„Mi szúrjuk ki az égen az ellenség szemét”

Százötvenhat nap – ennyi időn keresztül szóltak összesen a légvédelmi szirénák Harkiv megyében 2024-ben. Az azonos nevű megyeközpontban 62 napon át. A légvédelmi szirénákat akkor kapcsolják be, ha az orosz bombázók felszállását észlelik a bázisaikról, közeledő rakétákat vagy drónokat detektálnak a légtérben. Utóbbiak a leggyakoribbak: az iráni Sahed kamikazedrónok licence alapján gyártott orosz Gerány-1-es és 2-esek százával indulnak éjszakánként gyilkos útjukra, hogy civil épületekbe, utcákba, autókba csapódva álmatlan éjszakákat okozzanak a Kelet-Ukrajna szerte a polgári lakosságnak.

„Inkompetencia, önhittség” – Donald Trump elárulta Ukrajnát, de az ukránok azt ígérik, ki fognak tartani

Értetlenséggel és konok elszántsággal reagáltak a Népszava által megkérdezett ukránok csütörtökön Donald Trump legutóbbi kijelentéseire, miszerint az elnökük, Volodimir Zelenszkij egy diktátor, és megelőzhette volna a háborút, ha 2022 elején „köt egy dealt” Vlagyimir Putyinnal.

Egyre csalódottabbak az ukránok, van, aki szerint az átmeneti béke után úgyis csak jönne az újabb háború

Úgy tűnik, kezd kifizetődni Vlagyimir Putyin döntése, hogy egyszerűen felőrli Ukrajnát, ha már a gyorsan legyőznie nem sikerült.

Kutyák százait mentik a harkivi lóversenypályán

Kétezer kutya, háromszázötven ló, többtucatnyi tehén, kecske, bárány. Ez a látvány fogadta azokat, akik a teljes körű orosz invázió megindulása utáni hónapokban a harkivi lóversenypályára látogattak. A cári idők és a későbbi szovjet lótenyésztés egyik fellegvárának számító 177 éves intézményből a háború kezdetével azonnal evakuálták az ott tartott százhúsz versenylovat. Az istállók azonban nem maradtak üresen. A helyeket heteken belül többszörösen feltöltötték az ostromlott falvakban és városokban hátrahagyott, gazda nélkül maradt állatok.

Békés szavak a Capitoliumban, a halál 24 órája Kupjanszkban

Amíg Donald Trump a kongresszus épületének rotundájában a béke elhozataláról beszélt a január 20-i a beiktatási beszédében, néhány ezer kilométerrel arrébb a kelet-ukrajnai Kupjanszk városa harmadik ostromát élte át három éven belül.

„Inkább gyógyítok, mint ölök”

Lekapcsolt fényszórókkal, csendben parkol be a busz az épület elé, már amennyire egy 55 férőhelyes jármű képes erre. Csak az épülethez egészen közel érve látszik, hogy az elhúzott függönyök szélein keskeny csíkban világít a szobákban a villany. Nem sokkal azután, hogy a busz leállítja a motorját, kinyílik egy ajtó a földszinten, és a résen kifolyó sárga fény papucsos-mankós, kezükben szatyrot cipelő alakok sorát világítja meg hátulról. Némelyik fején kötésből készült turbán, másoknak mintha a keze hiányozna, pedig csak a póló alatt van begipszelve. Csendben kicsoszognak, és fegyelmezetten várakozva a busz mellett beszélgetnek, cigiznek.

„Fontos, hogy megmutassam, ez is én vagyok” – Ukrajna amputáltakból álló női futballcsapatának az edzésén jártunk

A játékosok érkezésével felélénkül az élet a futballpálya körül Ukrajna első amputáltakból álló női futballcsapatának edzésén. Míg a sportolók átöltöznek, a fizikoterapeutájuk előveszi a bemelegítéshez szükséges felszerelést, a csapat közösségimédia-menedzsere pedig fotókat lő és videóz, hogy a szurkolóik majd valós időben követhessék a válogatott keretének felkészülését a vébére. Miután a játékosok összefogják a hajukat, leveszik a műlábukat, és apró kiigazításokat végeznek a mankójukon, hogy minél simábban mozoghassanak a pályán. Győri Boldizsár cserkaszi riportja a továbbélésről, a sportban és a közösségben újra megtalált életörömről szól.

Orosz-ukrán háború: akik a szürke zónában maradtak

A háború nem az első drón becsapódásakor érkezik meg egy faluba, hanem az utolsó rendőr, bolttulajdonos, háziorvos távozásával. A frontvonal közeledtével a településeken a közszolgáltatások leépülnek, a békeidőben adottnak vett jogok és kötelességek értelmezése rugalmassá válik. Az állam eltűnésével párhuzamosan megjelennek a katonák, és az itt élő emberek néhány hét alatt észrevétlenül a „szürke zóna” állampolgárai lesznek. Ebben a zónában Kijev autoritása már nem kizárólagosan érvényesül, de Moszkváé még nem érkezett meg. Marad a katonák és a szükség uralma.

Az emberek háborújában az állatok is sínylődnek

Egyesével eltávolított üvegszilánkok a pingvinek medencéjéből, anyósülésen szállított csimpánzok, állatkertbe beköltöző dolgozók. Csak néhány unortodox megoldás a harkivi állatkert elmúlt két évéből, amely átélte a város ostromát, és megtanult áramszünetekkel és légiriadókkal együtt élni. Riportunk szerzője, Győri Boldizsár jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik Harkivban, hogy a szomszédunkban zajló háború szemtanújává válhasson saját maga és az olvasók számára is.

Iskola a föld alatt – Így néz ki az oktatás a Harkivra eső rakéták árnyékában

Ukrajna második legnagyobb városa minden nap ki van téve az orosz rakétatámadásoknak. Az oktatást ezért formabontó módon szervezték meg.