Komoly kockázatok terhelik az idei növekedést és az államháztartási hiányt. A nemzetközi szervezetek prognózisa ugyanakkor ezúttal közelebb áll a kormány konvergenciaprogramjához, mint az elmúlt években. Ennek oka azonban a kormány kommunikációjával ellentétben nem az, hogy a nemzetközi szervezetek elkezdtek hinni a magyar modellben, hanem hogy ezúttal a kormány számai legalább köszönőviszonyban vannak a valósággal. Emlékezetes: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként még 5-6 százalékos növekedésről beszélt, és a konvergenciaprogramban például azt jósolta, hogy mostanra 65 százalékra csökken az államadósság: egyiknek sincs nyoma sem.
Az államadósságra vonatkozó brüsszeli és magyar előrejelzés most is különbséget mutat, jóllehet nem akkorát, mint a Matolcsy-érában. Az EB szerint idén év végére 80,3 százalékra emelkedhet a GDP-arányos államadósság, és jövőre is csak visszafogott, fél százalékos csökkenésre számít Brüsszel. Míg a kormány idén 79,1 százalékos, jövőre pedig 78,9 százalékos államadósságra számít. Jelentős GDP-növekedés nélkül azonban nem képzelhető el nagyobb adósságcsökkentés. Miközben a nemzetközi szervezetek előrejelzése azt mutatja, a mostani növekedés sem fenntartható, jövőre lassulunk.
Úgy tűnik, a 2012-es recessziót valóban maga mögött hagyhatja a magyar gazdaság, a tavalyi 1,1 százalék után a kormány és az Európai Bizottság egybehangzóan 2,3 százalékos növekedésre számít. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már az idei évtől is kevesebbet, két százalékos bővülést vár. A 2015-ös évre azonban az OECD és Brüsszel is az ideinél alacsonyabb növekedést jósol, míg a kormány csak 2016-tól számít a bővülés lassulására.
Utóbbit a kabinet azzal indokolta, hogy 2015-ben még két európai uniós fejlesztési időszak forrásai táplálják a gazdasági növekedést, addig 2016-tól már csak a 2014-2020-as ciklus beruházásai valósulnak majd meg. Az EU rámutat: már 2015-ben elkezdenek kifutni a 2007-2013-as időszak beruházásai, ezért is prognosztizálják, hogy a beruházások az idei 7 százalékos bővülés után 4,3 százalékra lassulhat. Az OECD ráadásul novemberben még 1,7 százalékos magyar GDP növekedést várt, ezt rontotta a múlt heti előrejelzésében 1,6 százalékra.
A kormány jól láthatóan bízik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (NHP) sikerében, valamint abban, hogy az alacsony jegybanki alapkamat ösztönzi a hitelfelvételt. Egyelőre azonban egyiknek sem látszanak a jelei: a lakosság és a vállalkozások is nettó hiteltörlesztők. A jegybanki hitelprogram csak arra volt elegendő, hogy a vállalati hitelállomány csökkenése lelassuljon. Az első szakasz 700 milliárd forintját a vállalkozások gyorsan elkapkodták, a második szakasz 2000 milliárd forintjából viszont csak 126 milliárdot helyeztek ki április 30-ig a bankok. Ez igazolni látszik, hogy az első szakaszban inkább hitelkiváltásra és olyan beruházásokra használták a cégek az ingyenhitelt, melyre amúgy is megvolt a forrásuk.
Az OECD a további kamatvágások kockázataira is emlékezet: a párizsi székhelyű szervezet szerint az MNB-nek az újabb kamatvágás haszna és az esetleg azzal járó hirtelen forintgyengülés kockázata között kell egyensúlyoznia. Az NHP az Európai Bizottság szerint csak enyhe bővülést eredményez a vállalati szektorban. A növekedést elsősorban a belső fogyasztás és a külső konjunktúra felfutása hajthatja az EB prognózis szerint. Brüsszel ebben is pesszimistább: a kormány 2 százalék körüli fogyasztás-növekedésével szemben idén 1,4, míg jövőre 1,6 százalékos bővüléssel számol.
Kockázatos az idei büdzsé
A nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint számos kockázat övezi az idei költségvetési hiányt és a növekedést. A térségünk legnagyobb nyitott kérdését Ukrajna jelenti: ha a szomszédos országban kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági folyamatok, az a magyar hozamokat is felfelé hajthatja. Emellett komoly turbulenciákat okozhat a kötvénypiacon az amerikai monetáris politika szigorodása. Az OECD prognózisában felhívta a figyelmet: a folyó fizetési mérleg tartós többlete ellenére a magyar gazdaság továbbra is ki van téve a globális pénzpiacok alakulásának. A forint további gyengülése növelheti az adósságszolgálatot, mivel az államadósság nagyobbik része devizában van.
A külső kockázatok mellett jelentős belső kockázatokra is figyelmeztettek a nemzetközi szervezetek. Brüsszel szerint a legnagyobb veszély egy esetleges rosszul célzott devizahiteles mentőcsomag, amely negatívan hatna a bankszektorra és a befektetői bizalomra egyaránt. A költségvetési hiánnyal kapcsolatban az OECD megjegyzi: a 2014-es költekezés után vissza kell térni a középtávú költségvetési célok tartásához.
Idénre a kormány és a nemzetközi szervezetek is épp, hogy három százalék alatti hiánnyal számolnak, a tavalyi 2,2 százalékos deficit után. Az EU szerint ezzel a strukturális hiány 0,8 százalékról 2,2 százalékra ugrik. Ez az adat a költségvetés fenntarthatóságának megítélése szempontjából lényeges.
A legutóbbi hiányadatokat látva azonban már kétségesnek tűnik, hogy a kormány kiigazítás nélkül tartani tudja az idei hiánycélt. A gazdasági tárca legutóbbi adatai szerint az egész évre tervezett hiány 97 százaléka már összejött az év első négy hónapjában.
Európa lassan magához tér
A fellendülés jelei nemcsak hazánkban, egész Európában megmutatkoznak. Kezdenek beérni a tagállamok és az EU reformokra irányuló folyamatos erőfeszítései - fogalmazott az Európai Bizottság (EB) tavaszi előrejelzésének bemutatóján Siim Kallas. Az EB alelnöke szerint az európai gazdaság az élénkülés útjára lépett: a hiányok csökkennek, a beruházás növekedésnek indult, és a foglalkoztatás is a növekedés jeleit mutatja. A növekedés motorja az előrejelzés szerint a belső kereslet lehet a következő években: az alacsony infláció és a stabilizálódó munkaerőpiac is kedvező hatással van a munkaerőpiacra.
Az előrejelzés szerint az infláció alacsony marad mind az EU-ban (2014-ben 1 százalék, 2015-ben 1,5 százalék), mind pedig az euróövezetben (0,8 és 1,2 százalék). Az árak jelenlegi alakulása a külső tényezőket és a kiigazítási folyamatot is tükrözi, a túlságosan hosszú ideig tartó alacsony infláció kockázatokkal járhat - hívja fel a figyelmet az EB. Ezeket a kockázatokat ugyanakkor a fokozatosan erősödő és egyre szélesebb körben tapasztalható fellendülés enyhítheti.
A korábbi súlyos pénzügyi válságokat követő gazdaságélénkülések természetéhez hasonlóan a jelenlegi fellendülés is fokozatos. Az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak. A reál-GDP növekedése 2014-ben uniós szinten előreláthatólag 1,6 százalék, az euróövezetben pedig 1,2 százalék lesz, és 2015-ben a további javulás eredményeképpen ezek az adatok akár a 2,0 százalékot, illetve 1,7 százalékot is elérhetik.
Az OECD az euróövezetben ugyanezeket az adatokat várja, ugyanakkor felhívják a figyelmet a magas munkanélküliségre és a csak lassan enyhülő dezinflációs nyomásra. Az előrejelzések azon a feltételezésen alapulnak, hogy a tagállamok és az EU végrehajtják az elfogadott szakpolitikai intézkedéseket, és ezáltal megvalósítják a szükséges kiigazításokat - ennek fontosságára mindkét nemzetközi szervezet felhívta a figyelmet. A GDP-arányos államadósság az idén is csaknem 90 százalékon tetőzik az EU-ban és 96 százalékon az euróövezetben, majd jövőre csökkenés várható - állapítja meg az EB.
Közmunka alapú társadalmat épít Orbán
Önbevallásnak értékeli az MSZP a kormány által készített konvergenciaprogramot, amelyből kiderül, hogy nem fog megvalósulni tíz év alatt az ígért egymillió új munkahely - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Veres János.
Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje emlékeztetett arra, hogy az eddig megvalósultakon túl 2017-ig 150 ezer új munkahely megteremtéséről van szó a programban, így a fennmaradó három évben hatszázezer munkahelyet kellene létrehozni. Ennek a realitása a nullával egyenlő - mutatott rá a korábbi pénzügyminiszter. Felidézte, hogy Orbán Viktor Berlinben kifejtette: az állam jövőre már mindenkinek tud munkát ajánlani. Veres János szerint ez gyakorlatilag közmunka alapú társadalmat jelent.
Már a foglalkoztatottsági adatok javulása is nagyrészt a közmunkaprogram felfutásának köszönhető - ahogy erre az OECD is rámutat. Prognózisában a párizsi székhelyű szervezet nem számol azzal, hogy tovább csökkenne a munkanélküliség, mi több, a közmunkaprogram leépítésével kalkulálnak. A választások előtt csaknem 300 ezer közmunkás jelent meg a statisztikákban - elemzők már akkor jelezték, hogy ez a szám aligha fenntartható.
Lassul a világ
Az eddig vártnál kisebb gazdasági növekedésre számít a világon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), miután rontotta kínai és amerikai prognózisait. A szervezet azzal számol, hogy a globális GDP 3,4 százalékkal nő a novemberben becsült 3,6 százalék helyett. Az OECD legújabb várakozása szerint Kína gazdasága 7,4 százalékkal nő az idén a novemberi előrejelzésben szereplő 8,2 százalék helyett, míg az idei amerikai gazdaságnövekedésre vonatkozó becslést 2,9 százalékról 2,6 százalékra rontották.
A szigorúbb költségvetési konszolidáció miatt a japán gazdaság idén is és jövőre is 1,2 százalékkal bővülhet, a maginfláció tovább emelkedhet, de az inflációs cél alatt maradhat. A legszembeötlőbb rontásra Oroszország esetében került sor, az idei GDP-növekedés előrejelzését 2,3 százalékról 0,5 százalékra, a jövő évi növekedési kilátást 2,9 százalékról 1,8 százalékra csökkentették az OECD szakértői.
A gazdasági növekedést támogatja a monetáris politika, és egyre kisebb a hátráltató ereje a közelmúlt költségvetési kiigazításainak. A munkanélküliség vélhetően csak lassú ütemben mérséklődik, az inflációs nyomás pedig kicsi marad - véli prognózisában az OECD. A szigorúbb pénzügyi és hitelezési környezet miatt az OECD szerint továbbra is visszafogottabb marad a növekedés a nagy feltörekvő országokban. Ahogy az Európai Bizottság, úgy az OECD is felhívta a figyelmet, hogy az elkezdett strukturális reformokat folytatni kell, így lehet javítani a gazdaságok ellenállóképességét, és hosszú távon erősíteni a növekedést és a munkaerő-piaci kilátásokat. Az OECD emellett felhívta a figyelmet: mind a külső, mind a hosszú távú költségvetési terheket enyhíteni kell.
A javuló kilátások mellett azonban jelentős kockázatokra is felhívta a figyelmet a két nemzetközi szervezet. Mindenekelőtt az amerikai jegybankként szolgáló Fed eszközvásárlási programjának folyamatos szűkítése okozhat bonyodalmakat a feltörekvő piacokon. Emellett Ukrajna továbbra is komoly aggodalomra ad okot - nem csak politikai, de gazdasági szempontból is.
