, melyben az 1824-1825-ös dekabrista mozgalomról sző érdekes történetet. 

Töttős Gábor versei

Balladák Villon modorában

Miért nem akasztották az első felelős magyar miniszterelnököt?

„Órákkal hosszabbította meg Batthyány Lajos életét Balassa János, a hazai orvostudomány úttörője” – híresztelte 2022-ben az MTI, s ebben még csak nem is az a legmeglepőbb, hogy nem igaz, hanem a történet, amely mögötte rejlik.

Praktikus alázat, avagy hamisított-e a Magyar Tudományos Akadémia?

Látszólag indokolatlanul válaszoljuk meg a kérdést: nem hamisított, de ettől még a látszat nem ezt igazolja egy 1857-es kiadvánnyal kapcsolatban, amelynek azonos címe ellenére két példánya egyikéből két lap hiányzik az elejéről, noha ezt az oldalszámozás nem támasztja alá. Hogy is van ez? S vajon mi lehet az oka?

Egy Mátyás királyról szóló trufa megfejtése

Az egri remete három csodája

Petőfi „első tanítója"

Tegezéstörténeti tallózás

A megtréfált Petőfi – és egy paksi epizód

Írói csacskaságok

Széchenyi, a gyáva

Beszédművelésünk legrégibb dokumentuma (is) a Halotti beszéd

Tanúság két temetőről

Petőfi ágya – a vasúton

A legritkább magyar szó ürügyén

Első pillantásra merész és megalapozatlan állításnak tűnhet a cím valóságtartalma, de ha mindez öt emberöltővel ezelőtti, s még ma is vitát keltő nyelvtani-nyelvhelyességi kérdéssel kapcsolatos, talán érdemes utánajárnunk…