Ukrajna;metró;háború;iskola;Harkiv;

Metrómegállóban berendezett tanterem Harkivban 2024. szeptember 2-án

- Iskola a föld alatt – Így néz ki az oktatás a Harkivra eső rakéták árnyékában

Ukrajna második legnagyobb városa minden nap ki van téve az orosz rakétatámadásoknak. Az oktatást ezért formabontó módon szervezték meg.

Múlt héten újabb bombatalálatok érték Harkiv városát több halálos áldozattal. Négy kórházi beteg is megsérült, amikor a betörő ablakok üvegei eltalálták őket - nyilatkozta a helyi médiának pénteken Ruszlan Vragov, a kórház vezetője.

Az orosz hadsereg az első jelentések szerint úgynevezett siklóbombát alkalmazott. Ezeket az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló bombákat siklófelszereléssel látják el, ami javítja a pontosságukat, s lehetővé teszi, hogy messzebbről, az ukrán frontvonal légvédelmi rendszereinek hatótávolságán kívülről dobják le őket. A másfélmilliós kelet-ukrajnai város a háború eleje óta ki van téve intenzív légitámadásoknak. 

Az elegánsabb belvárosi kocsmák forgalmát azonban nem az utcasarokkal arrébb lévő detonáció, hanem a tizenegykor kezdődő kijárási tilalom törte meg.

A gyermekek furcsa módon a föld alatti iskolában vannak a legnagyobb biztonságban. Matekóra közepén érkezünk, a diákok, tanárok megszokták már az óra közepén betoppanó újságírókat, hogy dokumentálják a világ egyetlen, a metróban, a föld alatt berendezett iskoláját.

Harkivban elsőtől hatodik osztályig tanulhatnak az egykori aluljáró üzleteinek a helyén kialakított osztálytermekben a diákok, akik között van tősgyökeres harkivi, és menekült is – meséli Tetjana, az önkormányzat oktatásért felelős osztályának vezetője. – A világunk egy disztópiává változott. Csak regényekben olvastam korábban hasonlót – mondja.

Az orosz határ közelsége miatt sokszor egy perc sem telik el a légiriadó indulása és a lövedék érkezése között, ami nem elég, hogy egy komplett iskola az óvóhelyre vonuljon. Erre találta ki megoldásként a város vezetése, hogy öt különböző metróállomáson iskolákat alakít ki, ahol 900 gyerek tanulhat délelőtti és délutáni váltásokban. Heti két napról van szó. A gyerekek három napot így is online oktatással töltenek otthon, átadva helyüket társaiknak.

Az ötödik osztályos és annál fiatalabb gyerekek a Covid-19 alatt kezdték az iskolát, aminek a lecsengése egybeesett Oroszország teljeskörű inváziójával.

– Fogalmuk sincs, milyen egy rendes iskola. A járvány kitörésekor még örültek, hogy nem kell bejárni - most már viszont nagyon értékelik, hogy találkozhatnak a kortársaikkal 

– mondja Tetjana. Azáltal, hogy a diákok jelenléti oktatáson vesznek részt, nem csak a szó szoros értelmében vett tananyagot sajátítják el, hanem alapvető civilizációs, közösségi normákat is. Nem mindenben sikerült lemásolniuk a „rendes” iskolákat: testnevelés nincs, az órák menetébe próbálnak beilleszteni némi táncot, mozgást. A szokásos tantárgyakon kívül pedig a háború túléléséhez szükséges ismereteket is tanítanak nekik:

ottjártunkkor tűzszerészek ismertették játékos formában, mi a teendő, ha aknát vagy besült bombát talál az ember. A folyosókon plakátok figyelmeztetnek, robbanóanyag ott is lehet, ahol nem számítasz rá. 

Tapasztalatból beszélnek: a lakott területről visszavonuló orosz hadsereg gyakran hagyott „meglepetéseket” könyvek közé vagy gyerekjátékok közé rejtve.

Az osztálytermekben minden órán részt vesz egy pedagógus-asszisztens is; felkészültek a speciális nevelési igényű gyerekek oktatására is. A front közelsége, a háború intenzitása miatt kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek mentális egészségére is - minden iskolában van iskolapszichológus, akiknek a „szokásos” problémákon kívül elvesztettszülővel, hátramaradt nagyszülőkkel és komoly traumákkal is foglalkozniuk kell.

Ráadásul ahogy egyre több szülő tér vissza külföldről, vagy menekül Harkivba a háború elől úgy nő a jelentkezők száma is, ezért az önkormányzat a jelenlegi öt mellett egy hatodik megnyitását is fontolgatja. – Mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a háború okozta fennakadásokra az oktatásban? Például ha legyőznénk az oroszokat – összegzi lakonikusan a nyilvánvalót Tetjana.

Szabályos háború bontakozott ki Izrael és a libanoni székhelyű síita szervezet, a Hezbollah között, amely minden eddiginél veszélyesebb fejezetet nyitott a tavaly október 7-i Hamász terrortámadás nyomán kialakult közel-keleti helyzetben.