Egyedül nem megy – „Ha járvány van és korlátozás van, akkor ebbe mindenki beletartozik”

Most még az osztályon sürög-forog ropogósra vasalt hófehér köpenyben. Ahogy végigsuhan az ágyak között, szőke copfocskái, ragyogó mosolya, a maszk fölött gyönyörűen kisminkelt szemek mosolyt csalnak az elgyötört arcokra. Néhány nap múlva senki sem fogja látni Paki Tímeát. Hetekre, talán hónapokra elnyeli őt a Covid-részleg.

Mert Nélküle nem megy

Huszonhat évig ivott, hol sokat, hol kevesebbet. Kívülről úgy tűnt, mintha működne az élete, de mihelyt alámerült az alkoholba, romba döntötte, amit addig épített. Újra és újra próbálkozott a leszokással, végül egy súlyos mélyrepülés után Isten megszánta és kivezette a rabságból. Fazekas György – vagy ahogy ismerik: Gyuri atya – tizenöt éve „tiszta”. Pappá szentelése után a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat lelkésze, majd vezetője lett.

600 voltos árammal feltöltődve -A trolibuszvezető, aki az álomiparban maszekol

Közösségi oldalán táncpartnert keresett egy kerekes székes lánynak. A felhívásra jelentkező magas, szőke férfi a szalagavatón székestül ölbe kapta a lányt, így keringőztek tovább, a közönség állva tapsolt. A budapesti trolibuszvezető, Brandt Viktor közel húsz éve azon munkálkodik, hogy teljesítse a sérült emberek álmait – ezért nevezik Álomszállítónak.

Álmában mindenki jár

A Lurdy Ház földszintjén, a kávézónál három kerekes székes mellett négy kutya fekszik a hűs kövön. Szolgálatban vannak, szemüket le nem veszik a gazdiról. Frissek, illatosak, kreatívan nyírt nyári bundájukkal egy mesterfodrász se vallana szégyent. A plázában megszokott látvány a csapat, ez a törzshelyük, vizsgáztatni is itt szokták a kutyákat.

A nehézség arra való, hogy legyőzzék

Az ötéves Alex ölni tudott volna egy szelet kenyérért. Áldja az eszét, amiért tizennégy évesen úgy döntött, hogy intézetbe megy. A miskolci gyermekotthonban tanulta ki a pékszakmát, ma már egy patinás cukrászdában dolgozik Miskolcon. De a járvány alatt bezárt a cukrászda, így Alex nekilátott, hogy megvalósítsa régi álmát: egy közösségi sütödét mélyszegénységben élő gyerekeknek. Képekkel illusztrált felhívása ott virít a Facebookon – a fotókon gyönyörű roma gyerekek dagasztják a tésztát fehér sapkában, „Sütni jó!” emblémás pólóban. A hatásos kampánynak köszönhetően eddig közel félmillió forint gyűlt össze.

Több rossz közül választani

Ma még csak találgatni lehet, hogy milyen következményei vannak és lesznek a kórházi ágyfelszabadításoknak, amelyek egy a szakértők által is megkérdőjelezhetőnek tartott döntés következményei. Két család története megmutatja, hogy milyen dilemmákkal és nehézségekkel szembesültek azok, akiknek most otthon kell ápolniuk nagybeteg szeretteiket.

Amerika Kapitány ételt oszt

Azonnal fölajánlja, hogy meglátogat. Épp hálálkodni kezdenék, amikor hozzáteszi: ezzel én teszek szívességet neki, mert koronavírus ide vagy oda, ő szeret csatangolni, és ha napközben nem érzi magát elég hasznosnak, este nem tud nyugodtan aludni.

A koronavírus nem cunami

Kezdett elegem lenni a cukiskodó karanténvideókból, a celebekből, akik a négy fal között kockásra gyúrják a hasukat, főznek vagy hajat nyírnak. Olyannal akartam beszélgetni, aki fittyet hányva a koronavírus-pánikra, a frontvonalban dolgozik. És eszembe jutott Magdi, a zuglói szociális szépségszalon vezetője. Két éve találkoztunk, s már akkor nyilvánvaló volt, hogy nem hétköznapi ember. Most a köré gyűlt segítőkkel ételt oszt a rászorulóknak.

„A bizalom nem azonnal születik meg, ki kell érdemelni”

A nyírteleki Kedvesház rászolgált arra, hogy híres legyen, többek közt azért, mert nincs több ilyen intézmény az országban. A környékbelieket kivéve mégsem tud róluk szinte senki. A halmozottan hátrányos helyzetű, jellemzően roma gyerekeket befogadó kollégium negyedszázados fennállása óta mindegyik náluk nevelkedő gyerek kijárta a nyolc osztályt, többségük leérettségizett és szakmát szerzett. Csöndben végzik a dolgukat. Ők lepődtek meg a legjobban, amikor három éve bekerültek a Megyei Értéktárba, és Orbán Viktor egy közeli stadion avatásakor időt szakított arra, hogy ellátogasson hozzájuk.

Hídépítés kisbusszal

„Régi vályogház, ócska, porlik. Ebbe nem szabad többet fektetni, el kell innen menni” – dohogja Józsi, s nyomatékul lyukat fúr ujjával a falba. A lincselésről elhíresült Olaszliszkán vagyunk, ide hozott ma adományt egy pesti alapítvány. Az Adománytaxi megálmodója szerint az adakozás számukra csak eszköz. Segít abban, hogy hidakat építsenek a nagyváros és a leszakadó falvak, a nélkülözők és a jólétben élők között.

Ahol másként mérik a sikert

A kilencéves Nimród a közelmúltban agyműtéten esett át. Erre azért volt szükség, hogy epilepsziás rohamai számát és erősségét csökkentsék. A kisfiú egyike azoknak a „kacifántos”, azaz súlyosan, halmozottan sérült gyerekeknek, akik a Zugolydában végre komplex fejlesztést kaphatnak. A Völgyzugolyház sokéves küzdelem végeredménye, szülők hozták létre, más lehetőség híján. Ha lenne államilag fenntartott intézmény, amely hasonló feltételeket biztosít, nyilván odajárnának. De alig van ilyen.

Négy sima, két fordított

Csinos, karcsú, nevető szemű, és olyan karizmatikus, hogy egy kőszobrot is meg tudna győzni. Sárga dzsekijében, tűzpiros edzőcipőjében egyetemistának nézném, pedig az ötvenhez közelít. Csiznier-Kovács Andrea hat gyermeket nevel, közülük kettő fogyatékossággal él. Azt mondja, a sérült gyerekek átformálták, nélkülük más ember lenne. A sajátos életforma, amelyben élnek, nyomot hagyott az egész családon, nemcsak elvett tőlük, adott is – többet tanultak belőle, mint egy tucat egyetemi tanártól együttvéve.

Hajléktalan családok Mekkája

„A család: olaj az élet lámpásában” – talán ez a Gárdonyi-idézet állhatna mottóul a rákospalotai Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) ajtaján. Az alapítvány az elmúlt húsz évben olyan modellt dolgozott ki és működtet, amely éves átlagban hat-tíz fedél nélküli családot juttat önkormányzati bérlakáshoz. A segítségük nélkül a szülők valószínűleg az utcán, a gyerekek pedig állami gondozásban végezték volna.

A félelem szelíd motorosai

Egy férfi a napokban megölte élettársát és közös gyereküket. A rendőrség elismerte, hogy mulasztás történt, hiszen tudtak róla, hogy „valami nincs rendben a családban”, de a tragédiát nem tudták megakadályozni. Egy néhány évvel ezelőtti kutatás szerint Magyarországon minden negyedik ember volt már valamilyen bűncselekmény áldozata. Ha ehhez hozzávesszük az Országos Kriminológiai Intézet felmérését, amely azt mutatja, hogy az esetek 60-70 százalékában a hatóságok előtt is rejtve maradnak ezek az esetek, akkor érthetjük meg igazán a következő történetünk szereplőit.

A közösség a legnagyobb kincs

Vízcseppek csillannak a meztelen vállakon, lerúgott papucsok hevernek szerteszét, a fűre terített takarón négy srác kártyázik törökülésben. Ha nem tudnám, hogy ezek a fiatalok súlyos betegek voltak, némelyik nem is lábalt még ki egészen, el se hinném.

Menteni az embereket

„Lecsúszni könnyű, visszakapaszkodni nagyon nehéz” – mondja Béres Tibor szociológus. Ő készítette el azt a pályázatot a városban dolgozó kollégáival, amely alapján elindult a drogprevenciós munka a gyöngyösi Durandában és további városi és város környéki helyszíneken. A település peremén nagyjából hatszáz ember él itt kóbor kutyák, patkányok és rengeteg szemét közepette.

Szabi, a kockázati tényező

Sikeres, vagyonos vállalkozó volt, amikor harmincöt évesen egyik percről a másikra megvakult. Fölvette a kesztyűt, nem gyászolt, újra építkezni kezdett. Kurucsai Szabolcs az elmúlt tíz évben három végzettséget szerzett, boldog férj, és majd’ hatvanezer emberhez hozta közelebb a vakok világát. Bár sokszor ütközik nem várt akadályokba, folyton tele van ötletekkel. Szerencsés fickó: a legpocsékabb helyzetben is képes meglátni a jót és mohó életigenlés lakik benne.

Odalent nem rágódsz azon, mi lesz holnap

„A tengerek és óceánok mélye többet rejt a múltunkból, mint a világ összes múzeuma együttvéve” – mondja Bob Ballard tengerészparancsnok, oceanográfus és felfedező. Alighanem igaza van: a Föld hetven százalékát víz borítja, az évszázadok során a természeti erők tömérdek hajót küldtek hullámsírba, és a part menti településeket sem kímélték. Az Octopus Egyesület az emberiség elsüllyedt kultúrájának feltárását tűzte ki célul. A magyar búvárrégészcsoportot a világ legjobbjai közé sorolják.

Ez a falu meg lett mentve - és a tévéműsor legvadabb sztárszakácsa csinálta

Épp szalmabálát pakolt, amikor telefonon hívtam. A korábban Budapesten élő Vári Dávid, a Konyhafőnök című tévéműsor „legvadabb séfje” decemberben lett Megyer polgármestere. Ő pályázott egyedül, de ha tülekedtek volna a posztért, akkor is őt választják. Azzal nyerte el az ország legkisebb önálló falujának bizalmát, hogy az ősz folyamán egy szál maga kipucolta a községet a fejtetőig érő gazból.

Egy szabad szellemű majdnem hajléktalan

Állt a néni hetyke kalapkájában a hivatalos emberek gyűrűjében, és semmit sem értett. Hetvennégy éves, annyinak is látszik, ennek ellenére leszállították a vonatról, mert nem voltak nála iratok. A tragikomédiába hajló esettel februárban tele volt a világháló, Marika nénitől a MÁV is bocsánatot kért, de az asszony élete alaposan fölbolydult.

Hippitanya a töreki erdőben

Tizenkilenc évesen egy havas téli reggelen felült a vonatra és meg sem állt Svédországig. Haditudósító lett – nyolc éven át küldte beszámolóit a frontvonalból a svéd televíziónak. Czinkóczky Csaba csaknem tíz éve itthon él, Siófok-Törekiben hippifesztivált és állatmenhelyet hozott létre.

A kiserdőből nehéz edzésre járni

Az Oltalom Sportegyesület fociválogatottja tavaly világbajnoki bronzérmet szerzett Mexikóban, ám sikerük híre nem jutott el az állami médiába.

Nem hősök, nem mártírok - háromgyerekes családért fogtak össze

Az ismert dakota mondás szerint a hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember. Ifjabb Baranyi Albin Richárd és családja még nem értek oda. Náluk jártunkkor annak örültek, hogy az új házban tudnak karácsonyozni, lesz húsleves, töltött káposzta, rántott hús.

Nem bántanak, én sem haragszom - interjú Jordán Tamással

„Misszionáriusnak érzem magam a színházi világban, szeretnék minél több embert meggyőzni arról, hogy a színház fontos” – mondja Jordán Tamás. A Weöres Sándor Színház alapítóját, s legutóbb viharos körülmények közt megválasztott igazgatóját arról is kérdeztük, miért hagyta ott a Nemzetit, mit szól az új társasági adó (tao) tervéhez, és mihez kezd majd, ha lejár a szombathelyi mandátuma.

Iványi Gábor: ördögi vicc, hogy az önmagát kereszténynek hirdető kormány a legelesettebbeken gázol át

Annak lenne csak szabad hatalmat adni, aki nem bűnös módon használja fel. Baj akkor van, ha ez utóbb derül ki – mondja Iványi Gábor lelkész a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.

Ablakot nyitott a világra a cigány lakásétterem

Nem lehet a cigány kultúra része, hogy a roma nő csak arra való, hogy kiszolgálja a férjet és gyereket szüljön. Mert ha a nő nincs rendben, akkor a család sem lesz rendben – állítja Várnai Anna, az első vidéki cigány étterem megálmodója. A pécsi Kóstoldába ma már miniszterek, nagykövetek is járnak, és Annát tavaly az Év Emberének választották Baranyában.