Gigászok ádáz harca

Brüsszel, a multinacionális cégek és a bankszektor után úgy tűnik, saját gazdasági holdudvarával is szabadságharcot folytat Orbán Viktor - legalábbis a kormányváltás óta több jel is erre utal. A kormány összetétele, a reklámadó, és a készülő esetleges útadó mind ebbe az irányba mutat. A kormány elismerte, hogy ha az Európai Bizottság bírságot szab ki az aszfaltkeverő ügy miatt, azt ki fogják fizettetni az útépítő cégekkel.

Döntöttek - Ősszel jön a forintosítás

Megszavazta a parlament a devizahiteles törvényt: eszerint az árfolyamrés visszajár az adósoknak, az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét pedig a bankoknak kell bíróság elé vinniük. Fodor Gábor és a bankok a jogbiztonságot féltik, az adósok tüntettek.

Adósmentés kivételekkel

Ma szavaz a parlament a devizahiteles törvényjavaslatról, melyhez több módosító indítványt nyújtottak be kormánypárti politikusok. A végtörlesztőkre és az eszközkezelősökre nem lesz érvényes a törvény. Csak a 2004 után felvett hitelek után kaphatnak vissza pénzt az adósok. Az autóhitelt felvevők különösen jól járhatnak.

Nem foltozgatni kell a szerződéseket

A kormány által tervezett devizahiteleseket megsegítő törvény olyan helyzetet teremt, hogy az adósnak meg kellene bíznia abban a bankban, amely olyan szerződést kötött vele, amely ezer sebből vérzik - állítja Lázár Dénes, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület elnöke. A Németországban végzett pénzügyjogász, aki tavaly vált széles körben ismertté, miután pert nyert az OTP Bank ellen az árfolyamrés ügyében, úgy véli, helyre kellene állítani a szerződések megkötése előtt fennálló állapotot. Ezzel szemben a kormány parlament előtt fekvő törvényjavaslata belekényszeríti az adósokat a meglévő szerződésekbe, cserébe visszaad nekik valamennyi pénzt.

Csökken az adósok terhe

Szép összeg járhat vissza a devizahiteleseknek: akár 20 százalékkal is csökkenhet a törlesztőrészletük a kormány mentőcsomagjának hatására. A bedőlt hitelesek közül kevesek fizetőképességét állítja helyre, a bankszektornak azonban a végtörlesztéssel felérő pofon, mely visszavetheti a növekedést. Varga Mihály tegnap azt is bejelentette: a forinthitelesek kamataival is foglalkoznak ősszel.

Betiltanák a gyerekharcokat

Politikai kérdéssé érlelődött a "leszakadt tüdejű" 16 éves fiú esete. Az ellenzéki pártok sorra követelik a kormánytól, törvényben tiltsa meg a 14 év alatti gyermekek úgy nevezett full contact küzdelmét. A szövetség és a kormány ősszel nyújtaná be az erről szóló törvényjavaslatot.

Folytatódik az időhúzás

Akár 10-15 százalékkal csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete a Kúria jogegységi határozata nyomán. Ehhez a parlamentnek döntenie kellene az új mentőcsomagról, a kormány azonban őszig nem terjeszti be: megvárják az önkormányzati választásokat. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint le kellene állítani a devizahitelek miatt indult végrehajtásokat.

Orbánék nem értik

Mindenki nyert és vesztett is

Az árfolyamváltozás adósokra hárítása nem tisztességtelen, de az árfolyamrés az - erről foglalt állást jogegységi határozatában a Kúria. A volt jegybanki alelnök szerint az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló döntés szakmailag megalapozatlan. Egyoldalúan pedig csak nagyon szigorú szabályok mentén módosíthatják a pénzintézetek a kamatokat. A kormány tárgyal a bankszövetséggel, mielőtt benyújtaná a legújabb devizahiteles mentőcsomagját.

Hadüzenet a civileknek

Tárgyalt a kormány a Norvég Alapról: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben járt és a finanszírozás folytatásáról egyezkedett. A kormány ismételten kijelentette: nem hajlandó együttműködni az Ökotárssal. Hatvan külföldi civil szervezet állt ki a magyar civilek mellett.

Elutasított uniós ajánlások

A kormány kikéri magának, hogy Magyarországon szegregáció lenne, és nem ért egyet a brüsszeli javaslatok jelentős részével. Így a költségvetésre, az adórendszerre, a foglalkoztatásra és az üzleti környezetre vonatkozóakkal sem. Arra azonban információink szerint kevés az esély, hogy Brüsszel bármelyik kérdésben is visszavonulót fújjon.

Távol az európai értékektől, civil szervezeteket fenyegetnek

Az uniós pénzek elosztásával kellene foglalkoznia, ehelyett Lázás János a Miniszterelnökséget vezető miniszter boszorkányüldözést folytat a civil szektorban. A norvégok szerint a civilek megfélemlítésével a magyar kormány a demokrácia alapvető értékeitől szakad el. Az Ökotárs Alapítvány feljelentést tett a kormány listázása miatt.

Útban lenne az euró

Magyarországnak nincs céldátuma az euró bevezetésére - szögezi le tegnap kiadott közleményében a nemzetgazdasági minisztérium. Ez a tény büszkeségre még akkor sem különösebben ad okot, ha az Európai Központi Bank konvergenciajelentése szerint az öt maastrichti követelmény közül hármat teljesít Magyarország. Bár a kormány diszkréten elsiklik felette: az EKB komoly jogállami aggályokat is megfogalmazott, elsősorban a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban. A velünk együtt csatlakozott országok sorra vezetik be az eurót: ők nem szabadságharcot folytattak Brüsszellel, hanem igyekeztek végrehajtani az országspecifikus ajánlásokat.

Tisztességtelen az árfolyamrés

Pirruszi győzelmet aratott Kásler Árpád a Kúrián: a felülvizsgálati eljárás díját az OTP fizeti, de a tartozása érdemben nem csökkent. A Kúria tegnap tisztességtelennek minősítette az árfolyamrés alkalmazását, és a jegybanki középárfolyam használatát írta elő. A jogegységi tanács június 16-án tárgyal a devizahitelekkel kapcsolatos, továbbra is nyitott kérdésekről.

Kúria: érvénytelen az árfolyamrés

Csak a nép érdektelensége mentette meg Csányi Sándort attól, hogy bilincsbe verve álljon törvényszék elé, de ami késik, nem múlik, mert ezek a bűnök nem évülnek el - mondta Kásler Árpád a sajtó képviselőinek a Kúria mai, a devizahitelesek számára mérföldkőnek tekinthető tárgyalása előtt. Welmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a pert követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben.

Habermas: cselekvőképes EU kell

Az elmúlt években zajló jobboldali válságpolitika tehető felelőssé azért, hogy olyan képviselők vonulnak be az Európai Parlamentbe, akik szerint nincs jövője az EU-nak - mondta el pénteki sajtóbeszélgetésén Jürgen Habermas. A német liberális filozófus és szociológus ugyanakkor szerencsés fejleménynek nevezte, hogy “Európa kikerült az utcára”, vagyis hogy mindenhol téma lett az EU jövője.

Vita Oslóval belföldi használatra

A kormány hibájából elapadt a Norvég Alapok 35 milliárd forintos támogatása - erről próbálja elterelni a figyelmet a miniszterelnökség, amikor a civil alapok támogatásán vitatkozik Osloval. A Kormányzati Ellenőrző Hivatallal (Kehi) egzecíroztatja az Ökotárs Alapítványt, a civilek szerint azonban Brüsszel jogosult a pénzek elosztásának ellenőrzésére.

Matolcsy nem tud leállni, vágott

Tíz bázisponttal ismét csökkentette a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők szerint 2 százalékig csökkenhet az irányadó ráta a jelenlegi 2,4 százalékról. Jövőre feltehetően emelni kell a jegybanki alapkamatot.

Magyar csizma

A bankok egyezkednének

Tárgyalni kezdett egy bank az adóssal, miután jogerős ítélet mondta ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. A bank a felvételkori kamattal számolná át a tartozást, az adós a svájci jegybanki alapkamathoz kötöttet akar, hiszen az lefelé mozgott.

Lázár esete az EU-val és a Norvég Alappal

Lázár János feladata az lett volna, hogy felgyorsítsa a Magyarországra érkező támogatások felhasználását. Ehhez képest azt sikerült elérni, hogy nem csak az uniós számlákat nem fizeti ki Brüsszel, de a Norvég Alap is leállította a támogatásait. Lázár erre azt követelte, hogy akkor a civilek se kapjanak pénzt. Európának több kifogása is van a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatban. A kormány, saját igazának bizonyítására, a Kehit is harcba szólította.

Szigorított lakossági hitelek

Új szabályozással szigorítaná a lakossági hitelezést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - erről Nagy Márton ügyvezető igazgató beszélt egy tegnapi konferencián. A jegybank szerint néhány nagybank ki fog vonulni Magyarországról a következő években. A Magyar Bankszövetség inkább a bankszektor összehúzódására lát esélyt.

A számok tisztelete

Központi lustaság

Adósok az út szélén

Hétfőn dönthet a parlament a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról - jelentette be tegnap a házbizottsági ülés után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. A moratórium egészen addig tart, amíg a végleges mentőcsomagról döntés nem születik. Erre azonban csak ősszel kerülhet sor, holott a kormány már tavaly augusztus óta ígérgeti a devizahitelek kivezetését.

Törékeny marad a hazai konjunktúra

Beindult, de törékeny a magyar növekedés. A jegybank csodafegyvernek hitt ingyenhitele nem hozta a várt eredményt. Az OECD és az Európai Bizottság (EB) prognózisa szerint jövőre lassul a magyar gazdaság. Belátható időn belül nem leszünk képesek kinőni a nyolcvan százalék körül beragadt államadósságot.

Kudarcos adósságcsökkentés

Lassan indul be Európában a gazdasági növekedés, amelynek motorja elsősorban a belső fogyasztás lehet - derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott tavaszi prognózisából. Dacára a kormány államadósság elleni négyéves harcának, a magyar adósságráta továbbra is a 80 százalék körüli szinten egyensúlyozik, és a brüsszeli előrejelzés szerint jelentősebb csökkenésre nem is számíthatunk. A jelenlegi feltételek között a magyar gazdaság legfeljebb évente 2-2,5 százalékos növekedésre képes: elsősorban a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt.

Bizakodhatnak az adósok

A Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelenségét - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítéletéből. A magyar testület csak ősszel egészíti ki ez alapján a jogegységi határozatát, a kormány addig nem nyújt be újabb javaslatot a devizahitelesek megmentésére. Eközben április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium: a parlament, amely dönthetne a meghosszabbításáról, csak május 6-án ül össze.

Brüsszeli védelem

Magyarország a nyertesek között

Nagyítóval is alig találni olyan állami beruházást, amely ne uniós forrásból valósulna meg. Az állami beruházások 98-99 százalékát állja az EU, a tagországok között nálunk a legnagyobb ez az arány. Csatlakozásunk óta évente átlagosan két százalékot tesz hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez az uniós támogatás. A legnagyobb növekedést épp akkor hozták az uniós pénzek, amikor a kormány legádázabban harcolt Brüsszellel: 2011-ben 5 százalékkal járult hozzá az EU a magyar gazdasághoz.