Tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása - állapította meg tegnap a Kúria az úgynevezett Kásler-perben. Kásler Árpád és felesége azt kérték a bíróságtól, hogy nyilvánítsa semmissé a szerződést - mondván, tisztességtelen az a kikötés, hogy a bank a devizaalapú hitelt vételi árfolyamon folyósítja, míg a törlesztések eladási árfolyamon történnek. Az OTP Bank a tárgyaláson kifejtette: álláspontja szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége, az ugyanis a szerződés tárgyához tartozik, annak hiányában a szerződés teljesíthetetlen. Káslerék két másik devizahitelt váltottak ki a per tárgyául szolgáló devizahitellel. Az OTP szerint ilyenformán valószínűtlen, hogy ne lettek volna tisztában a konstrukció alapjaival.
Kásler Árpád a tegnapi tárgyaláson visszavonta ügyvédje megbízatását, és önmagát képviselte. Kifejtette, hogy szerinte a kölcsönszerződés nem felel meg a magyar jogszabályoknak, és hogy szerinte nem volt devizaváltás. Mondandóját azzal zárta, hogy most vizsgázik a magyar jogállamiság. A teremben ülő hallgatók erre tapsolni kezdtek, majd a bírónő felhívta a figyelmet, hogy a hallgatóság nem jogosult a véleménynyilvánításra. Végül Kásler még néhány percig ecsetelte a végrehajtási eljárás mikéntjét - például, hogy a bank inkasszózta a számláját, vagy hogy más nevére volt kénytelen házat venni -, majd a bíró a hamarosan várható ítélethirdetésig berekesztette a tárgyalást.
A Kúria megállapította, hogy az árfolyamrés nem a főszolgáltatás része, vagyis vizsgálható a tisztességtelensége. Átváltás nem történik, a különnemű árfolyamok mögött szolgáltatás nincs, a banknak bevétele keletkezik, ez pedig az adósnak költség - szögezte le a Kúria. A bírák szerint ilyenformán az árfolyamrésről szóló szerződési kitétel érvénytelen. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla ugyanezt állapította meg, az érvénytelenség jogkövetkezményét azonban úgy állapította meg, hogy módosította a szerződést. A Szegedi Ítélőtábla úgy határozott, hogy a hitel törlesztésénél is a vételi árfolyammal kell számolni. Ezt módosította most úgy a Kúria, hogy mindkét esetben a jegybanki középárfolyammal kell számolnia a pénzintézetnek.
A bank elfogadja az ítéletet
Az OTP elfogadta a Kúria tegnapi ítéletét - derül ki a pénzintézet közleményéből. A bank kiemelte: egy olyan jogi kérdés tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a devizaalapú hitelszerződésekre. A Magyar Bankszövetség nem kommentálta a tegnapi ítéletet, Sütő Ágnes, a szervezet szóvivője hozzátette, a jogegységi határozat megszületéséig nem is kíván nyilatkozni az ügyben.
Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre - tette hozzá a pénzintézet. Az OTP azt is hangsúlyozta, már korábban, a másodfokú jogerős döntés nyomán csökkentette az adóssal szembeni követelését. Az OTP közleményéből az is kiderül, hogy az ügyben végrehajtás folyik, mivel Káslerék nem fizették a hitel törlesztőrészleteit.
A legtöbb peres eljárást választó adós csak a semmisség megállapítását kéri a bíróságtól, hiszen ha ezt kimondják, akkor nem kell törleszteni, akkor a bankon a sor, hogy viszontkeresettel éljen - mondta el a Kúria ítélethirdetését követően Wellmann György. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője hozzátette: a semmisség jogkövetkezménye lehet egyrészt az eredeti állapot helyreállítása. Ez esetben a teljes tartozás azonnal, egy összegben esedékessé válik.
Ez azonban aránytalanul sújtaná az adóst, ezért a Kúria társadalmi felelősségét érezve az Európai Bírósághoz fordult, hogy megtudja, milyen egyéb lehetőség van. Egy korábbi, a Banco Espanol ügyében született Európai Bírósági ítélet ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a bíróságok egyenként, saját mérlegelésük alapján módosítsák - ezáltal érvényessé téve - a szerződéseket. Az Európai Bíróság azt válaszolta a Kúriának, hogy a szerződés érvényben maradhat, ha a tisztességtelen szerződési kikötés helyettesíthető a nemzeti jog egy másik pontjával. A Kásler ügyben ez a polgári törvénykönyv azon rendelkezése, amely arról szól, hogy a devizatartozásokat adott időben és helyen érvényes jegybanki középárfolyamon kell teljesíteni.
Az autóhitelesek is reménykedhetnek
Június 16-án ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy a decemberben nyitva hagyott négy kérdésre vonatkozó kérdésekről tárgyaljon - jelentette be a tegnapi ítélethirdetést követően Wellmann György. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője hozzátette: az egyik ilyen kérdés az árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozik. A Kúria tegnapi döntése ugyan nem kötelező érvényű, de valószínűleg a jogegységi határozat nem fog ellentmondani a mostani ítéletnek - tette hozzá Wellamann.
Ha az árfolyamrés tisztességtelensége jogegységi határozat szintjére emelkedik, az minden bíróságra kötelező érvényű lesz. Wellmann szerint ez esetben a bankok el fogják kezdeni újraszámolni a tartozásokat: nemcsak a lakáshiteleknél, hanem minden devizaalapú kölcsön esetében. A jogegységi határozatnak az árfolyamrés tisztességtelenségének kérdése mellett még arra kell választ adnia, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követkelményeinek, illetve, hogy az árfolyamkockázat adósokra hárítása miatt tisztességtelen-e a devizahitel konstrukciója - tette hozzá Wellmann György. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője bízik benne, hogy a döntés még az ítélkezési szünet előtt megszületik.
Csepp a tengerben
Az árfolyamrés a kölcsön összegének legfeljebb 1-2 százalékát teszi ki, ilyenformán az adósok hitelképességét az erről szóló bírósági döntés nem fogja helyreállítani, akkor sem, ha a kormány visszamenőlegesen módosítja a szerződéseket úgy, hogy a vételi és eladási árfolyam helyett a jegybanki középárfolyam szerepeljen bennük. Ráadásul azzal, hogy a folyósításnál is a jegybanki középárfolyammal kell számolni, szinte az adós és a bank is pénzénél van, így korántsem biztos, hogy az adósnak bármi is jár vissza. Ennek fényében különösen irreálisnak tűnik, hogy a felperes Kásler Árpád az ítélethirdetés után arról beszélt, hogy "6-700 milliárd forintba fog ez a kis győzelem kerülni a bankoknak", hiszen a teljes devizahitel-állomány 3 422 milliárd forint a jegybank legutóbbi, márciusi adatai szerint.
A törlesztőrészletek megemelkedéséért 70 százalékban a forint gyengülése, 30 százalékban pedig az egyoldalú szerződésmódosítások felelősek - ezt egy korábbi jegybanki tanulmány állapította meg. Az árfolyamrés eltörlése azonban nem csökkenti érdemben az adósok terheit - ráadásul az adatok azt mutatják, hogy nem csak a devizahitelesek vannak bajban: a forinthitelesek körében közel ugyanakkora a bedőlt hitelek aránya. Sőt - ahogy arra az Európai Tanács (ET) hétfőn kiadott országspecifikus ajánlása is felhívta a figyelmet - az újabb devizahiteles mentőcsomag lebegtetése tovább rombolja a törlesztési fegyelmet. Vagyis az adósokban azt a képzetet erősítik, hogy felesleges fizetni, majd úgyis megmenti őket a kormány.
Az ET szerint jól célzott, kifejezetten a bajban lévő adósokra koncentráló mentőcsomagra van szükség - és Brüsszel a magyar kormánnyal ellentétben már észrevette, hogy a forinthitelesek is bajban vannak. Már ez is jól jelzi, hogy a probléma nem jogi eredetű, és nem a devizahitel konstrukciójában gyökerezik. A probléma sokkal inkább szociális. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok bérlőinek közel harmada a 10-12 ezer forintos bérleti díjat sem tudja fizetni, vagyis az árfolyamkülönbözettel csökkentett hiteltörlesztést sem tudná.
A végső szó a kormányé
A kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket, azóta azonban semmi nem történt. A kormány hivatalos álláspontja szerint a Kúria jogegységi határozatára vár, mielőtt benyújtaná saját devizahiteles mentőcsomagját a parlamenthez. Közel egy éve azonban csak az időt húzzák a devizahitelesek ügyében: az augusztusi nagy bejelentés után a kormány november elsejéig adott ultimátumot a bankoknak, hogy módosítsák úgy a szerződéseket, hogy az árfolyamkülönbözetből eredő terheket a pénzintézetek viseljék. A bankok nem engedtek a zsarolásnak, arra hivatkozva, hogy ha ezt egyszerre minden szerződésnél megtennék, azt kartellezésnek minősíthetné a Gazdasági Versenyhivatal. Eljött a november elseje - majd el is múlt. Bár a kormány azzal fenyegetőzött, hogy ha a bankok nem teszik meg, akkor ők fogják, csak finomhangolás történt az árfolyamgáton, semmi érdemi intézkedés.
Ezután a kormány az igazságszolgáltatástól várt átfogó megoldást, folyamatos nyomás alatt tartotta a Kúriát, hogy hozzon jogegységi határozatot. Ez - hivatalosan a kormány nyomásgyakorlása nélkül - decemberben megszületett: kimondták, hogy a szerződések pusztán attól nem minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek, hogy az árfolyam-különbözet terheit az adósnak kell viselnie. Az Alkotmánybíróság mindeközben megadta a lehetőséget a kormánynak, hogy módosítsa törvényalkotással a már megkötött szerződéseket: ám nem úgy, ahogy azt a kabinet a bankoktól elvárta, hanem úgy, hogy mindkét fél jogos érdekét figyelembe vegyék. A fennmaradó nyitott kérdésekre a Kúria jogegységi tanácsa június 16-án válaszolhat - ugyanakkor elképzelhető, hogy még ekkor nem születik meg a végleges állásfoglalás, csak tárgyalnak a kérdésről.