Ne érdekelje a választókat, hogy mi zajlik az országban, majd ha történik valami fontos, szólunk – nagyjából ez járhatott a kormány fejében, amikor eldöntötte, hogy ismét megváltoztatja a minisztériumok átadásának-átvételének szabályait. Ez a hozzáállás bejött az elmúlt négy évben: arról is csak egy év után tartották fontosnak szólni, hogy Brüsszel felfüggesztette az uniós támogatások folyósítását. Arról persze azóta sem tudunk, hogy a mérnökügyön kívül milyen problémák merültek fel. Nyilván nem fontos, a választót nem érdekli. És mivel ismét megkapták a kétharmadot, bizonyítva is van, hogy a magyaroknak ez az információdeficites állapot tökéletesen megfelel.
Ezúttal arról hoznának törvényt, hogy a harmadik Orbán-kormány nem szeretne csontvázakat borogatni a második Orbán-kormány szekrényéből. Több ezer oldalnyi paksamétát jelentene, miközben csak Orbán egyik kezéből a másikba kerül a hatalom: felesleges energiabefektetés. Ezt tulajdonképpen megértem, itthon én is takarékoskodok a munkaerővel. Például amikor néhanapján nem ágyazok be reggel, mert rohanok, meg egyébként is teljesen felesleges, hiszen este csak hazaesek, és fél órán belül ismét alszom. Lehet ezt praktikus megoldásnak nevezni, mifelénk egyszerű lustaságnak hívják. Köztem és a kormány között az a nagy különbség, hogy én megtehetem. De azzal a mentalitással, ahogy most Orbánék menekülnek a munka elől, "egy vidéki kócerájt nem lehetne elvezetni, nemhogy egy országot".
Négy éve mindenhol csontvázakat keresett az Orbán-kormány, aztán idővel elcsitultak ezek a hangok. Ma már ez annyira nem fontos – az meg végképp nem, hogy nyilvánosságra kerüljenek a minisztériumok ügyei. Jobb az a Fidesznek, ha csak ő tudja, melyik szekrényben lapulnak a csontvázak. Még a végén kiderülne például, hogy a költségvetés hiánya már áprilisban elszaladt, és hamarosan kiigazításra lesz szükség, de a választó érje be annyival, hogy csökken a rezsije. Hogy majd megmentik a devizahiteleseket. Hogy Brüsszel tisztel minket. Hogy kifizettük az IMF-hitelt. Hogy van 250 ezer új munkahely. Egyik-másik nettó hazugság, a többi csak bruttó.
A minisztériumok átadásáról pedig már hazudni is lusták.
